Menü

A lélek is lehet beteg

Sokunknál tapasztalható télen nyomottság, hangulat-ingadozás, aluszékonyság és kedvtelenség. Ez a jelenség az úgynevezett „winter blues”, vagyis téli depresszió. Azonban nem mindig csak múló rosszkedv, vagy szezonális depresszió a probléma. Sajnos az esetek nagy részében unipoláris depresszió állhat a tünetek hátterében. Ezt a betegséget a hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás lassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. A beteg az életet sivárnak és nyomasztónak érzi, olykor inkább tehernek. Az érzelmi élet zavarait testi tünetek is kísérik, mint például a csökkent étvágy és súlycsökkenés, túl sok vagy épp túl kevés alvás, emésztési zavarok, csökkent szexuális élet, emlékezési zavarok vagy épp folyamatos kimerültség. Az unipoláris kifejezés arra utal, hogy a hangulat a negatív irányba tolódik el és nincs időszakos pozitív változás a kedélyállapotban.

Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5-10%-át érinti ez a betegség, míg hazánkban ez a szám 15,1%. Érdekes, hogy gyermekkorban az unipoláris depresszió előfordulási aránya fiúknál és lányoknál megegyező, felnőttkorban azonban a nőket kétszer olyan gyakran diagnosztizálják ezzel a betegséggel.

A betegség kialakulásának biokémiai magyarázata a noradrenerg és szerotonerg rendszer egyensúlyának felborulása. A noradrenalin (norepinefrin) és a szerotonin mondhatni a boldogsághormonjaink. Az előbbi a pozitív izgalmi állapotért felelős és függőséget válthat ki, az utóbbi hatása pedig az eufória és kényelem érzése.

Genetikai kutatások kimutatták, hogy a betegségnek mindenképpen van örökletes tényezője. Ezt azokra az adatokra alapozták, hogy a depresszióban szenvedő betegek rokonainál 20%-ban, egypetéjű ikrek esetében 43%-ban fordul elő a megbetegedés.

Természetesen a genetika mellett szinte mindig fontos kiváltó ok a stresszhelyzet. A depressziós embereknek általában magas a kortizolszintjük, ami nem meglepő, tekintve, hogy a kortizol – közismertebb nevén stresszhormon – negatív életesemények vagy stressz hatására termelődik a mellékvesekéregben.

A betegség kezelése kiemelten fontos, mivel az orvosok a depressziót az életveszélyes állapotok közé sorolják.

A lehetséges kezelések között szerepel a gyógyszeres kezelés, ami antidepresszív szerekből áll, az elektrokonvulzív terápia (ECT), amit akkor választanak, ha gyors eredményre van szükség, a fényterápia a szezonális depresszió kezelésére, vagy az alvásmegvonás.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.