Kávé - inni, vagy nem inni, az itt a kérdés!

A kávéfogyasztás egészségességéről szóló viták bizonyos időközönként újra és újra fellángolnak. Tartották már az impotencia és az elmebaj okának éppúgy, mint mennyből kapott gyógyszernek. Lássuk, mi szól mellette és mi ellene!

A világ felnőtt lakosságának 90%-a fogyaszt kávét. Tulajdonképpen ez a legnépszerűbb, társadalmi szinten is elfogadott stimuláns, ezt a hatását ismerjük legtöbben. Sokan élni sem tudnának a reggeli kávéjuk nélkül. Szellemi és fizikai teljesítőképességükhöz is szükséges a fekete nedű. Ezt a teljesítményt növelő hatást mindenképp a pozitív hatásai közé sorolhatjuk.

Az agyi erek tágítása révén megnövelt vérátáramlás jobb szellemi képességeket, gyorsabb gondolkodást tesz lehetővé. A koffein megemeli az adrenalin-szintet, vizsgálatok szerint mintegy 11-12%-os fizikai teljesítménynövekedést okozva. A reggeli kávézás tehát nem csak a szellemi képességeinket, de fizikai teljesítőképességünket is növeli. Ehhez a stimuláns hatáshoz nagyon könnyű hozzászokni, ezért a rendszeres kávéfogyasztók lassúnak, gyengének érzik magukat a reggeli kávéjuk nélkül. A kávé ugyanis függőséget alakít ki. Ezt az orvostudomány olyannyira elismeri, hogy az elhagyáskor jelentkező tünetegyüttes 2013-ban, meghatározott tünetekkel jellemezhető mentális rendellenességként bekerült a DSM-V. diagnosztikai rendszerbe is. Ezek a következők:
Fejfájás - a koffein-elvonást követő leggyakoribb elvonási tünet a fejfájás, ami ami akár hetekig is eltarthat, jellemzően lüktető jellegű, és mozgás esetén rosszabbodik.
Hangulattal kapcsolatos zavarok - az elvonás további tünetei a hangulatingadozás, a depresszió és szorongás.
Influenzaszerű tünetek - néhány páciens influenzaszerű tüneteket is tapasztal. Ezen belül főként hányinger, hányás és fájdalom jelentkezhet.
Egyéb - koncentrációs problémák, valamint a fáradtság szintén gyakori tünet

A kávé hozzájárulhat a súlycsökkentéshez, ugyanis ún. klorogenikus savak (amelyek egyébként a padlizsán ízét is adják), gátolják a szervezetben a glükóz lebomlását. A kávé magnéziumot és káliumot is tartalmaz, amik segítik az inzulin felhasználását hozzájárulva ezzel a vércukorszint szabályozásához, Valószínűleg ezen anyagok összessége, egymást segítő hatása járulhat hozzá ahhoz az igazolt tényhez, miszerint a II típusú diabetes kialakulásának valószínűsége a kávéfogyasztók körében kisebb. A kiegyensúlyozott vércukorszint sok esetben a fogyás kulcsát is jelenti Persze, ez a kémiai folyamat önmagában nem elegendő a súlycsökkentéshez, de támogathatja a megfelelő diétával és sporttevékenységgel végzett fogyókúrát. Kiegészítésként csak akkor működik, ha kávénkkal nem viszünk be plusz kalóriát, plusz szénhidrátot, cukor vagy tej formájában. A koffein segíti továbbá a zsírsejtek lebontását is

A kávé csökkenti az idő előtti halálozás valószínűségét. Mára már számos vizsgálat igazolta, hogy a kávéfogyasztók körében kb. 25%-kal kevesebbszer fordul elő a korai szívhalál, és más, a várható élettartamnál korábbi elhalálozást okozó betegség vagy esemény. Csökkenti a rákos megbetegedés kockázatát. Férfiak esetében a prosztatarák kialakulásának valószínűsége 20%-kal kisebb a kávézók között. Nőknél az endometrium (méhnyálkahártya) daganatos elfajulása pedig 25%-kal ritkább, mint a nem kávézók között. Kijelenthető, hogy napi 1-4 csésze elfogyasztása ilyen szempontból kifejezetten előnyösen hat egészségünkre. A koffeinmentes kávét fogyasztóknál ugyanilyen eredményeket kaptak, tehát ezért a hatásért már nem a koffein a felelős. Valószínűsíthető, hogy hátterében a kávé magas antioxidáns-tartalma állhat. Érdekes, hogy számítások szerint az amerikaiak, akiknek étrendje zöldségben, gyümölcsben nem túl gazdag, kávéból viszik be a legtöbb antioxidánst.

Bár korábban stroke betegeknek nem ajánlották a kávé fogyasztását vérnyomásemelő hatása miatt, a legújabb vizsgálatok szerint a napi 2-4 csésze kávét fogyasztóknak kisebb a kockázatuk a stroke betegségre, agyvérzésre.

A kávéfogyasztók körében 25%-kal kevesebb Alzheimer-kóros van. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a kávé az Alzheimer-kór által érintett agyi területek aktivitását fokozza. Az időskori demencia is kevésbé érinti a kávéfogyasztókat, tehát az agyi funkciókra mindenképen jó hatással van hosszú távon is.

A fizikai teljesítőképesség növekedéséért is felelős adrenalinon kívül még számos neurotranszmitter felszabadulását okozza. A dopamin, és elsősorban a szerotonin felelős a jó hangulatért, ezek mennyisége depresszióban csökken. Valószínűleg erre vezethető vissza a kávé hangulatjavító hatása, illetve a kávéfogyasztók körében 50%-kal ritkább öngyilkosság is.

A kávé hatására fokozódik a vizeletkiválasztás, ezért hosszabb út, vagy várakozással járó program előtt érdemes mérlegelnünk, hogy lesz-e lehetőségünk mosdólátogatásra. Ha várhatóan hosszabb ideig erre nem lesz lehetőségünk, inkább ne igyunk kávét!

Kutatások szerint vérnyomásemelő hatása nem olyan jelentős, mint korábban gondolták. A napi 1-2 kávét fogyasztóknak átlagosan 10 Hgmm-rel emelkedik a vérnyomásuk, ami csak egyébként is magas vérnyomású betegek esetében okozhat közvetlen problémát. A kardiológsok ugyanakkor az újabb kutatások fényében már nincsenek meggyőződve arról, hogíy a kávéban található többi szívbarát anyag nem ellensúlyozza ezt a hatást, tehát már nem hangsúlyozzák annyira az életmódváltásnak ezt a lépését olyan erősen, mint korábban. Persze azért ha valaki hypertoniával (magas vérnyomás betegséggel) küzd, napi 1 kávénál többet ne igyon.

Ezt azért is érdemes betartani, mert a hypertoniához nagyon gyakran társul magas koleszterinszint is. A kávéban található koleszterin és kahweol pedig növeli az LDL koleszterin (rossz koleszterin) szintet, így növelheti az érelmeszesedés kockázatát, ha egyébként is magas a koleszterinszintünk.

Növeli az ösztrogénszintet is, ezért az ösztrogénre érzékeny betegségek esetében (mint amilyen az egyre gyakrabban diagnoszttzált PCO is) kerülendő a kávéfogyasztás, hiszen ugyanúgy cisztásít, mint más fitoösztrogén tartalmú élelmiszerek.

Terhesség esetén sem ajánlható a fogyasztása, hiszen a magzatra is hatással lesz, a stimuláns hatás miatti túlmozgás nekünk is kellemetlen lehet, de még fontosabb, hogy nem kell már méhen belül koffeinfüggővé tenni a gyermekünket.

Összességében tehát elmondható, hogy ha egészséges felnőttek vagyunk, akkor napi 1-3 csésze kávé elfogyasztása jó hatással van egészségünkre. Ha kávézunk, akkor viszont érdemes a további koffeinforrásokat mellőznünk, hiszen a fokozott adrenalinkiáramlás mellékvese-kimerüléshez vezethet, krónikus fáradtságot okozva.

Koffeint tartalmaz a kávén kívül a tea és a kakaóbab is, tehát a kakaóbabból készülő termékek, mint pl. a kakaó vagy a csokoládé hozzáadódnak a koffeinfogyasztásunkhoz. Számít az is, hogy milyen kávét iszunk. Tévhit, hogy az eszpresszó a legmagasabb koffeintartalmú. Legerősebbnek érezzük, hiszen jól elkészítve a legintenzívebb ízélményt adja. Valójában a presszó készítése során kb. 20 másodperc alatt átfolyik a kávén a víz, ami 100 fok alatti. Ezzel szemben a filteres, csöpögtetős kávéfőzőkben pedig forráspont feletti hőmérsékletű vízzel találkozó kávé akár perceket is ázik. Ráadásul az espressohoz használt keverékek általában nagyobb arányban tartalmaznak arabica kávét, mint robustát, aminek magasabb a koffeintartalma. Az espresso tehát furcsa módon a gyengébb kávék közé sorolható. Tehát ha „már csak hosszú kávét iszom” tervvel akarjuk csökkenteni a koffeinbevitelünket, akkor helytelenül járunk el.