Ideális étrend óvodásoknak, kisiskolásoknak
- Dátum: 2018.04.23., 22:01
- Martinka Dia
- adalék, adat, agy, c vitamin, csirkemell sonka, csomagol, d vitamin, ébred, éhes, elhízás, enzim, érzékeny, fehérjeforrás, fejlődés, feldolgozott, felkel, felvágott, felvágottak, folyadékfogyasztás, friss zöldség, gyermekeink, gyümölcs, gyümölcsfogyasztás, hústartalom, ideális, idegrendszer., iskolakezdés, iskolapad, joghurt, kakaó, kérdés, kisebbek, kisgyermekkor, laktóz, magnézium, megoldás, multivitamin, nagyobbak, növényi tej, omega 3, óvodás, összetevő, párizsi, reggeli, rendszeres mozgás, statisztika, szalámi, tanár, táplálkozás, tejtermék, teljes kiőrlésű gabona, tízórai, tolerál, túlsúlyos, vélemény, vita, vitaminfogyasztás, zsír
Vajon milyen egy ideális reggeli kisebbeknek? Mit csomagoljunk tízóraira a nagyobbaknak? Mennyi az ideális gyümölcsfogyasztás ebben a korban? Adjunk tejterméket? Mi a baj a bolti felvágottakkal? Milyen vitaminokat adjunk nekik? A kérdéseink végeláthatatlanok, ha óvodás, kisiskolás gyermekeink táplálkozásáról van szó.
Ma, minden 4. kisgyermek túlsúlyos Magyarországon. Azért ez elég félelmetes adat. Pláne, ha hozzágondoljuk az elhízással kialakuló betegségeket, hiába folyik a csapból is a téma, változni mégse nagyon tudott, még, ez a romló statisztika.

Minden 3. gyerek reggeli nélkül ül az iskolapadba - olvasom a neten, de tanárként is megerősíthetem ezt, nem számoltam ugyan össze, de jó néhány diák üres gyomorral érkezik az iskolába. A legnagyobb baj a helytelen táplálkozási szokásokkal, hogy ami kisgyermekkorban kialakul – (vagyis amit szülőként kialakítunk) az rögzül bennük.
Nagyon fontos szabály: reggelivel kezdjük a napot! Óvodáskorban is! Bár az ovisok kapnak reggelit az óvodában, ha megszokjuk, hogy reggeli nélkül induljon a nap, iskoláskorban is majd egy péksüteményt nyomunk a kezébe a boltban, vagy azt se. Minden nap kell reggelizni. S ha eleinte nem is éhesek a gyermekeink, korábbi lefekvésre szoktatva, könnyebben felkelthetőek és éhesebben ébrednek majd.
Az ideális reggeli tartalmazzon teljeskiőrlésű gabonafélét, fehérjeforrást, friss zöldséget és gyümölcsöt.

A tejtermék fogyasztásáról erősen megoszlanak a vélemények manapság. Mondanám, hogy „öntsünk tiszta tejet a pohárba”, de a kérdés megválaszolása elég összetett dolog. Az én nézetem szerint, felnőttkorban, sokaknál problémát okoz a tej és annak megemésztése, lebontása, így nem tartom egészségesnek felnőttkorban a tejfogyasztást, én magam növényi tejekkel helyettesítem ezt az étrendemben. A gyermekek még rendelkeznek a laktózbontó enzimmel, ők jobban tolerálják a tejtermékeket és egyes nézetek szerint a kalciumszükséglet végett, ajánlott a tejtermék fogyasztása gyermekeknél. Más szülők nézetei szerint: már gyermekkorban sem egészséges a fogyasztása. A tej hatásairól rengeteg tudományos értekezés és tanulmány készült már, az ipari állattartásról kialakult nézetek, tejfogyasztás melletti és azt ellenző érvek számos esetben váltanak ki vitát, ebben a cikkben nem célom sem megerősíteni, sem ellenvéleményezni egyik tábor gondolatmenetét sem. A tejfogyasztás körüli őrült vitában én mérlegelni szoktam, s mivel a gyermekeim nem érzékenyek a tejre, így ebben is változatosságra törekszem: éppúgy kínálom a növényi tejkészítményeket nekik, mint a tejet tartalmazó joghurtokat, kakaókat, ám a túlzásba vitt tejtermék fogyasztást gyermekkorban sem tartom jó ötletnek, s erre jómagam is odafigyelek.
Mi a baj a felvágottakkal? A bolti felvágottfélék furcsa ételek. Elvileg mindenki tudja miért egészségtelenek, mégis imádjuk a különféle szalámikat, párizsikat, vagy éppen a csirkemell sonkát. Legtöbbünk reggelijében, vacsorájában szerepet kapnak ezek a - valljuk be - praktikus élelmiszerek. Azonban, ezek, alaposan feldolgozott termékek, melyekben sok nemkívánatos adalékkal is találkozhatunk. A bolti húskészítmények fogyasztását is mértékkel és kellő körültekintéssel végezzük, olvassuk el az összetevőket, figyeljük meg a zsír- és hústartalom arányát, az adalékanyagok mértékét és milyenségét. Jómagam gyakran arra a megoldásra jutok, hogy inkább készítek egy gyors rántottát a felvágottak helyett.

A napi ötszöri étkezés, a megfelelő folyadékfogyasztás, a túlzott só-és cukorfogyasztás kerülése, a rendszeres mozgás beiktatása mind – mind ugyanolyan fontos gyermekeink egészsége szempontjából óvodáskor, vagy iskolakezdés idején, mint az, hogy beszerezzük a szükséges könyveket, táskát, tolltartót, írószereket, ruhákat.
Kisgyermekkorban, nagyon sokat számít a megfelelő vitaminfogyasztás. Megint csak a saját példámból tudok kiindulni: az én gyermekeim kapnak vitaminokat, ám mivel a magas gyümölcs- és zöldségfogyasztás jellemző ránk, így külön vitaminokra kisebb mértékben van szükség, a D-vitamint nagyon fontosnak tartom, még nyáron is adom a fiaimnak, illetve iskoláskorú gyermekem kapja az Omega 3 vitamint, ennek jótékony hatásáról a tanulmányi eredményt látva, meggyőződtem. A C-vitamint, vagy egyéb gyermekkori multivitamin készítményeket a téli hónapokban adagolom nekik, rendszerint, a reggeli után kapják. A sportoló nagyfiamnak, fociedzések után, magnéziumot is szoktam adni.
A kisgyermekeink agyi és idegrendszeri fejlődése, egészségi állapota, közérzete nagyban függ a táplálástól, s mivel róluk mi szülők gondoskodunk, így a mi feladatunk és felelősségünk őket a legjobb ételekkel és tápanyagokkal, vitaminokkal ellátni. Ez legyen az egyik legfontosabb dolgunk mindennap.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.