Élmény a piacon vásárolni
- Dátum: 2015.08.22., 21:27
- élelmiszer, étel, főzés, gyümölcs, kistermelő, piac, sajt, zöldség
Szombat, reggel 9 óra, vidéki nagyváros kicsi, városszéli piaca. Ide járunk, ha tehetjük, mert közel van, és itt lehet kapni a legfinomabb házi sajtot. Elsődlegesen ez szerepel a bevásárlólistámon, és persze a zöldségek. S hogy miért szeretünk a piacon vásárolni? Mert teljesen más élmény, és teljesen más étel, mint a szupermarketben.
Egészséges ételekhez elég nehéz hozzájutni a multicégek polcairól. Az legalábbis bizonyos, hogy igen sok időt kell az élelmiszerek összetételének olvasgatásával töltenünk a polcok között sétálva, és még így is csak ipari előállítású termékeket tehetünk a kosarunkba. Ellentétben a piaccal, ahol találhatunk olyan hiteles termelőket, akik valóban vegyszermentesen, saját kezűleg készített, vagy előállított ételeket árulnak.
Az bizonyos, hogy nem minden piac, vagy legalábbis nem minden árus ilyen. Sokan ugyanúgy a nagykereskedésekből szállított zöldségeket, gyümölcsöket és más egyéb árut kínálják. Beszélgetéssel, ismerkedéssel azonban többet megtudhatunk, és hamar rájöhetünk, hogy kitől érdemes vásárolni.

Úgymint nálunk a sajtárus hölgy, aki finom, többféleképpen fűszerezett, füstölt és sima sajtokat árul. Már törzsvásárlók vagyunk nála, ugyanis 1400 Ft körüli összegért adják kilóját. Ilyen áron a boltban is alig kapni valamilyen sajtot, nemhogy egészségeset, és mindenféle mesterséges alapanyag nélkülit. Korábban sok időt töltöttem a hűtőpultoknál, tallózgatva, hogy mely termékekben nincsenek egészségtelen, mesterséges hozzáadott dolgok. Elmesélem az árusnak, hogy grillezve is finom a sajt, nem folyik a rácsok közé, ellentétben a bolti termékekkel, amiknek a grillezése nehézkes - ahhoz külön grillsajtot kell vásárolni igen drágán. Elmondja, hogy próbáljam ki rántott sajtként is, nem szükséges hozzá még csak dupla panír sem, nem fog kifolyni. Igazán örülök, mert mily meglepő, de épp rántott sajtot terveztünk ebédre - lélekben pedig már felkészültem a sütési macerára. Dupla panír, szenvedés... Mindebből semmi sem volt, az árusnak pedig igaza lett: örömmel és könnyedén készítettem rántott sajtot a házi készítésű sajtból. Parenyicát is árulnak, ismertetik velem az új terméküket. Megkérdezem, mennyibe kerül, és már felkészülök lélekben a válaszra, mert a boltban igen magas ára van ennek a típusú sajtnak, ami persze nem is meglepő: vélhetően igen sok időt vesz igénybe az elkészítése. Persze ipari körülmények között lehet, hogy egyszerűbb a dolog, de akkor is drága szokott lenni. 1800 Ft kilója - nagyon is kellemesen csalódok. Az üzletekben az ár ennek a sokszorosa, úgyhogy ebből is bevásárolok.
A szomszéd árus kedvesen segít a szatyraimba pakolni a sajtgurigákat, úgy nézek ki, mint aki egy egérhadsereget tart otthon. Mindenesetre örülök, mert ilyen kiszolgálás tényleg nincs a pénztárszalagok mellett. Majd áttérek a zöldségekre: a kedvenc árus bácsimnál pont azokat a dolgokat tudom beszerezni, amiket aznapra terveztem. Közben másik vevőnek kínálja az úr a barackot: "vannak apróbb szépséghibái, de belül hibátlanok, és nagyon finomak". Kontrázok, hogy bizony lehet, hogy nagy üzletekben tökéletesek a zöldségek és gyümölcsök - látszólag, de alig van ízük, és ebből is látszik, hogy mesterséges körülmények között növekedtek. Az eladó egyetért, és a vevő is: bevásárol a finom, lédús, mosolygós barackokból, amíg én válogatok. Fokhagymát, hagymát, paradicsomot, paprikát, kígyóuborkát, répát teszek a kosaramba. Itt végre megértik, hogy környezetvédelmi okokból nem szeretek nejlonzacskókat használni, és a saját szatyromba halmoznék mindent egymásra, ha lehet. Megkérdezem a bácsit, hogy melyik napokon is szokott itt lenni, azt mondja, hétfő kivételével mindig. És szeretettel vár vissza továbbra is, ha elégedett vagyok az áruval.
Igen, elégedett vagyok, nem csak a finomságokkal, hanem a piacon vásárlás élményével is. Valahogy élettel telibb lesz tőle az étel: tudom kitől, honnan van, beszélgethetek a termelővel. Mindez elképzelhetetlen multinacionális körülmények között. A főzés is örömtelibb úgy, ha eszembe jut, milyen kedves bácsitól vettem a répát, amit éppen pucolok a főzelékhez. Ezt az élményt egyik óriási szupermarket sem tudja pótolni a számomra.
Fotó:
Pixabay.com
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.