Ezt próbáld ki! - Kézilabda
- Dátum: 2015.03.06., 11:38
Érdekesség, hogy eddig épp ez a sportág maradt ki bemutató sorozatunkból. Valószínűleg ennek az az egyik oka, hogy hazánkban rendkívül népszerű és általában nem kell nógatni a fiatalokat a kipróbálására.
Pedig a kézilabda egyáltalán nem könnyű és egyszerű sport, ellenben rendkívül látványos. A magyar sikereknek és hagyománynak hála rengeteg gyerek választja ezt a sportágat, ám az idősebbek közül szinte kizárólag azok űzik, akik versenyszerűen játszanak.
Tény, a kézilabda nem hobbisport, ugyanakkor ez komolyságát is mutatja. Az ügyesség és a technikai felkészültség mellett komoly fizikai adottságok és állóképesség szükséges hozzá.

Ebben a sportágban aztán nincs gond az intenzitással és a mozgás alaposságával, a kézilabda nyaktól lábfejig dolgoztat. Sokszor talán túlságosan is, de erre majd visszatérünk.
A kézilabdában futni, ugrani és dobni kell, ezek az alapvető mozgásformák mindig is izgatták az emberiséget, hiszen részei voltak fejlődésének. Maga a játék azonban csak a 20. század elején alakult ki, előtte különböző „elő-sportágak” bontogatták szárnyaikat. Érdekesség, hogy a kézilabdát először elsősorban nem a megszokott, mai játéktereken, hanem nagypályán játszották, és 11 fő alkotott egy csapatot. A nagypályás kézi először 1936-ban, Berlinben szerepelt az olimpiai játékokon.
A kézilabda kispályás változata korábban is létezett, párhuzamosan a nagypályással, de inkább csak az északi, rosszabb időjárási körülményekkel rendelkező országokban számított teremsportnak a játék. A „kicsi” aztán előbújt a háttérből és szépen lassan legyőzte a „nagyot”. Az ok egyszerű, a kispályás verzió gyorsabb, dinamikusabb, izgalmasabb volt. A 60-as évek végére a nagypályás kézi nagyjából el is tűnt.
1972-ben a kézilabda ismét helyet kapott az olimpián, a népszerűsége pedig folyamatosan nőtt. A szabályváltozások jót tettek a sportágnak, amely az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött technikailag és taktikailag. Persze még mindig van hová, a játékvezetői felfogás, az ítéletek szubjektivitása időről-időre vitákat vált ki.
A kézilabda, mint említettük, rendkívül erőteljes sport, amelyben egyszerre kell atletikusnak, ügyesnek és nagyon erősnek lenni. Hátránya a viszonylag nagy sérüléskockázat, valamint az, hogy versenyszerűen bizonyos fizikai paraméterek alatt nem lehet űzni.
Fotó:
wikipédia
Egész nap dolgozunk, mégsem haladunk – miért nem látjuk az eredményt?
Reggel úgy indulunk neki a napnak, hogy ezúttal sikerül minden fontos feladatot elvégezni. A munkaidő végére azonban azzal szembesülünk, hogy hiába voltunk végig elfoglaltak, alig jutottunk előrébb. Ennek hátterében több olyan, szinte észrevétlen szokás is állhat, amely visszafogja a hatékonyságunkat.
Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?
A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.
Fenntartható vízgazdálkodás a kertben
A klímaváltozás hatásai Magyarországon is egyre inkább érezhetők: hosszabb aszályos időszakok, hirtelen lezúduló csapadék és egyre forróbb nyarak nehezítik a kertészkedést. A víz értékes erőforrás, ezért ma már nemcsak a pénztárcánk, hanem a környezet védelme érdekében is fontos, hogy tudatosan gazdálkodjunk vele.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.