Bőrünk és a napi zuhany
"- Ivana, ezek a magyarok elég koszosak lehetnek, nem?
- Miből gondolod?
- Abból, hogy ezek minden nap megfürdenek!
Világlátott ismerőseim és szeretteim azt mesélik, hogy mi magyarok rengeteget fürdünk az európai átlaghoz képest. Mi pedig úgy tartjuk egyes, köztudottan alacsonyabb vízigényű népekről, hogy büdösek. Európában azonban nem csak a franciák fürdenek néhány naponta, hanem az osztrákok, a németek, a dánok, a svédek és így tovább a legtöbben. Mi fürdünk sokat, vagy ők keveset?
Bőrünk pH-ja köztudottan savas. Az emberi bőr pH értéke normál esetben 4,7 és 5 között van. Ez a pH egyrészt önmagában távol tartja a kórokozó és bőrünk tápanyagban dús felületén (hámladék, bőrfelszíni zsírok és fehérjék, stb.) letelepedni kívánó mikroorganizmusokat. Ez az alacsony pH ugyanis sok baktérium és gomba számára már nem elviselhető. Másrészt e pH-érték ideális természetes bőrflóránk flóraelemeinek jólétéhez. Ez pedig azért oly fontos, mert ők cserébe azért, hogy rajtunk otthonra lelnek, meg is védenek bennünket. Valójában persze kevésbé idilli a dolog: apró lakosaink nem engednek be külső telepeseket, az élettérért ugyanis, melyet bőrünk jelent, komoly harcok folynak nap mint nap.
Bőrünk pH-ját leginkább a felszínén található zsírok savanyú jellege alakítja. Ezt a zsírréteget eltávolítva bőrflóránk egy részért is eltávolítjuk. Szappanjaink és tisztálkodószereink lúgosak, sőt, Európa legnagyobb részén még a csapvíz is lúgos (pH 8 körül). Így tehát nem is kell szappant használnunk ahhoz, hogy kilúgozzuk bőrünket. A meleg (vagy forró) és lúgos csapvíz kiválóan lemossa a bőrfelszíni védő zsírréteget annak lakóival együtt, és érezhetően szárítja a bőrt. A túlzott tisztálkodás tehát bőrbajok kialakulásához vezethet (szárazság, kisebesedés, valamivel nagyobb fertőzésveszély). Ez amellett, hogy kényelmetlen, felesleges terhelést jelent immunrendszerünknek.
Éppen ezért javasolt, hogy ne zuhanyozzuk le teljes testfelületünket napi rendszerességgel. Tartsuk tisztán testhajlatainkat, de ha nem muszáj (pl. nem izzadtunk meg, nem voltunk aznap utcán, stb.), hagyjuk ki a hagyományos tusolást!
Bőrünk így már néhány nap után érezhetően puhább és egészségesebb lehet, mely nagyban hozzájárul egészséges jókedvünk megtartásához.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.