Menü

Borsika Udvar: antik és valódi ennivaló egy helyen

Ajánlás alapján jutottunk el a hódmezővásárhelyi Borsika Udvarba. Annyit tudtam róla, hogy autentikus környezetben vásárolhatunk házi készítésű élelmiszereket. Ennél azonban többről van szó, ezt már akkor láttam, amikor az ajtó kitárult.

Mintha időutazáson vettem volna részt! Az előtérben antik bútorok és csipketerítő, máris elragad a romantikus hangulat, s tán nem is lenne kedvem továbbmenni, csak leheverdnék ezekbe a régi, puha, kárpitozott székekbe, ha nem lenne a tulajdonos kedves invitálása. De amint oldalra pillantok, látom, hogy van itt még több is a jóból, érdemes körülnézni!

Ha meg kellene neveznem ezt a helyet röviden, nem sikerülne. Talán olyasmi, mint a hajdanvolt régi boltok, ahol nemcsak élelmiszert, hanem sok más dolgot is lehetett kapni egy helyen. Van itt ódon asztal, dísztárgyak és képkeretek, de semmi sem új - mindennek története, múltja és érezhető varázsa van. Nem hasonlít az antikos üzletekhez, ahol a tárgyak, bútorok összezsúfolva találhatóak, akár egy turkálóban, hiszen itt egymáshoz illesztve, elrendeve kerültek elhelyezésre a dolgok.

A polcok pedig finomságoktól roskadoznak... Vajon mi a jó, éhesen jönni, s ezért mindent megvenni, kipróbálni? Vagy jól lakva érkezni, hogy ne akarjak mindent....? Mint tudjuk, egyre inkább elterjedtek a kézműves, házi készítésű élelmiszerek, a gourmet különlegességek. Itt is ezeket lehet kapni, de mégis más, mint a többi speciális üzlet. Egyrészt a környezet miatt, másrészt mert Krisztináék szoros kapcsolatot ápolnak minden beszállítóval. Ez nem a nagyüzemi gyártásról szól - addig van eperlekvár, amíg kitart a készlet, s utána már lehet, hogy csak jövőre keresheted. De hogy keresni fogod, ha egyszer megízlelted, az egészen biztos, mert olyan, mint a dédié volt.

Ismerik, hogy ki készíti a csokoládét, és azt is, hogy hogyan - a szabadságukat is azzal töltötték, hogy ellátogattak a beszállítóikhoz, hogy összebarátkozzanak, s megfigyeljék a termelés, a készítés menetét, hogy aztán mindezt elmesélhessék a vásárlóiknak is. Erre mondja a férjem, hogy ha valódi ennivalót akarsz, akkor a nagy áruházláncokban hiába keresgélsz - hiteles emberi kapcsolatokon keresztül lehet igazi ételekhez jutni. A Borsika Udvar koncepciója is ez.

Betérhetsz úgy is, hogy csak egy finom kávét vagy házi szörpöt szeretnél elfogyasztani, s kapsz valami kóstolót is mellé: mi például a kézműves csokit, valamint a cantuccinit ízlelhettük meg. Ha már unod a kávézók hangulatát, zaját, és egy valóban hangulatos, egyedi helyet keresel, akkor itt a helyed!

No de inkább nézd meg magad, hisz olyan ez, mint a szerelem: van, amit nem lehet szavakkal elmondani...

További információ itt: https://www.facebook.com/borsikaudvar/ és itt: http://borsikaudvar.hu
Fotók: Dombi Mátyás

Rovarok felhasználása élelmiszerekben

Az Európai Unióban engedélyezetté vált az UV-kezelt rovarpor élelmiszerekben való felhasználása. Vajon akarunk rovarokat enni?

Közérzetjavító színek

Köztudott, hogy egyes színek segíthetnek megtalálni a belső békénket és kreativitásunkat, hatással lehetnek a hangulatunkra, közérzetünkre, míg más árnyalatok túlzásba vitt használata hamar szorongóvá és idegessé tehet bennünket.

Mi a hidegterápia és miért olyan népszerű?

A hidegterápia, más néven krioterápia, egy olyan kezelési módszer, amely hideg hőmérséklet alkalmazásával segít csökkenteni a fájdalmat, gyulladást és duzzanatot. A terápia során a test egy részét vagy az egész testet rövid időre nagyon alacsony hőmérsékletnek teszik ki.

A mém pszichológiája: miért találjuk viccesnek?

Napjaink digitális világában az internetes mémek villámgyorsan terjednek, formálják a közbeszédet és egyetlen kép vagy mondat erejével képesek társadalmi jelenségekre reflektálni. De mitől lesz sikeres? Miért válik bizonyos tartalom kulturális jelenséggé, míg mások feledésbe merülnek? Az alábbiakban a mémek működéséről, eredetéről és hatásáról tudhatunk meg többet

Az újságírói munka mentális lenyomata

Az újságírás nem csupán egy szakma, hanem egy sajátos gondolkodásmód is, amely fokozatosan beépül a szakember világlátásába. Zsurnalistaként nem csupán híreket közlünk, hanem szűrőként is működünk, kutatunk és olvasunk. Még ha olykor elveszítjük a lelkesedésünket, továbbra is megfigyelünk, kérdezünk, rendszerezzük az információkat és kritikus szemmel elemezzük a világot. Azonban hogyan hat ez hosszú távon a gondolkodásunkra?