Menü

Mivel édesítsük a babák ételeit?

A 4-6 hónapos kor körül megkezdett hozzátáplálás minden szülőnek fejtörést okoz. Az egészségtudatos szülőknek különösen nagy feladatot jelent, hogy a saját elveiket ne adják fel, de mellette gyermeküknek is jót tegyenek. A sok ellentétes édesítéssel kapcsolatos információ között egy biztos pont van, mégpedig az, hogy a baba egy éves koráig nem kaphat mézet. Azoknak a szülőknek, akik a mézet preferálják saját étkezésükben, egyértelmű, hogy nem adhatják azt gyermeküknek. De mit tegyen az a hozzáadott cukrot kerülő szülő, aki mesterséges édesítőt, vagy természetes eredetű cukoralkoholt (pl.: xilitet) használ? Hiszen a mesterséges édesítőről számos negatív hatásait, potenciális rákkeltő tulajdonságát kiemelő cikk született, a xilit pedig még felnőttekben is gyakran okoz puffadást, hasmenést, a babák fejletlen emésztőrendszerét egyértelműen megterhelné.

Akkor most mégis adjunk cukrot? Szó sincs róla! Tudnunk kell, hogy bár az anyatej és a tápszerek is édeskések, ezért az édes íz alapvetően vonzó a babáknak, nem a saját ízlésünkből kell kiindulnunk. Az átlagember az ételek természetes ízéhez képest a jóval édesebb ízeket érzi finomnak. Gondoljunk csak a porcukrozott, vagy tejszínhabos eperre. A cukorfogyasztás a 20. században jelentősen megnőtt, hiszen egyre inkább hozzáférhetővé vált, nem csak a gazdagok kiváltsága lett. És bizony éltünk is vele jócskán. Ízérzékelésünk egyre inkább tompult, az egyre intenzívebben édes ízeket éreztük édesnek, finomnak. Lehetséges, hogy ezt saját magunkon is megfigyelhetjük, nem csak nagy történelmi távlatokban. Sokszor hallom, hogy: „Biztos az is hozzájárul a túlsúlyomhoz, hogy fiatal koromban egy kanál cukorral ittam a kávét, ma már kettő kell, de szerintem nem édesítenek ezek a cukrok már olyan jól, mint a régiek!” De, sajnos a cukor édesítőereje ugyanolyan, mi lettünk érzéketlenebbek! Így van ez egyébként mindennel. Aki pl. gyümölcsjoghurtokat vesz, a friss gyümölcs, natúr joghurt keverékéből származó gyümölcsjoghurtot ízetlennek találja és persze nem is elég édesnek. Ízfokozók, színezőanyag és rengeteg hozzáadott cukor nélkül bizony más ízű az étel! Aki kóstolt már üveges bébiételt, pontosan tudja, hogy olyannyira fűszermentes, hogy sokszor só sincs benne. De legalábbis felnőtteknek ízetlen. Engedjük gyermekünknek, hogy így ismerje meg az ételeket. Legalábbis próbáljuk elsőként így.

Használjuk ki, hogy kisbabánk ízlelőbimbói még „tiszták”, ismertessük meg az ételek valódi ízével. Gyümölcsöket, sütőtököt például teljesen felesleges cukrozni, sem az édesebb íz, sem a plusz energia nem szükséges hozzájuk. Ha valaminek a természetes íze túl „vad” akkor keverjük más zöldséggel, vagy gyümölccsel cukor helyett.

Korábban szokás volt a kisbabák itatásához cukros teát használni. Ez egy teljesen elvetendő szokás. Bár, az anyának kényelmes volt az éjszaka felsíró gyermeket nem megszoptatni, hanem a cumisüvegbe tett cukrosteával megitatni, esetleg csak a szájába tenni, ez az édes íz iránti függőséget erősítette. Később a cicit elutasító, teát sírással kikövetelő babáról megállapították, hogy nem éhes volt, hanem szomjas. Vagy nem és csak az édesebbet választotta. Itatáshoz elsősorban babavizet használjunk. Kaphatóak persze kifejezetten babáknak gyártott teakeverékek is, melyek elsősorban az emésztésüket hivatottak segíteni, de ezeket sem szabad rendszeresen itatni velük. Ezek általában tartalmaznak kamillát és édesköményt is, ezért természetüknél fogva enyhén édeskések, könnyen lehet, hogy a baba üresen is elfogadja. Ha mégis szükséges, édesítésükhöz vegyünk példát az irániakról, akik teájukba néhány szem mazsolát dobnak édesítésként. Az aszalványokkal, gyümölcsökkel való édesítést a babának készülő ételeknél is bevethetjük.

Az alma például -a krumplihoz hasonlóan - sűríti az ételt pektintartalma miatt, viszont kissé édesíti is, sok bébiételt, főzeléket jobban szeretnek úgy, ha alma is van bene. Ráadásul az alma vitamintartalmát is hozzáadjuk így az ételhez. Az aszalványokat később a babának készülő édességek (pl .: babakeksz, piskóta) édesítésére is felhasználhatjuk. Ezekben a gyümölcs cukortartalma koncentráltan van jelen, ezért nagyon édesek és vércukoremelő hatásuk miatt önmagukban nem is ajánlott fogyasztásuk. Azonban a vitamin is koncentráltan van meg bennük, ráadásul egy süteményben a többi anyag lassítja a felszívódását.

És persze ne feledjük, hogy kisbabánk fejlődik! 6 hónaposan, ahogy már aktívabb mozgást végez ezért is kezdjük meg eleve a hozzátáplálást, úgyhogy nagy egészségtudatosságunkban ne tartsuk energiahiányban gyermekünket. (Halkan jegyzem meg, hogy attól sem lesz baja, ha később néha -tényleg alkalmanként- cukros süteményt vagy csokit kap. Könnyen lehet, hogy nem is fog neki ízleni. Ha meg igen, akkor később nem ez lesz a tiltott gyümölcs, amire végre a szülői kontroll hiányában rávetheti magát. Ismertessük meg vele, és magyarázzuk el, hogy ezt miért csak nagyon ritkán szabad enni. DE alapvetően persze NE használjunk cukrot!

Tinédzser kor után, fiatal felnőttkorban már úgyis vagy a saját életmódját kialakítva választ majd, vagy átveszi a mi szokásainkat. Az emésztőrendszere már felnőttéhez hasonló, így tulajdonképpen választásaszerint „bármit” használhat. Bízhatunk benne, hogy mivel kicsiként nem édesítettük túl az ételeit, italait, cukros üdítőt, illetve nasit nem kapott, így már önmagától sem fog rászokni ezekre. Legalábbis egy ideig. :)

Mennyi baktériumot szed össze egy kisgyerek az udvaron?

A minap néztem arról egy videót, hogy mennyi baktérium van egy kisgyerek kezén játszótér után. A tanulmány eredményét egy mikrobiológus mutatta meg.

Korai zenei nevelés fontossága

Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.