Külföldi lét saját szemmel
- Dátum: 2017.12.19., 09:58
- dokumentumfilm, Európai Uniós projekt, hazatérés, honvágy, kivándorlás, külföld, lakás, magyar, munkakeresés, nehézség, Olaszország, tanulás, újrakezdés
Előzőleg a külföldre kivándorolt vagy onnan már éppen hazatért magyarokról szóló dokumentumfilm-sorozatról írtam. Ennek kapcsán és folytatásként most saját tapasztalataimat osztom meg, hiszen 10 hónap kinn-tartózkodás után hazatértem.
Nos, immáron itthonról, magyar honból írom eme sorokat.
Összesen 10 hónapot töltöttem Dél-Olaszországban, egy olyan európai uniós projekt keretében, mely lehetőséget minden magyar fiatalnak ki kellene használnia. Úgy érzem, nekem sokkal könnyebb dolgom volt, mint egy olyan embernek, akinek nulláról kellett újraépíteni életét egy másik országban.

Hiszen a Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozatban olyan magyarok történetét ismerhetjük meg, akiknek nemcsak a beilleszkedéssel, idegen nyelvvel, honvággyal, hanem a munka-és lakáskereséssel is meg kell megküzdeniük. Az esetemben az utóbbi kettő adott volt és része a projektnek, ami úgy érzem, igencsak megkönnyítette a külföldi létemet és enyhítő körülményként hatott a hónapok során felmerülő nehézségekre. Viszont amikor a párom 2 hónap után kiköltözött, esetében a munka-és lakáskeresés igen nagy problémát jelentett. Az ő szemszögéből nézve még szerencsésebbnek éreztem magam, hogy nekem ez a „kényelmes" lehetőség megadatott!
Nagyon érdekes, hogy mielőtt kiköltöztem, arra számítottam, hogy a honvágy nem vagy alig fog jelentkezni nálam, hiszen mondhatjuk, hogy elegem volt Magyarországból, az itteni helyzetből, amibe én is belekerültem annyi többdiplomás társammal együtt. Szerettem volna kiszakadni a családi fészekből is, a saját lábamra állni, kipróbálni, milyen idegenekkel együtt élni egy idegen országban. Ennek ellenére 6 hónap után iszonyatos honvágy uralkodott el rajtam, s úgy éreztem, ennyi elég volt kint, annak ellenére, hogy szerettem ott élni. Ebben talán közrejátszott az is, hogy kiderült, babát várok, dolgoztak a hormonok, kissé elfáradtam, és valahogy hiányzott minden, ami itthon van: nemcsak a család, a barátok, hanem a városom, az ízek is. Végül 8 hónap elteltével látogattam először haza rövid időre. 9 nap múlva sem volt jó érzés visszamenni Olaszországba. Pedig a párom is jött velem.
Egy dolog a sok közül, amit tanultam és sosem gondoltam volna magamról távol a hazámtól, hogy a megszokott otthonból, családi fészekből való kiszakítottság és az ebből következő elmagányosodás hatására mennyire felerősödik az emberben a magyarság érzése és felértékelődnek a gyökerek, ahonnan jöttünk. Odakinn, ha egy magyar nyelvű dalt hallgattam, általában mindig elérzékenyültem.
Kíváncsi vagy, hogyan illeszkedtem be, milyen nehézségekkel küzdöttem és mivel is foglalkoztam Dél-Olaszországban? Akkor tartsatok velem az utazásomon, a következő 3. részben!
Gősi Gabriella
Digitális demencia – erre figyelj
A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.
Újra divat a kamra – a modern konyhák egyik legpraktikusabb helyisége
Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy egy családi házhoz kamra is tartozott. Aztán a modern, egybenyitott konyhák térhódításával sokan úgy gondolták, nincs többé szükség rá. Most azonban úgy tűnik, a kamra újra reneszánszát éli. Nem feltétlenül úgy, mint régen, hanem korszerűbb, praktikusabb formában.
Pár dolgot nézz át a házon még a hideg előtt – így készítsd fel otthonodat a fűtési szezonra
Az ősz nemcsak a színes leveleket és a hűvösebb reggeleket hozza magával, hanem azt is jelzi, hogy hamarosan újra szükség lesz a fűtésre. A hideg beköszönte előtt érdemes egy kicsit körbejárni a házat, és átnézni azokat a részeket, amelyek nyáron talán eszünkbe sem jutottak. Egy kisebb javítás vagy karbantartás most még egyszerűbb lehet, mint akkor, amikor már mínuszok vannak odakint.
Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés
Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.