Bőrünk és a napi zuhany
"- Ivana, ezek a magyarok elég koszosak lehetnek, nem?
- Miből gondolod?
- Abból, hogy ezek minden nap megfürdenek!
Világlátott ismerőseim és szeretteim azt mesélik, hogy mi magyarok rengeteget fürdünk az európai átlaghoz képest. Mi pedig úgy tartjuk egyes, köztudottan alacsonyabb vízigényű népekről, hogy büdösek. Európában azonban nem csak a franciák fürdenek néhány naponta, hanem az osztrákok, a németek, a dánok, a svédek és így tovább a legtöbben. Mi fürdünk sokat, vagy ők keveset?
Bőrünk pH-ja köztudottan savas. Az emberi bőr pH értéke normál esetben 4,7 és 5 között van. Ez a pH egyrészt önmagában távol tartja a kórokozó és bőrünk tápanyagban dús felületén (hámladék, bőrfelszíni zsírok és fehérjék, stb.) letelepedni kívánó mikroorganizmusokat. Ez az alacsony pH ugyanis sok baktérium és gomba számára már nem elviselhető. Másrészt e pH-érték ideális természetes bőrflóránk flóraelemeinek jólétéhez. Ez pedig azért oly fontos, mert ők cserébe azért, hogy rajtunk otthonra lelnek, meg is védenek bennünket. Valójában persze kevésbé idilli a dolog: apró lakosaink nem engednek be külső telepeseket, az élettérért ugyanis, melyet bőrünk jelent, komoly harcok folynak nap mint nap.
Bőrünk pH-ját leginkább a felszínén található zsírok savanyú jellege alakítja. Ezt a zsírréteget eltávolítva bőrflóránk egy részért is eltávolítjuk. Szappanjaink és tisztálkodószereink lúgosak, sőt, Európa legnagyobb részén még a csapvíz is lúgos (pH 8 körül). Így tehát nem is kell szappant használnunk ahhoz, hogy kilúgozzuk bőrünket. A meleg (vagy forró) és lúgos csapvíz kiválóan lemossa a bőrfelszíni védő zsírréteget annak lakóival együtt, és érezhetően szárítja a bőrt. A túlzott tisztálkodás tehát bőrbajok kialakulásához vezethet (szárazság, kisebesedés, valamivel nagyobb fertőzésveszély). Ez amellett, hogy kényelmetlen, felesleges terhelést jelent immunrendszerünknek.
Éppen ezért javasolt, hogy ne zuhanyozzuk le teljes testfelületünket napi rendszerességgel. Tartsuk tisztán testhajlatainkat, de ha nem muszáj (pl. nem izzadtunk meg, nem voltunk aznap utcán, stb.), hagyjuk ki a hagyományos tusolást!
Bőrünk így már néhány nap után érezhetően puhább és egészségesebb lehet, mely nagyban hozzájárul egészséges jókedvünk megtartásához.
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.
Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma
Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.