Menü

A mondókák és a gyerekdalok varázsa

A mesék a szórakoztatáson kívül nagyon sok fontos funkciónak tesznek eleget a gyerekek fejlődése során. A kisbabáknak még nem tudunk mesélni, de a mondókázást, az ölbéli játékokat és az éneklést már egészen pici kortól érdemes a mindennapok részévé tenni.

Sokan ösztönösen is énekelnek, mondókáznak a kisbabájuknak, nem is sejtve, hogy ezzel milyen pozitív hatást gyakorolnak gyermekük fejlődésére. A korai érzékszervi tapasztalatok ugyanis döntő szereppel bírnak az érzelmi és értelmi fejlődésre egyaránt. Az énekek, ölbéli játékok, mondókák, versikék pedig kiváló érzékszervi stimulánsok, melyek elősegítik a kognitív, illetve a szociális képességek fejlődését is.

Egyrészt már az anyaméhben tapasztalt hangok, ritmusok, mozgások fontos jelentőséggel bírnak, a baba számára biztonságot, harmóniát közvetítenek. Ezt az alapélményt elevenítik fel a gyerekversek, mondókák, és énekek, a megszokott rigmusok ugyanis ismerősséget, nyugalmat, biztonságot sugallnak. A gyerekdalok, mondókák továbbá alapvető eszközei lehetnek a szülő gyerek közötti bensőséges hangnem, kapcsolat megteremtésének, valamint a közös élményszerzésnek.

Az ölbéli játékok, mondókák, gyerekdalok aktivizálják az érzelmi központot, erősítik a kötődést és ezáltal fontos szociális készségek kifejlődését alapozzák meg. Ráadásul mindeközben számos kognitív képesség fejlődését is elősegítik. Az éneklés, mondókázás nagyon jó hatással lehet a beszédfejlődésre, illetve az írás- olvasás elsajátításához szükséges képességek fejlődésére is, segíti a gyermek fantáziájának fejlődését, valamint a jobb agyfélteke aktivációját is. 

A mondókák, versikék varázsa nemcsak abban rejlik, hogy sokféleképpen segítik a kicsik fejlődését, hanem abban is, hogy intimebbé, bensőségesebbé teszi a gyerekekkel való együttlétet.

Fotó:
Pixabay.com

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Túl gyors világ, túl gyors gyerekek – A korai érés jelensége

„Milyen nagy már!” „Kész férfi/nő” – halljuk gyakran a megállapítást ismerős/ismeretlenektől hétköznapi szituációkban. A mai fiatalság a viselkedésben és érdeklődésben is egyre korábban érnek, sokkal fejlettebbek is. Eltűnő gyerekkor: Miért nőnek fel túl gyorsan a mai fiatalok?

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.