Menü

Mutasd a fogad, megmondom, hol élsz!

  • Dátum: 2015.06.10., 15:18

Összehasonlítva Nyugat- és Közép-kelet Európa - és ebben hazánk lakosságának - szájegészségi (parodontális) állapotát, megállapíthatjuk, hogy hazánk lakosságának fogazati és parodontális állapota lényegesen rosszabb, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban Skandináv országok lakosságának átlaga.

 A WHO adatai szerint sajnos ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota súlyosabb, mint Nyugat Európában. S bár tinédzser korban fogágybetegség még csak elszórva fordul elő, de sajnos az ínyvérzés és a fogkő már ebben a korban is igen gyakori régiónkban. Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a 7 évesek körében 33,3%, a 12 évesek körében, 20,9%  és a 14 évesek között csak  13,1%-nak volt teljesen ép az ínye és nem volt ínyvérzése  Szerencsére a hazai felmérések is mutatnak némi javuló tendenciát.  Míg 1985-ben 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-nak volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39%-ra emelkedett, sajnos azonban a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a csökkenő tendencia.  

A nyugat európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70%-nak vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny-, vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben. Ennek az oka, hogy ezek az egyének olyan általános betegségekben szenvednek, vagy örökletes hajlamuk van, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít súlyos fogágy pusztulásra.  A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.  

 Hasonlóan a tinédzser korosztályhoz a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat európai átlag mögött. Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatának a szükségességét, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.

Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80%-a évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és részesül rendszeres fogkő- eltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20%-uk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el. 

Összegzésül kimondható a szomorú tény, miszerint annak, hogy a magyarok a szájhigiénia területén jelentősen elmaradnak nyugat európai társaik mögött nem csupán gazdasági okai vannak. Sokkal inkább a nem megfelelő egészségtudatos magatartás az oka. Így egyértelmű a megoldás is. Komoly szemléletváltozáson kell átesnünk ezen a területen is, hogy lassan felzárkózhassunk Európa nyugati feléhez.

A rossz fogak megkeseríthetik életünket, és további komoly betegségekhez is vezethetne, ezért érdemes megfelelően ápolni őket. Ha az alábbi néhány tanácsot megfogadjuk, már is sokat tettünk a tudatos szájápolás érdekében:

  1. Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat!
  2. Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket! Ha tehetjük, használjunk elektromos fogkefét!
  3. Rendszeresen használjunk fogselymet!
  4. Évente egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre, akkor is, ha nincs különösebb problémánk!
  5. Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a finomított, feldolgozott, és cukros élelmiszereket!
  6. Figyeljünk az élelmiszerek rejtett cukortartalmára!
  7. Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit!    

További információkért látogasson el a www.szajharmonia.hu weboldalra!

Forrás:
Stern Communications

Fotó:
pixabay.com

Hólyaghurut: tünetek, okok, kezelés és megelőzés

A hólyaghurut, közismert nevén felfázás, az egyik leggyakoribb húgyúti betegség, amely elsősorban a nőket érinti. Bár a férfiaknál is előfordulhat, anatómiai okok miatt a nők jóval hajlamosabbak rá.

Nyugodtan a fogorvosnál – szülőknek és felnőtteknek egyaránt”

A fogorvos felkeresése sok ember számára azt gondolom érthető módon szorongással jár. A félelem gyökerei gyakran gyerekkorban keresendők: egy fájdalmas élmény, egy rossz tapasztalat, vagy egyszerűen az ismeretlen helyzettől való szorongás.

Természetes immunerősítők a náthaszezonban

Az ősz nemcsak a színes faleveleket, hanem a náthaszezont is elhozza. A természet azonban gondoskodik rólunk: a csipkebogyó, a homoktövis, a hársfa vagy a zsálya segíthetnek erősíteni az immunrendszert és enyhíteni a meghűléses panaszokat.

Az alvás az egyik legjobb gyógyszer

Ki ne hallotta volna már a mondást, hogy egy jó alvás csodákra képes, na, de mégis milyen csodákra?!

Túl sok inger egy nap alatt – a modern élet láthatatlan terhe

A túl sok inger hatására az idegrendszerünk folyamatos készenléti állapotban van. Evolúciósan hasznos volt, hogy minden apró neszre, fényvillanásra vagy mozgásra reagáljunk – így maradtunk életben. A mai világban azonban nem életveszélyt jelez egy villogó értesítés vagy egy harsány reklám, mégis ugyanazt a stresszválaszt indítja be a szervezetünkben. Ennek következménye lehet a feszültség, a szorongás, a koncentráció romlása, sőt alvászavarok és kiégés is.