A mondókák és a gyerekdalok varázsa
- Dátum: 2015.05.20., 13:32
- érzelmi- értelmi fejlődés, fantázia, gyerekdalok, gyerekversek, kognitív fejlődés, mondókák, ölbéli játékok, szülő-gyerek kapcsolat
A mesék a szórakoztatáson kívül nagyon sok fontos funkciónak tesznek eleget a gyerekek fejlődése során. A kisbabáknak még nem tudunk mesélni, de a mondókázást, az ölbéli játékokat és az éneklést már egészen pici kortól érdemes a mindennapok részévé tenni.
Sokan ösztönösen is énekelnek, mondókáznak a kisbabájuknak, nem is sejtve, hogy ezzel milyen pozitív hatást gyakorolnak gyermekük fejlődésére. A korai érzékszervi tapasztalatok ugyanis döntő szereppel bírnak az érzelmi és értelmi fejlődésre egyaránt. Az énekek, ölbéli játékok, mondókák, versikék pedig kiváló érzékszervi stimulánsok, melyek elősegítik a kognitív, illetve a szociális képességek fejlődését is.
Egyrészt már az anyaméhben tapasztalt hangok, ritmusok, mozgások fontos jelentőséggel bírnak, a baba számára biztonságot, harmóniát közvetítenek. Ezt az alapélményt elevenítik fel a gyerekversek, mondókák, és énekek, a megszokott rigmusok ugyanis ismerősséget, nyugalmat, biztonságot sugallnak. A gyerekdalok, mondókák továbbá alapvető eszközei lehetnek a szülő gyerek közötti bensőséges hangnem, kapcsolat megteremtésének, valamint a közös élményszerzésnek.
Az ölbéli játékok, mondókák, gyerekdalok aktivizálják az érzelmi központot, erősítik a kötődést és ezáltal fontos szociális készségek kifejlődését alapozzák meg. Ráadásul mindeközben számos kognitív képesség fejlődését is elősegítik. Az éneklés, mondókázás nagyon jó hatással lehet a beszédfejlődésre, illetve az írás- olvasás elsajátításához szükséges képességek fejlődésére is, segíti a gyermek fantáziájának fejlődését, valamint a jobb agyfélteke aktivációját is.
A mondókák, versikék varázsa nemcsak abban rejlik, hogy sokféleképpen segítik a kicsik fejlődését, hanem abban is, hogy intimebbé, bensőségesebbé teszi a gyerekekkel való együttlétet.
Fotó:
Pixabay.com
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé
A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.