Bőrünk és a napi zuhany
"- Ivana, ezek a magyarok elég koszosak lehetnek, nem?
- Miből gondolod?
- Abból, hogy ezek minden nap megfürdenek!
Világlátott ismerőseim és szeretteim azt mesélik, hogy mi magyarok rengeteget fürdünk az európai átlaghoz képest. Mi pedig úgy tartjuk egyes, köztudottan alacsonyabb vízigényű népekről, hogy büdösek. Európában azonban nem csak a franciák fürdenek néhány naponta, hanem az osztrákok, a németek, a dánok, a svédek és így tovább a legtöbben. Mi fürdünk sokat, vagy ők keveset?
Bőrünk pH-ja köztudottan savas. Az emberi bőr pH értéke normál esetben 4,7 és 5 között van. Ez a pH egyrészt önmagában távol tartja a kórokozó és bőrünk tápanyagban dús felületén (hámladék, bőrfelszíni zsírok és fehérjék, stb.) letelepedni kívánó mikroorganizmusokat. Ez az alacsony pH ugyanis sok baktérium és gomba számára már nem elviselhető. Másrészt e pH-érték ideális természetes bőrflóránk flóraelemeinek jólétéhez. Ez pedig azért oly fontos, mert ők cserébe azért, hogy rajtunk otthonra lelnek, meg is védenek bennünket. Valójában persze kevésbé idilli a dolog: apró lakosaink nem engednek be külső telepeseket, az élettérért ugyanis, melyet bőrünk jelent, komoly harcok folynak nap mint nap.
Bőrünk pH-ját leginkább a felszínén található zsírok savanyú jellege alakítja. Ezt a zsírréteget eltávolítva bőrflóránk egy részért is eltávolítjuk. Szappanjaink és tisztálkodószereink lúgosak, sőt, Európa legnagyobb részén még a csapvíz is lúgos (pH 8 körül). Így tehát nem is kell szappant használnunk ahhoz, hogy kilúgozzuk bőrünket. A meleg (vagy forró) és lúgos csapvíz kiválóan lemossa a bőrfelszíni védő zsírréteget annak lakóival együtt, és érezhetően szárítja a bőrt. A túlzott tisztálkodás tehát bőrbajok kialakulásához vezethet (szárazság, kisebesedés, valamivel nagyobb fertőzésveszély). Ez amellett, hogy kényelmetlen, felesleges terhelést jelent immunrendszerünknek.
Éppen ezért javasolt, hogy ne zuhanyozzuk le teljes testfelületünket napi rendszerességgel. Tartsuk tisztán testhajlatainkat, de ha nem muszáj (pl. nem izzadtunk meg, nem voltunk aznap utcán, stb.), hagyjuk ki a hagyományos tusolást!
Bőrünk így már néhány nap után érezhetően puhább és egészségesebb lehet, mely nagyban hozzájárul egészséges jókedvünk megtartásához.
Ezért isszák egyre többen a csalánteát
A csalán sokáig csak kellemetlen gyomnövényként élt az emberek fejében, az utóbbi években azonban egyre népszerűbb lett az egészségtudatos életmódot követők körében. A csalánteát sokan természetes méregtelenítőként, vízhajtóként és általános erősítőként fogyasztják. Bár nem csodaszer, számos olyan hatása lehet, amely miatt sokan beépítik a mindennapjaikba.
Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?
A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.
Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok
A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.
A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben
A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.