Fagyizni büntetlenül - Könnyű nyári édesség laktózérzékenyeknek
- Dátum: 2015.07.03., 11:59
Ételintolerancia. Na, nekünk ilyen nincs. Vagy mégis? Ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy ettünk valamit, és nincs komfortérzetünk, nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, akkor sajnos gyanakodnunk kell, hogy bennünket is elért ez a civilizációs betegség. Sokan keverik az ételallergia fogalmát az ételintoleranciával, pedig a kettő nagyon más. Előbbi azt jelenti, hogy valamely étel, vagy annak alapanyaga olyan hatással van ránk, hogy hirtelen rosszullétet, torokkaparást, fulladást okoz. Az intolerancia pedig nem ennyire akut, hanem általában puffadással, hasfájással, felfúvódással, székrekedéssel, vagy éppen az ellenkezőjével jár együtt. Ha észleltünk magunkon ilyen tüneteket, akkor előbb-utóbb érdemes szakemberhez fordulni, bár első körben nyilván az is elegendő, ha magunkat figyeljük meg: mi történik, ha elhagyjuk étkezésünkből ezt vagy azt az alapanyagot, jobban leszünk-e, ha bizonyos élelmiszereket nem fogyasztunk. Az is lehet, hogy elég csak bizonyos napszakban nem fogyasztani ezeket, mert emésztésünk délután és este már lassabban működik, és van, hogy ilyenkor nem esik jól az, ami reggel vagy délelőtt még semmi gondot nem okozott.
Az ételintolerancia fajtái között a laktózérzékenység a leggyakoribb, amely a laktóz, azaz egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képessége. Becslések szerint a világ felnőtt lakosságának mintegy 75 %-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. A másik nagy probléma a gluténérzékenység, amely nem azonos a lisztérzékenységgel. A glutén egyes gabonaszemekben (búza, árpa, rozs) található fehérje, amelynek fogyasztása szintén kellemetlen tüneteket okoz, a felszívódási zavarok pedig egy idő után társult betegségekhez is vezethetnek. Korai felismeréssel viszont az állapot jól kezelhető, igaz, ehhez arra van szükség, hogy ne gyors megoldásokat, pirulákat kapkodjunk be, hanem törekedjünk a komplett életmódváltásra. Sokszor már kisgyerekkorban is jelentkezik mindkét állapot, így legcélszerűbb, ha a gyerek kedvéért a családi háztartásban is lecseréljük azokat az alapanyagokat, amelyek gondot okoznak.
Szerencsére ma már nem kell messzire mennünk, ha szeretnénk helyettesítő termékeket találni, sőt ezek általában olyan kitűnő minőségűek, hogy nagyon könnyen meg is szokjuk a használatukat. A Biopont kínálatában ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó, és szigorúan szabályozott körülmények között gyártott termékeket találhatunk, amelyek nagy segítségünkre vannak az életmódváltásban. Ezeket a termékeket egyszerűen be is lehet szerezni, a legnagyobb hiper- és szupermarketekben, drogériákban és bio szaküzletekben megtaláljuk például az egyszerre glutén- és laktózmentes rizsital natúr, vaníliás, kakaós, kókuszos avagy mandulás változatát is. Rizstejszínt is tudunk vásárolni, szintén natúr változatban, de kókusztejszínt is vásárolhatunk, amely számos étel ízesítéséhez nagyszerű, édességek elkészítéséhez pedig kifejezetten ajánljuk.

Például ha nem szeretnénk lemondani a fagylaltról, az alábbi igazán egészséges hideg nyalánkságot könnyedén elkészíthetjük otthon is. Nem szükséges hozzá okvetlenül fagylaltgép, ez esetben viszont az elkészült krémet legalább háromszor, nagyjából óránként át kell keverni.
Egészséges kókuszos vaníliafagylalt
Hozzávalók:
- 2 dl kókuszos rizsital
- 4 dl rizstejszín (kókusztejszín is lehet)
- 15 dkg Biopont bio barna demerara nádcukor
- 4 tojás sárgája
- 1 vaníliarúd kikapart belseje
- 2 evőkanál kókuszreszelék
Elkészítés:
A rizsitalt és a nádcukrot melegítsük fel együtt, adjuk hozzá a kókuszreszeléket és a vaníliarúd kikapart magját. Közben a tojássárgáját várjuk fel habosra. Ezután nagyon fokozatosan, folyamatos keverés mellett a felmelegített, de még nem tűzforró ízesített italt öntsük hozzá a tojássárgájához. Amikor szépen elkeveredett, akkor visszatöltjük abba az edénybe, amelyben a rizstej melegedett. Sűrű krémmé főzzük. Ha ezzel megvagyunk, akkor egy lehűtött, hideg tálba öntjük a rizstejszínt vagy kókusztejszínt, rátöltjük a sűrű krémet és összekeverjük. Ezt töltsük aztán bele a fagylaltgépbe, vagy tegyük egy megfelelő edényben a fagyasztóba. Ha utóbbi megoldást választjuk, akkor óránként át kell keverni. Legalább háromszor tegyük ezt meg! Néhány óra, és kanalazhatjuk az igazán egészséges nyári nyalánkságot!
Forrás, fotó:
Arterego
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.