Alacsony a fiatalok párkapcsolati tudatossága

Most, éppen 33 évesen furcsa érzésekkel a szívemben gondolok vissza a fiatalkori kapcsolataimra. Mintha a sötétben tapogatóznék... Mindössze ösztönös vonzalmak, megérzések alapján kellett választanom, pedig sokat olvastam, érdeklődő és nyitott lány voltam. Hogy mire lett volna érdemes figyelni a pasikkal kapcsolatban, milyen szempontokat vehettem volna számításba, arról kevés fogalmam volt - és a barátnőimnek még nálam is sokkal kevesebb.

A helyzet nem lett jobb az Internet-korosztály számára sem, hiszen lektorált könyvek helyett válogatatlan véleményekkel találkoznak a világhálón. S inkább az érdekességekre, mintsem a tájékozódásra fókuszálnak a kereséseik.

Úgy tűnik, ebből kifolyólag a fiatal korosztályt hazánkban alacsony párkapcsolati tudatosság jellenzi. Mit jelent ez? Nincsenek komolyabb párválasztási szempontjaik, kevés vagy irreális információkkal rendelkeznek a szerelemről és a szexualitásról, és nehezen beszélnek az érzéseikről, a komolyabb témákról a kapcsolataikban.

Sokan csak a külsőségek alapján választanak - főleg, hogy a médiából teljesen efelé tolódott képet kapnak. A szépséget jutalmazzák, de az emberi értékek ritkán kerülnek szóba. A külsőn kívül legtöbbjüknek kevés elvárása van, ami aztán sok csalódáshoz vezet. Itt pedig jön a következő akadály - nehezen dolgozzák fel a szakításokat, nem tudnak beszélni róla vagy nincsenek hatékony problémamegoldó módszereik. (Mindez persze - szerencsére - nem mindenkire igaz, de általánosan jellemzi a fiatal korosztályt.) Pedig például a kamaszkor fontosságát nem szabad alábecsülni - az ilyenkor életkorban kapott vélemények jelentős hatással bírnak a későbbi személyiségfejlődésre.

A legfőbb probléma, hogy sok családban nem jellemző, nem szokás az érzelmekről, vagy a bennünk rejlő mély gondolatokról beszélni. Korábban írtunk a kommunikációs szintekről, és arról, hogy a legtöbb kapcsolatban, családban az ötös skálán csak a harmadik fokig jutunk el. De az intim kommunikáció, a belső szükségletek, vágyak, legmélyebb érzések kifejezése ritka. Így hát a fiatalok kevés dolgot tanulnak meg első kézből, családon belül, és kevés ember van, akihez fordulhatnának, vagy akitől építő tanácsokat kaphatnának, főleg a korosztályukhoz illeszkedően.

Az iskolában arra kondicionálják őket, hogy csak a tényszerű dolgokról, a tudományokról érdemes tanulni és kommunikálni, ami még inkább nehezíti a helyzetet. Sajnos az úgynevezett felvilágosító órákat sem támogatják, noha akarnak haladóbb szemléletű tanárok (sajnos nem nagy számban), akik maguktól hívnak hozzáértő, nyitott és modern szemléletű szakembereket ilyen célból.

No de mik is azok a dolgok, amikről érdemes lenne beszélgetnünk a gyerekekkel, ami a párkapcsolatok témakörét illeti? Hasznosak lehetnek ezek a kérdések akár a szülőknek, akár az osztályfőnököknek is.
- Hogyan legyél jó azzal a fiúval vagy lánnyal, akivel jársz, mit tehetsz érte és a jó kapcsolatért?
- Milyen etikai normákat érdemes és illik betartani és miért?
- Milyen elvárásaid lehetnek ebben az életkorban, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha barátot, barátnőt választasz?
- Érdekel-e a szexualitás, honnan szerezted meg az eddig meglévő információidat ezen a téren?
- Kit érdemes közel engedned magadhoz, és ennek milyen előnyei, szépségei, valamint veszélyei lehetnek?

A végtelenségig lehetne folytatni a sort természetesen. Ami a lényeg, hogy igyekezzünk fejleszteni beszélgetésekkel, könyvekkel, vagy akár kapcsolódó filmekkel a korosztály tudatosságát.