Égési sérülés: Legyünk felkészültek!
- Dátum: 2015.10.05., 11:49
- égési sérülés, elsőfokú égési sérülés, kezelés
Az égési sérüléseket okozó balesetek még mindig nagyon gyakoriak a gyerekek körében, a felnőttek felelőssége a megelőzés. Ha viszont megtörténik a baj, fontos, hogy fel tudjuk mérni az égési sérülés súlyosságát, és azonnali kezelést tudjunk nyújtani.
Már a felszínes égés is erős fájdalommal jár, a bőr kipirosodik, de a sérülés nem érinti mélyebben a szöveteket, ilyenkor beszélhetünk elsőfokú égési sérülésről. Másodfokú égési sérülés esetén már hólyagok keletkeznek a bőrön, harmadfokú égési sérülésnél pedig az idegvégződések is sérülnek, ezért általában fájdalmatlan. Nem mindegy, hogy milyen mélységben érinti a szöveteket a sérülés, de a megégett bőrfelület kiterjedése is meghatározza a baleset súlyosságát. Utóbbit a szakemberek ahhoz viszonyítják, hogy a tenyér méretét veszik egy százaléknak, ha ennél nagyobb az égési sérülés kiterjedése, akkor ajánlott orvoshoz fordulni.
Az égési seb akut kezelése jól ismert: folyó, hideg vízzel kell hűteni a sérülést 8-10 percen keresztül. Ezt követően fertőtleníteni kell a sebet valamilyen cink tartalmú fertőtlenítő oldattal (gyógyszertárban kapható, égési seb kezelésére alkalmas készítmény használata ajánlott). A regenerálódást pedig elősegítheti például az aloe vera (külsőleg alkalmazva), vagy hialuronát tartalmú seb kezelő gél használata. Érdemes használni gyulladáscsökkentő, hámosító krémet is, és ne feledkezzünk meg a fedőkötés alkalmazásáról sem.
Ha gyermekünk megégeti magát, az akut ellátás után, próbáljuk nagyjából felmérni a sérülés súlyosságát. Forduljunk orvoshoz, ha kiterjedt (kb. fél tenyérnyinél nagyobb) sérülésről van szó, vagy ha láthatólag mély égési sérülés történt. Továbbá javasolt az orvos felkeresése, ha a sérülés az arcot érinti, illetve amennyiben a seb nem gyógyul, a gyulladásos tünetek fokozódnak.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.
Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat
Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.