A lélek is lehet beteg
- Dátum: 2018.01.15., 22:57
- aluszékonyság, alvászavar, antidepresszáns, depresszió, étvágy, hangulatingadozás, kedvtelenség, kimerültség, koncentrációzavar, kortizol, lehangoltság, noradrenalin, norepinefrin, nyomottság, súlycsökkenés, szerotonin, szomorúság, unipoláris
Sokunknál tapasztalható télen nyomottság, hangulat-ingadozás, aluszékonyság és kedvtelenség. Ez a jelenség az úgynevezett „winter blues”, vagyis téli depresszió. Azonban nem mindig csak múló rosszkedv, vagy szezonális depresszió a probléma. Sajnos az esetek nagy részében unipoláris depresszió állhat a tünetek hátterében. Ezt a betegséget a hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás lassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. A beteg az életet sivárnak és nyomasztónak érzi, olykor inkább tehernek. Az érzelmi élet zavarait testi tünetek is kísérik, mint például a csökkent étvágy és súlycsökkenés, túl sok vagy épp túl kevés alvás, emésztési zavarok, csökkent szexuális élet, emlékezési zavarok vagy épp folyamatos kimerültség. Az unipoláris kifejezés arra utal, hogy a hangulat a negatív irányba tolódik el és nincs időszakos pozitív változás a kedélyállapotban.
Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5-10%-át érinti ez a betegség, míg hazánkban ez a szám 15,1%. Érdekes, hogy gyermekkorban az unipoláris depresszió előfordulási aránya fiúknál és lányoknál megegyező, felnőttkorban azonban a nőket kétszer olyan gyakran diagnosztizálják ezzel a betegséggel.
A betegség kialakulásának biokémiai magyarázata a noradrenerg és szerotonerg rendszer egyensúlyának felborulása. A noradrenalin (norepinefrin) és a szerotonin mondhatni a boldogsághormonjaink. Az előbbi a pozitív izgalmi állapotért felelős és függőséget válthat ki, az utóbbi hatása pedig az eufória és kényelem érzése.
Genetikai kutatások kimutatták, hogy a betegségnek mindenképpen van örökletes tényezője. Ezt azokra az adatokra alapozták, hogy a depresszióban szenvedő betegek rokonainál 20%-ban, egypetéjű ikrek esetében 43%-ban fordul elő a megbetegedés.
Természetesen a genetika mellett szinte mindig fontos kiváltó ok a stresszhelyzet. A depressziós embereknek általában magas a kortizolszintjük, ami nem meglepő, tekintve, hogy a kortizol – közismertebb nevén stresszhormon – negatív életesemények vagy stressz hatására termelődik a mellékvesekéregben.
A betegség kezelése kiemelten fontos, mivel az orvosok a depressziót az életveszélyes állapotok közé sorolják.
A lehetséges kezelések között szerepel a gyógyszeres kezelés, ami antidepresszív szerekből áll, az elektrokonvulzív terápia (ECT), amit akkor választanak, ha gyors eredményre van szükség, a fényterápia a szezonális depresszió kezelésére, vagy az alvásmegvonás.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.