Miért olyan nehéz a gyereknevelés?

Fel a kezekkel, aki tökéletes szülőnek érzi magát! Senki? Nem meglepő. Noha most már könyvek és előadások tömkelege elérhető gyereknevelés témában, a feladat mégis különösen nehéznek tűnik. Nincs olyan anyuka és apuka, akinek ne lenne egy kis lelkiismeret-furdalása ezen a téren. De íme a válaszok, hogy miért nem tudunk kifogástalan anyukák és apukák lenni.

Hiába van elképzelésünk arról, hogy milyen a jó szülő, hiszen minden gyermeknek másra van szüksége. Akinek több csemetéje van, tudja, hogy a személyiségük jelentősen különbözik, és ugyanazzal a neveléssel teljesen más és más ember válik belőlük, másképpen reagálnak ugyanazokra a dolgokra. Lehet, hogy amit az egyik viccesnek tart, az a másik számára különösen bántó. Hiszen határozott személyiségkészlettel érkeznek a világra. No de ember legyen a talpán az a szülő, aki a kicsinye tulajdonságaira szabott nevelést tud biztosítani minden esetben.

S bizony sokszor az „élet”, a hétköznapok is közbeszólnak. Előfordul, hogy gyermekünk nagyon vár minket haza, de túlóráznunk kell, különben elveszítjük a munkánkat. Vagy hogy éppen nem tudunk türelmesek lenni a századik „miért” után, vagy a hisztikorszak kellős közepén. Hiába olvastunk el tucatnyi könyvet, és fogadtuk meg, hogy Vekerdy Tamás minden tanácsát betartjuk, a valóság sokszor más.

Persze törekedjünk arra, hogy gyermekünknek a legjobbat adjuk, s próbáljunk fejlődni, hiszen a szeretetteljes és békés családi élethez igenis tudatosságra van szükség, nem csak a párkapcsolat és házasság, hanem a gyereknevelés területén is. De ne ostromoljuk magunkat, ha nem felelünk meg a saját magunk és a társadalom által támasztott, általában teljesíthetetlen elvárásoknak!

A gyerekeknek nem tökéletességre van szüksége, hanem szeretetre és őszinteségre. Neki is elmondhatjuk, elmesélhetjük a kételyeinket, aggodalmainkat ezen a téren. Hiszen nem a tekintély a cél, hanem a bizalmas légkör.