Menü

Ha lúdtalpas a gyermek…

A lúdtalp eléggé gyakori a gyermekek körében, és nincs benne semmi különleges. Szerencsére az iskolaorvosok megfelelő mértékben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és ellenőrzik a gyermekek állapotát e tekintetben. Ez jó hír, mert a szülő nehezebben veszi észre a felmerülő problémát. További pozitívum, hogy a lúdtalp kezelése a megfelelő tornával lehetséges. Azt már csak kevesen ismerik, hogy fontos lelki okokat jelezhet a lúdtalp a gyermekek esetén.

A lúdtalp nem súlyos probléma, viszont ha nem gyógyítjuk, akkor hosszú távon komoly, az egész testre kiható mozgásszervi problémákat okozhat. Kitartó lúdtalptornával fél év alatt orvosolható az elváltozás a szakemberek véleménye szerint. Az viszont már nem elterjedt, hogy a lúdtalp lelki hátterével is érdemes foglalkozni!

Emellett hangsúlyozzuk, hogy a gyermekeknél kialakult betegségek, vagy akár csak kisebb testi elváltozások szinte minden esetben összefüggnek a szülővel is. Mielőtt magunkat hibáztatnánk, inkább örüljünk a felismeréseknek! Nincs tökéletes szülő, és nincs tökéletes gyermek sem. A betegségek csak jelzések arról, hogy éppen milyen megoldandó feladataink vannak a gyermekkel való kapcsolatrendszerünkben, vagy hogy milyen lelki úton kell segítenünk csemeténket.

Milyen lelki háttere lehet a lúdtalp kialakulásának?

* Jelezheti a gyerek, vagy a szülő rugalmatlanságát, ragaszkodását bizonyos nézetekhez, amik már nem szolgálják őt. A talp kiszélesedése jól jelképezi ezt a problémát (földhöz ragadtság), ahogy a kezelés módja is: a lábfejen való rugózás (flexibilitás erősítése) az egyik gyógytorna-gyakorlat.
* Jelenthet bizonytalanságot: a gyermek, vagy a szülő úgy érzi, hogy nincs biztos talaj a lába alatt, ezért úgymond kapaszkodik a földbe. Próbál minél stabilabban megmaradni két lábon, nehogy ledöntsék a körülötte lévő életesemények, amik a biztonság hiányát sugallják a számára.
* „Nem akarok felnőni”, vagy „Nem akarom, hogy felnőtt legyél!” – akár a gyermek, akár a szülő érez így, az jelentkezhet lúdtalp formájában. Ragaszkodás ahhoz, hogy úgymond a gyermek ne növekedjen túlságosan, ne rugaszkodjon el a földtől és a szülői otthontól. A lúdtalp fogalom ez esetben jelképes is: a szárnyak alatt akar maradni, vagy akarjuk tartani a gyermeket. Szintén érdekes a pipiskedő lúdtalptorna képletessége ez esetben is: szinte mintha a felnövést gyakorolnánk vele, ahogy újra és újra lábujjhegyre kell emelkedni.
* Nagyon érne valamilyen lépésnek a megtétele, de a gyermek, vagy a szülő bénultságot, vagy félelmet érez e tekintetben. Mintha a lábát leragasztották volna, képtelen továbbállni, vagy felülemelkedni és elindulni a helyes úton.

Sok mély és tartalmas beszélgetéssel, tudatos gondolkodással feloldhatóak a lelki nehézségek is. Persze szakember segítségét is kérhetjük, pszichológus, vagy egyéb lelki segítő, terapeuta személyében.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.