A mondókák és a gyerekdalok varázsa
- Dátum: 2015.05.20., 13:32
- érzelmi- értelmi fejlődés, fantázia, gyerekdalok, gyerekversek, kognitív fejlődés, mondókák, ölbéli játékok, szülő-gyerek kapcsolat
A mesék a szórakoztatáson kívül nagyon sok fontos funkciónak tesznek eleget a gyerekek fejlődése során. A kisbabáknak még nem tudunk mesélni, de a mondókázást, az ölbéli játékokat és az éneklést már egészen pici kortól érdemes a mindennapok részévé tenni.
Sokan ösztönösen is énekelnek, mondókáznak a kisbabájuknak, nem is sejtve, hogy ezzel milyen pozitív hatást gyakorolnak gyermekük fejlődésére. A korai érzékszervi tapasztalatok ugyanis döntő szereppel bírnak az érzelmi és értelmi fejlődésre egyaránt. Az énekek, ölbéli játékok, mondókák, versikék pedig kiváló érzékszervi stimulánsok, melyek elősegítik a kognitív, illetve a szociális képességek fejlődését is.
Egyrészt már az anyaméhben tapasztalt hangok, ritmusok, mozgások fontos jelentőséggel bírnak, a baba számára biztonságot, harmóniát közvetítenek. Ezt az alapélményt elevenítik fel a gyerekversek, mondókák, és énekek, a megszokott rigmusok ugyanis ismerősséget, nyugalmat, biztonságot sugallnak. A gyerekdalok, mondókák továbbá alapvető eszközei lehetnek a szülő gyerek közötti bensőséges hangnem, kapcsolat megteremtésének, valamint a közös élményszerzésnek.
Az ölbéli játékok, mondókák, gyerekdalok aktivizálják az érzelmi központot, erősítik a kötődést és ezáltal fontos szociális készségek kifejlődését alapozzák meg. Ráadásul mindeközben számos kognitív képesség fejlődését is elősegítik. Az éneklés, mondókázás nagyon jó hatással lehet a beszédfejlődésre, illetve az írás- olvasás elsajátításához szükséges képességek fejlődésére is, segíti a gyermek fantáziájának fejlődését, valamint a jobb agyfélteke aktivációját is.
A mondókák, versikék varázsa nemcsak abban rejlik, hogy sokféleképpen segítik a kicsik fejlődését, hanem abban is, hogy intimebbé, bensőségesebbé teszi a gyerekekkel való együttlétet.
Fotó:
Pixabay.com
Az önkéntelen emlékezet
Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban
Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust
Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai
A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?
A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.