Mutasd a fogad, megmondom, hol élsz!
- Dátum: 2015.06.10., 15:18
Összehasonlítva Nyugat- és Közép-kelet Európa - és ebben hazánk lakosságának - szájegészségi (parodontális) állapotát, megállapíthatjuk, hogy hazánk lakosságának fogazati és parodontális állapota lényegesen rosszabb, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban Skandináv országok lakosságának átlaga.
A WHO adatai szerint sajnos ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota súlyosabb, mint Nyugat Európában. S bár tinédzser korban fogágybetegség még csak elszórva fordul elő, de sajnos az ínyvérzés és a fogkő már ebben a korban is igen gyakori régiónkban. Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a 7 évesek körében 33,3%, a 12 évesek körében, 20,9% és a 14 évesek között csak 13,1%-nak volt teljesen ép az ínye és nem volt ínyvérzése Szerencsére a hazai felmérések is mutatnak némi javuló tendenciát. Míg 1985-ben 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-nak volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39%-ra emelkedett, sajnos azonban a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a csökkenő tendencia.
A nyugat európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70%-nak vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny-, vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben. Ennek az oka, hogy ezek az egyének olyan általános betegségekben szenvednek, vagy örökletes hajlamuk van, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít súlyos fogágy pusztulásra. A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.
Hasonlóan a tinédzser korosztályhoz a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat európai átlag mögött. Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatának a szükségességét, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.
Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80%-a évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és részesül rendszeres fogkő- eltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20%-uk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el.
Összegzésül kimondható a szomorú tény, miszerint annak, hogy a magyarok a szájhigiénia területén jelentősen elmaradnak nyugat európai társaik mögött nem csupán gazdasági okai vannak. Sokkal inkább a nem megfelelő egészségtudatos magatartás az oka. Így egyértelmű a megoldás is. Komoly szemléletváltozáson kell átesnünk ezen a területen is, hogy lassan felzárkózhassunk Európa nyugati feléhez.
A rossz fogak megkeseríthetik életünket, és további komoly betegségekhez is vezethetne, ezért érdemes megfelelően ápolni őket. Ha az alábbi néhány tanácsot megfogadjuk, már is sokat tettünk a tudatos szájápolás érdekében:
- Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat!
- Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket! Ha tehetjük, használjunk elektromos fogkefét!
- Rendszeresen használjunk fogselymet!
- Évente egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre, akkor is, ha nincs különösebb problémánk!
- Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a finomított, feldolgozott, és cukros élelmiszereket!
- Figyeljünk az élelmiszerek rejtett cukortartalmára!
- Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit!
További információkért látogasson el a www.szajharmonia.hu weboldalra!
Forrás:
Stern Communications
Fotó:
pixabay.com
Mindent, amit a Sjörgen- szindrómáról tudni kell

A Sjögren-szindróma egy autoimmun betegség, amely elsősorban a külső elválasztású mirigyeket érinti, mint például a nyál- és könnymirigyek, ami szájszárazságot (xerostomia) és szemszárazságot (xerophtalmia) okoz. A betegség más szervrendszereket is érinthet, például a tüdőt és a veséket, és különböző súlyosságú formái léteznek, amelyek gyulladásokkal és vasculitissel járhatnak.
Diszhidrotikus ekcéma

Sok ember életében megjelennek különböző bőrbetegségek, melyek tünetei kellemetlenek, ilyen az ekcéma is, ellenben nem mindegy, hogy hol és milyen formában jelentkezik.
Hogyan kezeljük a tavaszi fáradtságot?

Bár a tavasz sokak számára energiát ad, egyesek mégis fáradtabbnak érzik magukat a változó évszakok miatt. Mai cikkünk segíthet a tavaszi fáradtság kezelésében, tippeket adhat a hangulati ingadozások kezelésére és arra is, hogyan erősíthetjük meg a mentális egészségünket.
Tavaszi méregtelenítés: Hogyan tisztítsuk meg a testünket és a lelkünket?

A tavaszi méregtelenítés remek alkalom arra, hogy testileg és lelkileg is felfrissüljünk. A tél után, amikor hajlamosak vagyunk több nehéz ételt enni és kevesebb időt tölteni a szabadban, itt az ideje, hogy egy kis figyelmet fordítsunk a méregtelenítésre
A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.