Szemünk ellensége a digitális világ?
- Dátum: 2018.03.03., 20:28
- fókusz, kamilla, látás, látásromlás, monitor, szem, szemüveg, szemvizsgálat, vitamin, víz
A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk.Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, aképernyőhözkötött munka azonban még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára. A Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségévelcsökkenthetjük a túlerőltetés okozta panaszokat.
A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésénekmegváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés.

A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek a változások és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja. Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni”– javasolja dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.
„Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”

A nap végére elfáradt szemeink megnyugtatására számos praktikát bevethetünk: a kamillás borogatás, vagy uborkás pakolás mellett szemeink legfőbb regenerálója a víz. Napi legalább két liter folyadék elfogyasztásával sokat tehetünk látószerveink egészségéért is. Hosszú távon javasolt a bőséges A-vitamin bevitel, amit többek között a halfélékben, tojásban, májban, sárgarépában, sütőtökben és a paprikafélékben találhatunk meg. Lehetőség szerint töltsünk minél több időt a szabadban, a természetes fényviszonyok– az erős napsugárzás kivételével –ugyanis nem terhelik a szemet.
„Számítógépet igénylő munkakörben dolgozóknál kiemelten fontos az éves látásvizsgálat beiktatása. A szakember így időben felfedezheti nem csak a páciens által alig érzékelt, kis mértékű látásromlást, de az egyéb felmerülő problémákat is” – hangsúlyozza dr. Munkácsi Györgyi.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.