A boldog párkapcsolat nyomában
- Dátum: 2015.07.06., 16:05
Pszichológiai kutatások szerint az alacsony önbecsülésű emberek nagyobb valószínűséggel élnek boldogtalan párkapcsolatban, mint a pozitív énképpel rendelkezők.
A párválasztásunkat alapvetően meghatározza énképünk, illetve önbecsülésünk. Sokan egész egyszerűen nem tartják magukat elég jónak ahhoz, hogy vágyaiknak megfelelő társat találjanak. Így aztán nem véletlen, hogy alacsony önértékelésük miatt megalkudva választanak párt maguknak. Az említett vizsgálatok azonban elsősorban arra engednek következtetni, hogy a negatívabb énképpel rendelkezők hajlamosak benne maradni egy rossz párkapcsolatban, illetve megalkuvó viselkedésük gátolja az esetleges problémák megbeszélését, megoldását.
Az alacsony önbecsülés együttjár a magabiztosság hiányával is, amely szorongóvá teszi az egyént, és egyúttal a konfrontálódások kerülésére is sarkallja. Pedig a problémák kihangosítása, az esetleges nézetbeli különbségek ütköztetése fontos része a párkapcsolatok fejlődésének. A szakértők különösen hangsúlyozzák a kommunikáció fontosságát, mely alapvetően meghatározza a párkapcsolat működését.
Először tehát önmagunk megismerése a cél, egészséges önbizalom nélkül nehéz egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatot kialakítani. Az is árulkodó lehet, ha valaki kifejezetten az alacsonyabb önértékeléssel rendelkező emberekhez vonzódik. Ilyen esetben nemcsak a negatív énképpel rendelkező embernek lenne szüksége lelki megerősödésre, hanem a pár azon tagjának is, aki élvezi, hogy a párkapcsolatban a másik fölé kerekedhet, irányíthat, és akadálytalanul betöltheti a domináns szerepet. Nem ritka, hogy előbbi személyek esetben is kisebbségi komplexusról lehet szó, csak eltérő megnyilvánulási formában.
A boldog párkapcsolat eléréséhez tehát fontos, hogy a felek egészséges önbecsüléssel rendelkezzenek, és képesek legyenek konstruktív módon kommunikálni.
Fotó:
Pixabay.com
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.