Menü

Alacsony a fiatalok párkapcsolati tudatossága

Most, éppen 33 évesen furcsa érzésekkel a szívemben gondolok vissza a fiatalkori kapcsolataimra. Mintha a sötétben tapogatóznék... Mindössze ösztönös vonzalmak, megérzések alapján kellett választanom, pedig sokat olvastam, érdeklődő és nyitott lány voltam. Hogy mire lett volna érdemes figyelni a pasikkal kapcsolatban, milyen szempontokat vehettem volna számításba, arról kevés fogalmam volt - és a barátnőimnek még nálam is sokkal kevesebb.

A helyzet nem lett jobb az Internet-korosztály számára sem, hiszen lektorált könyvek helyett válogatatlan véleményekkel találkoznak a világhálón. S inkább az érdekességekre, mintsem a tájékozódásra fókuszálnak a kereséseik.

Úgy tűnik, ebből kifolyólag a fiatal korosztályt hazánkban alacsony párkapcsolati tudatosság jellenzi. Mit jelent ez? Nincsenek komolyabb párválasztási szempontjaik, kevés vagy irreális információkkal rendelkeznek a szerelemről és a szexualitásról, és nehezen beszélnek az érzéseikről, a komolyabb témákról a kapcsolataikban.

Sokan csak a külsőségek alapján választanak - főleg, hogy a médiából teljesen efelé tolódott képet kapnak. A szépséget jutalmazzák, de az emberi értékek ritkán kerülnek szóba. A külsőn kívül legtöbbjüknek kevés elvárása van, ami aztán sok csalódáshoz vezet. Itt pedig jön a következő akadály - nehezen dolgozzák fel a szakításokat, nem tudnak beszélni róla vagy nincsenek hatékony problémamegoldó módszereik. (Mindez persze - szerencsére - nem mindenkire igaz, de általánosan jellemzi a fiatal korosztályt.) Pedig például a kamaszkor fontosságát nem szabad alábecsülni - az ilyenkor életkorban kapott vélemények jelentős hatással bírnak a későbbi személyiségfejlődésre.

A legfőbb probléma, hogy sok családban nem jellemző, nem szokás az érzelmekről, vagy a bennünk rejlő mély gondolatokról beszélni. Korábban írtunk a kommunikációs szintekről, és arról, hogy a legtöbb kapcsolatban, családban az ötös skálán csak a harmadik fokig jutunk el. De az intim kommunikáció, a belső szükségletek, vágyak, legmélyebb érzések kifejezése ritka. Így hát a fiatalok kevés dolgot tanulnak meg első kézből, családon belül, és kevés ember van, akihez fordulhatnának, vagy akitől építő tanácsokat kaphatnának, főleg a korosztályukhoz illeszkedően.

Az iskolában arra kondicionálják őket, hogy csak a tényszerű dolgokról, a tudományokról érdemes tanulni és kommunikálni, ami még inkább nehezíti a helyzetet. Sajnos az úgynevezett felvilágosító órákat sem támogatják, noha akarnak haladóbb szemléletű tanárok (sajnos nem nagy számban), akik maguktól hívnak hozzáértő, nyitott és modern szemléletű szakembereket ilyen célból.

No de mik is azok a dolgok, amikről érdemes lenne beszélgetnünk a gyerekekkel, ami a párkapcsolatok témakörét illeti? Hasznosak lehetnek ezek a kérdések akár a szülőknek, akár az osztályfőnököknek is.
- Hogyan legyél jó azzal a fiúval vagy lánnyal, akivel jársz, mit tehetsz érte és a jó kapcsolatért?
- Milyen etikai normákat érdemes és illik betartani és miért?
- Milyen elvárásaid lehetnek ebben az életkorban, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha barátot, barátnőt választasz?
- Érdekel-e a szexualitás, honnan szerezted meg az eddig meglévő információidat ezen a téren?
- Kit érdemes közel engedned magadhoz, és ennek milyen előnyei, szépségei, valamint veszélyei lehetnek?

A végtelenségig lehetne folytatni a sort természetesen. Ami a lényeg, hogy igyekezzünk fejleszteni beszélgetésekkel, könyvekkel, vagy akár kapcsolódó filmekkel a korosztály tudatosságát.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.