A boldog párkapcsolat nyomában
- Dátum: 2015.07.06., 16:05
Pszichológiai kutatások szerint az alacsony önbecsülésű emberek nagyobb valószínűséggel élnek boldogtalan párkapcsolatban, mint a pozitív énképpel rendelkezők.
A párválasztásunkat alapvetően meghatározza énképünk, illetve önbecsülésünk. Sokan egész egyszerűen nem tartják magukat elég jónak ahhoz, hogy vágyaiknak megfelelő társat találjanak. Így aztán nem véletlen, hogy alacsony önértékelésük miatt megalkudva választanak párt maguknak. Az említett vizsgálatok azonban elsősorban arra engednek következtetni, hogy a negatívabb énképpel rendelkezők hajlamosak benne maradni egy rossz párkapcsolatban, illetve megalkuvó viselkedésük gátolja az esetleges problémák megbeszélését, megoldását.
Az alacsony önbecsülés együttjár a magabiztosság hiányával is, amely szorongóvá teszi az egyént, és egyúttal a konfrontálódások kerülésére is sarkallja. Pedig a problémák kihangosítása, az esetleges nézetbeli különbségek ütköztetése fontos része a párkapcsolatok fejlődésének. A szakértők különösen hangsúlyozzák a kommunikáció fontosságát, mely alapvetően meghatározza a párkapcsolat működését.
Először tehát önmagunk megismerése a cél, egészséges önbizalom nélkül nehéz egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatot kialakítani. Az is árulkodó lehet, ha valaki kifejezetten az alacsonyabb önértékeléssel rendelkező emberekhez vonzódik. Ilyen esetben nemcsak a negatív énképpel rendelkező embernek lenne szüksége lelki megerősödésre, hanem a pár azon tagjának is, aki élvezi, hogy a párkapcsolatban a másik fölé kerekedhet, irányíthat, és akadálytalanul betöltheti a domináns szerepet. Nem ritka, hogy előbbi személyek esetben is kisebbségi komplexusról lehet szó, csak eltérő megnyilvánulási formában.
A boldog párkapcsolat eléréséhez tehát fontos, hogy a felek egészséges önbecsüléssel rendelkezzenek, és képesek legyenek konstruktív módon kommunikálni.
Fotó:
Pixabay.com
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Túl gyors világ, túl gyors gyerekek – A korai érés jelensége

„Milyen nagy már!” „Kész férfi/nő” – halljuk gyakran a megállapítást ismerős/ismeretlenektől hétköznapi szituációkban. A mai fiatalság a viselkedésben és érdeklődésben is egyre korábban érnek, sokkal fejlettebbek is. Eltűnő gyerekkor: Miért nőnek fel túl gyorsan a mai fiatalok?
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.