Menü

Tévhitek, melyek veszélybe sodornak

A mai test- és egészségtudatos világ számos hiedelemmel és tévhittel van átszőve. Mit és hogyan együnk, miként sportoljunk? Az információ rengeteg, de nem könnyű rendet vágni közötte.

Kezdjük a táplálkozással! A kezdő egészségtudatos gyakran esik abba a hibába, hogy hisz a különböző élelmiszerek – nyilvánvalóan az elsősorban a reklámszempontokat figyelembe vevő - csomagolásának, borításának, kinézetének, stb. Azaz leveszi a polcról a diétásat, a hozzáadott cukor nélkülit, az alacsony zsírtartalmút, azt, amelyiken karcsú nők és férfiak mosolyognak, behúzott hasak szégyenítik meg a centit, azokat a termékeket, amelyek egészségesnek látszanak. Csakhogy nem feltétlenül azok. Nem minden esetben egyszerű, de ha oda akarunk figyelni arra, hogy mi kerül a tányérunkra, a boltokban egyszerre figyeljük a cukor és zsírtartalmat, valamint a kalóriaértékeket. Próbáljunk a változatosságra koncentrálni, emellett elkerülni a kész, vagy félkész, agyon tartósított termékeket. Nézzük meg azt is, hogy mennyit (és milyet) eszünk, iszunk a mindenféleképpen egészségesnek gondolt gyümölcsjoghurtból, gyümölcsléből, vagy gabonapehelyből!

A fogyás érdekében ne hagyjunk ki étkezést, inkább a fent említett minőségi ellenőrzés mellett ügyeljünk a mennyiségre. A reggeli elhagyása az egyik fő butaság, számos negatív következménnyel járhat.

A mozgással kapcsolatban is rengeteg a tévhit. Ezek ott kezdődnek, hogy az emberek egy jelentős része nem tudja kiválasztani a számára megfelelő mozgásformát. Például feleslegesen erősít, vagy a kardió edzésnek áll neki rossz felfogásban. A kiválasztásban és az edzéstervben jól jön szakember tanácsa, de az alapvető dolgokkal nem árt tisztában lennünk. Például, ha csak heti egy edzésre van időnk/energiánk, akkor sem kell feladni az egészet, ez is több, mint a semmi, s ha ügyesek vagyunk, még így is lehet fejlődni. Nagyobb túlsúllyal lehetőleg ne kezdjünk azonnal kilométeres futásba, a fokozatossággal sok mindent megspórolhatunk, például azt, hogy elmenjen a kedvünk az egésztől.

Átlag embernek, átlagos terhelés mellett nincs szüksége izotóniás italra és egyéb „csodaszerekre”. Felesleges agyonerőltetni magunkat nagy súlyokkal, mindenki annyit emeljen, hogy az ne járjon nagy fájdalommal. Ugyanakkor nem szabad megijedni a súlyzós edzésektől a hölgyeknek sem, hiszen az ugyanúgy az alakformálás része lehet, mint az aerob gyakorlatok.

Mindig mindig mindig kössük be a gyereket (is) az autóban!

Még mindig sokan nem kötik be a gyereküket az autóban. Háromgyerekes anyaként pontosan tisztában vagyok vele, mekkora macera több gyereket is ki-be kötözni a kocsiban, de bármilyen fáradságos is a művelet, mindig gondoljunk arra, hogy az életét menthetjük meg.

Sok magnéziumot tartalmazó ételeink

Tudjuk, hogy magnézium nélkül nem tudunk élni, hiányát ételekkel is tudjuk pótolni. Nézzük, hogy mik ezek.

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.

A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.