Ha lúdtalpas a gyermek…
- Dátum: 2016.01.20., 08:22
- bizonytalanság, biztonságérzet, félelem, felnőtté válás, gyermek, lelki okok, lúdtalp, lúdtalptorna, pszichoszomatikus, rugalmatlanság, szülő
A lúdtalp eléggé gyakori a gyermekek körében, és nincs benne semmi különleges. Szerencsére az iskolaorvosok megfelelő mértékben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és ellenőrzik a gyermekek állapotát e tekintetben. Ez jó hír, mert a szülő nehezebben veszi észre a felmerülő problémát. További pozitívum, hogy a lúdtalp kezelése a megfelelő tornával lehetséges. Azt már csak kevesen ismerik, hogy fontos lelki okokat jelezhet a lúdtalp a gyermekek esetén.
A lúdtalp nem súlyos probléma, viszont ha nem gyógyítjuk, akkor hosszú távon komoly, az egész testre kiható mozgásszervi problémákat okozhat. Kitartó lúdtalptornával fél év alatt orvosolható az elváltozás a szakemberek véleménye szerint. Az viszont már nem elterjedt, hogy a lúdtalp lelki hátterével is érdemes foglalkozni!
Emellett hangsúlyozzuk, hogy a gyermekeknél kialakult betegségek, vagy akár csak kisebb testi elváltozások szinte minden esetben összefüggnek a szülővel is. Mielőtt magunkat hibáztatnánk, inkább örüljünk a felismeréseknek! Nincs tökéletes szülő, és nincs tökéletes gyermek sem. A betegségek csak jelzések arról, hogy éppen milyen megoldandó feladataink vannak a gyermekkel való kapcsolatrendszerünkben, vagy hogy milyen lelki úton kell segítenünk csemeténket.
Milyen lelki háttere lehet a lúdtalp kialakulásának?
* Jelezheti a gyerek, vagy a szülő rugalmatlanságát, ragaszkodását bizonyos nézetekhez, amik már nem szolgálják őt. A talp kiszélesedése jól jelképezi ezt a problémát (földhöz ragadtság), ahogy a kezelés módja is: a lábfejen való rugózás (flexibilitás erősítése) az egyik gyógytorna-gyakorlat.
* Jelenthet bizonytalanságot: a gyermek, vagy a szülő úgy érzi, hogy nincs biztos talaj a lába alatt, ezért úgymond kapaszkodik a földbe. Próbál minél stabilabban megmaradni két lábon, nehogy ledöntsék a körülötte lévő életesemények, amik a biztonság hiányát sugallják a számára.
* „Nem akarok felnőni”, vagy „Nem akarom, hogy felnőtt legyél!” – akár a gyermek, akár a szülő érez így, az jelentkezhet lúdtalp formájában. Ragaszkodás ahhoz, hogy úgymond a gyermek ne növekedjen túlságosan, ne rugaszkodjon el a földtől és a szülői otthontól. A lúdtalp fogalom ez esetben jelképes is: a szárnyak alatt akar maradni, vagy akarjuk tartani a gyermeket. Szintén érdekes a pipiskedő lúdtalptorna képletessége ez esetben is: szinte mintha a felnövést gyakorolnánk vele, ahogy újra és újra lábujjhegyre kell emelkedni.
* Nagyon érne valamilyen lépésnek a megtétele, de a gyermek, vagy a szülő bénultságot, vagy félelmet érez e tekintetben. Mintha a lábát leragasztották volna, képtelen továbbállni, vagy felülemelkedni és elindulni a helyes úton.
Sok mély és tartalmas beszélgetéssel, tudatos gondolkodással feloldhatóak a lelki nehézségek is. Persze szakember segítségét is kérhetjük, pszichológus, vagy egyéb lelki segítő, terapeuta személyében.
Mi befolyásolja valójában az őszülés ütemét?
Az ősz hajszálak megjelenését sokan automatikusan az öregedés első jelének tekintik, pedig a folyamat jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán az idő múlására vezessük vissza. Nem ritka, hogy valaki már a húszas éveiben felfedez néhány ősz szálat.
Folsav nem csak kismamáknak – amit felnőttként is érdemes tudni róla
Nemrég egy beszélgetés közben a kolléganőm teljesen meglepődött, amikor szóba került, hogy rendszeresen szedek folsavat. Az első reakciója az volt: „De hát nem vagy terhes, akkor miért?” Ez a kérdés egyébként nagyon gyakori, és jól mutatja, mennyire él a köztudatban az a tévhit, hogy a folsav kizárólag várandósság alatt fontos. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai
Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.
Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved
Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.