A szülők is iskolát kezdenek...
- Dátum: 2015.08.31., 07:11
Holnaptól megkezdődik a tanítás az iskolás korú gyerekeknek. Mindez azonban nem csak a diákok számára jár változásokkal: a szülők életére is jócskán hatással van. Örülnek-e vajon, vagy megkönnyebbüléssel tölti el őket, hogy csemetéik újra visszaülnek az iskolapadba?
A gyermekek körében változó tendenciát mutat, hogy örülnek-e annak, hogy mától-holnaptól újra iskolába kell járni. A legtöbben nyújtanák még a nyári szünetet, de azért már hiányolják a társaságot és a barátaikat - a tanulást persze kevésbé... De vajon mit szólnak a szülők? Kik azok, akik örülnek az iskolakezdésnek, és kik azok, akik kevésbé?
Merthogy a szülők életére is jócskán hatással van a szeptember. Igaz, mostantól nem gond, hogy ki vigyázzon a gyerekre otthon, ha még akkora, hogy vigyázni kell rá, nem kell rágni a fülét, hogy elolvasta-e a kötelező olvasmányt (talán ezt a szerepet innentől átveszi az irodalomtanár), nem kell neki ebédet főzni hétközben, hogy ne haljon éhen, ha mondjuk napközis. Valljuk be őszintén: a szülők fele most biztosan megkönnyebbülten sóhajt fel: beindul a szokásos rutin, és a nap nagy részében (remélhetőleg) jó helyen van a gyerek, otthon kevesebb időt és odafigyelést igényel a csemete.
De biztos, hogy így van ez? Kevesebb energiabefektetéssel jár a szülőnek a sulikezdés? Innentől reggelente indítjuk iskolába a gyerekeket. Nincs lazsálás, meghatározott időpontban kell kelni, szendvicseket készíteni, összepakolni az iskolatáskát. Hozni-vinni a gyerekeket, ha nem egyedül járnak, a kisebbeknek ellenőrizni a leckéjét, időben ágyba küldeni őket, hogy kipihenjék magukat a másnapi tanításhoz, az esetleges különórákról nem is szólva... Bizony mindez a rutin sok-sok energiát igényel a szülő részéről is. Figyelni a tornacuccra, időben kimosni a ruhákat, és még sorolhatnánk. Nekik is megmérettetés ez, újra belerázódni a hétköznapok körforgásába.
S itt van még az aggódalom az oktatási intézmény és a gyermek "kapcsolatára" vonatkozóan: nem terhelik meg túlzottan a gyerekeket? Nem túl sok-e a házi feladat? Elég művelt lesz-e a gyermek, vagy épp ellenkezőleg, nem kap-e túl sok, később feleslegesnek tűnő információt?
Azért igyekszünk mindenkit megnyugtatni - főleg az elsős gyermekek szüleit, a többieket pedig emlékeztetni (mert az sosem árt): belerázódunk. Csak a kezdet nehéz, megszokni, visszaszokni, csak az első napokban izgulunk, hogy megvan-e minden könyv és füzet, és hogy tudja-e a gyermek, hogy melyik buszra kell szállni, valamint befizettük-e az ebédpénzt. Hamarosan mindez beépül a hétköznapokba, és teljesen természetessé válik. Októberre már [újra] profik leszünk. Egyetértenek?
Fotó:
Pixabay.com
Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?
Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.
Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?
A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.