A mondókák és a gyerekdalok varázsa
- Dátum: 2015.05.20., 13:32
- érzelmi- értelmi fejlődés, fantázia, gyerekdalok, gyerekversek, kognitív fejlődés, mondókák, ölbéli játékok, szülő-gyerek kapcsolat
A mesék a szórakoztatáson kívül nagyon sok fontos funkciónak tesznek eleget a gyerekek fejlődése során. A kisbabáknak még nem tudunk mesélni, de a mondókázást, az ölbéli játékokat és az éneklést már egészen pici kortól érdemes a mindennapok részévé tenni.
Sokan ösztönösen is énekelnek, mondókáznak a kisbabájuknak, nem is sejtve, hogy ezzel milyen pozitív hatást gyakorolnak gyermekük fejlődésére. A korai érzékszervi tapasztalatok ugyanis döntő szereppel bírnak az érzelmi és értelmi fejlődésre egyaránt. Az énekek, ölbéli játékok, mondókák, versikék pedig kiváló érzékszervi stimulánsok, melyek elősegítik a kognitív, illetve a szociális képességek fejlődését is.
Egyrészt már az anyaméhben tapasztalt hangok, ritmusok, mozgások fontos jelentőséggel bírnak, a baba számára biztonságot, harmóniát közvetítenek. Ezt az alapélményt elevenítik fel a gyerekversek, mondókák, és énekek, a megszokott rigmusok ugyanis ismerősséget, nyugalmat, biztonságot sugallnak. A gyerekdalok, mondókák továbbá alapvető eszközei lehetnek a szülő gyerek közötti bensőséges hangnem, kapcsolat megteremtésének, valamint a közös élményszerzésnek.
Az ölbéli játékok, mondókák, gyerekdalok aktivizálják az érzelmi központot, erősítik a kötődést és ezáltal fontos szociális készségek kifejlődését alapozzák meg. Ráadásul mindeközben számos kognitív képesség fejlődését is elősegítik. Az éneklés, mondókázás nagyon jó hatással lehet a beszédfejlődésre, illetve az írás- olvasás elsajátításához szükséges képességek fejlődésére is, segíti a gyermek fantáziájának fejlődését, valamint a jobb agyfélteke aktivációját is.
A mondókák, versikék varázsa nemcsak abban rejlik, hogy sokféleképpen segítik a kicsik fejlődését, hanem abban is, hogy intimebbé, bensőségesebbé teszi a gyerekekkel való együttlétet.
Fotó:
Pixabay.com
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?
Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?