Miért jobb a magyar eper?
- Dátum: 2015.05.28., 23:09
Az eper nem egy megosztó gyümölcs, hiszen szinte mindenki szereti. Ugyanakkor nem mindenki eheti, pedig sokféleképpen fogyasztható. Vajon miért jobb a magyar, mint a külföldi?
Az eper ízletes, szép, csábító gyümölcs. Utóbbit, azaz a külalakot azért fontos megjegyezni, mert hatalmas, duzzadó, pirosan csillogó szemeknek nagyon kevesen tudnak ellenállni. Főleg, ha még olcsóbbak is, mint kisebb társaik. Az előbbiek a külföldi eprek, utóbbiak – kitalálható – a magyar termelők gyümölcsei.
Az igazság kedvéért azért illik hozzátenni: általában.
A nagyobb áruházakra az a jellemző, különösen a szezon elején, hogy a külföldi epret árusítják, ahogyan említettük, csábítják vele a vásárlót. A külalakkal és az árral is. De miért szebb és miért olcsóbb az import eper?
Ami a biológiai oldalt illeti, a lényeg az, hogy a nagy epertermesztő vidékeken sokszor még éretlenül szedik le a gyümölcsöt, amelyet aztán speciális vegyszerrel kezelnek. Ezen szerek előfordulási mennyiségei többször is a megengedett határértéket közelítik, vagy akár meg is haladják azt. Az ízre mindez természetesen komoly negatív hatással van, nem beszélve az egészségről.
Gazdasági részről: az árat a bekerülési (termelési és szállítási) költség és a felvásárolt mennyiség mellett egyéb piaci tényezők, magatartások is befolyásolhatják.
Szó, ami szó a hazai eper piaci hátrányban van, hiszen a fent említett import áruk nagyon népszerűek, ráadásul éghajlati okok miatt korábban megjelennek a polcokon, ami nagy előny. Azért a magyar termelők is igyekeznek boldogulni, ebben a minőségre, az ízre, valamint a megbízhatóságra építenek.
A közkedvelt eper, eperíz a gasztronómia számos területén megjelenik a friss gyümölcsöt mellett az eperhabon, a szörpön és a lekváron át egészen a borig, pálinkáig.
Nem mindenkinek tanácsos azonban élveznie a gyümölcsöt, például a hisztamin-érzékenyeknek, a kisgyermekeknek, a cukorbetegeknek, valamint a különféle olyan betegségekben szenvedőknek, ahol a fertőzésveszély komoly kockázattal jár.
Fotó:
Pixabay.com
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.