Menü

Amikor egy gyerek képtelen koncentrálni

A gyerekek rengeteg mindent tanulnak az első éveikben, rövid idő alatt, nagyon sokat változnak, fejlődnek. Fontos, hogy képesek legyenek koncentrálni, fokozatosan egyre jobban elmélyülni a tevékenységekben.

A szabad mozgás és játék elengedhetetlen a gyerekek fejlődéséhez, de idővel az is fontossá válik, hogy figyelmüket hosszabb-rövidebb időre le lehessen kötni. Az óvodában már kifejezetten építenek erre a pedagógiai folyamatokban. Ez a képesség általában magától is fejlődik, vagyis az érési folyamatok előrehaladásával párhuzamosan a koncentráció is erősödik. Szülőként ezt bizonyos praktikákkal még segíthetjük is, ha más nem azzal, hogy a káros gyakorlatokat kerüljük.

Sokszor azt mondjuk: ez a gyerek hiperaktív, nyüzsgő, örökmozgó, nyughatatlan. Valahol ezek a tulajdonságok mind természetes (egészséges) részei egy kisgyerekkornak, de persze nem mindegy milyen mértékben vannak jelen és hogy milyen irányba változnak. A gyerek személyiségének sok a „hozott” része, de a szülők által biztosított környezet befolyásoló szerepe sem elhanyagolható. Sokszor egy túlmozgásos, nehezen leköthető gyerek hátterében azt találjuk, hogy rengeteg inger veszi körül, a programok és az őt körülvevő játékok nem az adott életkor sajátosságaihoz igazodnak, hanem mindig „egy-két lépéssel előrébb járnak”. Vagyis a koncentráció képességének kialakulását gátolja, ha túl sok játék van, ha a játékok túlságosan kidolgozottak funkcionálisan, a rendetlenség, a túl sok program, ha a szülő is általában egyszerre több mindent csinál.

De akkor hogyan lehet jól csinálni? Vagyis szülőként hogyan segíthetjük a gyereket abban, hogy idővel képes legyen elmélyülni a játékokban, és fokozatosan egyre jobban koncentrálni egy adott dologra?

Jó módszer, hogy amennyiben a gyerek már mást akar játszani, következetesen érjük el, hogy az előző játékot mindig pakolja el egyedül vagy ezt megtehetjük közösen is vele. Ne legyen elő egyszerre több minden, fontos hogy minden játéknak meg legyen a helye, és lehetőleg ez ne ömlesztett formában valósuljon meg, hanem átlátható, követhető módon. Az állandó háttérzajok (rádió, tévé) is gátolhatják a koncentrációt, elmélyülést.

Ha azt látjuk gyerekünkön, hogy nem tudja eldönteni, mihez kezdjen, mit játsszon, akkor ne vagy- vagy állításokkal orientáljuk, hanem indirekt módon próbáljuk felkelteni a figyelmét egy adott dolog iránt.

Ha már sikerül valamilyen tevékenységben elmélyülnie a gyereknek, lehetőség szerint hagyjuk, hogy ő fejezze be. Vagyis dicsérgetésekkel, magyarázatokkal ne szakítsuk ki ebből az elmélyültebb állapotból, és ha módunkban áll, a programokat is alakítsuk rugalmasan ehhez (ne rángassuk állandóan el a játék mellől, ha valahova menni kell).

A tanuláshoz nagyon fontos az ismétlés, ehhez szintén koncentrációra van szükség. Az azonos cselekvéssor ismétlését mindenképpen bátorítsuk! Ha pedig azt tapasztaljuk, hogy valahol elakadt, ne oldjuk meg helyette a problémát (olyan kis dolgokat is beleértve, mint két legó darab összeillesztését), hanem csak kicsit segítsünk, bátorítsuk.

A hintázás fejlesztő hatása a gyerekekre

A hintázás, bár egyszerű játéktevékenységnek tűnik, valójában sokrétű fejlesztő hatással bír a gyermekek fejlődésére. Íme néhány főbb terület, ahol a hintázás pozitív hatással van!

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?

Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.