Ha lúdtalpas a gyermek…
- Dátum: 2016.01.20., 08:22
- bizonytalanság, biztonságérzet, félelem, felnőtté válás, gyermek, lelki okok, lúdtalp, lúdtalptorna, pszichoszomatikus, rugalmatlanság, szülő
A lúdtalp eléggé gyakori a gyermekek körében, és nincs benne semmi különleges. Szerencsére az iskolaorvosok megfelelő mértékben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és ellenőrzik a gyermekek állapotát e tekintetben. Ez jó hír, mert a szülő nehezebben veszi észre a felmerülő problémát. További pozitívum, hogy a lúdtalp kezelése a megfelelő tornával lehetséges. Azt már csak kevesen ismerik, hogy fontos lelki okokat jelezhet a lúdtalp a gyermekek esetén.
A lúdtalp nem súlyos probléma, viszont ha nem gyógyítjuk, akkor hosszú távon komoly, az egész testre kiható mozgásszervi problémákat okozhat. Kitartó lúdtalptornával fél év alatt orvosolható az elváltozás a szakemberek véleménye szerint. Az viszont már nem elterjedt, hogy a lúdtalp lelki hátterével is érdemes foglalkozni!

Emellett hangsúlyozzuk, hogy a gyermekeknél kialakult betegségek, vagy akár csak kisebb testi elváltozások szinte minden esetben összefüggnek a szülővel is. Mielőtt magunkat hibáztatnánk, inkább örüljünk a felismeréseknek! Nincs tökéletes szülő, és nincs tökéletes gyermek sem. A betegségek csak jelzések arról, hogy éppen milyen megoldandó feladataink vannak a gyermekkel való kapcsolatrendszerünkben, vagy hogy milyen lelki úton kell segítenünk csemeténket.
Milyen lelki háttere lehet a lúdtalp kialakulásának?
* Jelezheti a gyerek, vagy a szülő rugalmatlanságát, ragaszkodását bizonyos nézetekhez, amik már nem szolgálják őt. A talp kiszélesedése jól jelképezi ezt a problémát (földhöz ragadtság), ahogy a kezelés módja is: a lábfejen való rugózás (flexibilitás erősítése) az egyik gyógytorna-gyakorlat.
* Jelenthet bizonytalanságot: a gyermek, vagy a szülő úgy érzi, hogy nincs biztos talaj a lába alatt, ezért úgymond kapaszkodik a földbe. Próbál minél stabilabban megmaradni két lábon, nehogy ledöntsék a körülötte lévő életesemények, amik a biztonság hiányát sugallják a számára.
* „Nem akarok felnőni”, vagy „Nem akarom, hogy felnőtt legyél!” – akár a gyermek, akár a szülő érez így, az jelentkezhet lúdtalp formájában. Ragaszkodás ahhoz, hogy úgymond a gyermek ne növekedjen túlságosan, ne rugaszkodjon el a földtől és a szülői otthontól. A lúdtalp fogalom ez esetben jelképes is: a szárnyak alatt akar maradni, vagy akarjuk tartani a gyermeket. Szintén érdekes a pipiskedő lúdtalptorna képletessége ez esetben is: szinte mintha a felnövést gyakorolnánk vele, ahogy újra és újra lábujjhegyre kell emelkedni.
* Nagyon érne valamilyen lépésnek a megtétele, de a gyermek, vagy a szülő bénultságot, vagy félelmet érez e tekintetben. Mintha a lábát leragasztották volna, képtelen továbbállni, vagy felülemelkedni és elindulni a helyes úton.
Sok mély és tartalmas beszélgetéssel, tudatos gondolkodással feloldhatóak a lelki nehézségek is. Persze szakember segítségét is kérhetjük, pszichológus, vagy egyéb lelki segítő, terapeuta személyében.
Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?
Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.
Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve
Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.
Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez
A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?