A jó párkapcsolat 5 ismérve…

Mi kell ahhoz, hogy jól működjön a párommal a viszonyunk? Milyen alapkövei vannak egy értékes kapcsolatnak? Honnan tudom, hogy egymást támogató kapcsolatban élünk, vagy éppen csak elvagyunk egymás mellett, pedig már régen nem vagyunk boldogok? Egyáltalán min érdemes változtatni, ha a célunk egy virágzó párkapcsolat és boldog szerelem?

1) Egyenlőség

Az egyenlőséget, most nem jogilag értem. Természetesen a férfi és a nő is ember. Mindketten egyenlők, azonban a férfi és női szerepek meglétére és felosztására gondolok elsősorban. Ha összebilincselsz két embert, akkor, ha mindketten külön irányba húznak, nem haladnak semerre. Ugyanez a helyzet, ha egyikük se irányít. Ha viszont egyszer az egyik irányít, majd a másik haladni kezdenek. Az egyenlőséget tehát úgy értem, hogy mindkettejüknek megvan az esély az irányításra. Vagyis van egy aktív és egy passzívabb, másként mondva van egy jang és egy jin, van egy férfi és egy nő. Korábban már volt szó a jin-jang elméletről egy cikkünkben. Nem feltétlen fontos, hogy férfias férfi és nőies nő alkosson egy párt. Egy feminin férfi és egy aktívabb nő is jól működő páros lehet!

2) Mellérendeltség

A mellérendeltség azt jelenti, hogy hosszútávon és tartósan egyik fél se fontosabb a másiknál. Finom egyensúlyt tartanak fent. Nem normális, ha mondjuk: nőként mindig alárendelem magam egy párkapcsolatban. Sok nőnél látom (és bevallom korábban én is így csináltam), hogy megszűnik önálló ember lenni és alárendeli magát a párkapcsolatának, vagy a partnerének. Tipikus példa, mikor mindig ráérek, ha randevút ajánl a másik. (Persze azért, mert a saját programjaimat átszervezem és folyton csakis hozzá alkalmazkodom! Mindig készen állok, és mindig ott vagyok!) Ha mindketten fontosak vagyunk, akkor alkalmazkodjon mindkét fél. Ez az együttélés során is így van, nem lehet a párod karrierje fontosabb, mint a tiéd. Nem lehetnek a gyerekek fontosabbak, mint a párkapcsolat. Számtalan példát lehetne hozni!

Az fontos, hogy az ember ne legyen önző, de nem normális, ha az egyik fél két hét után szerelmesnek érzi magát és már mi-ben gondolkozik szinte csak és kizárólag. Nagyon fontos, hogy egy párnak legyen közös identitása is, vagyis egy idő után eljussanak addig, hogy MI vagyunk. Vagyis fontos vagyok ÉN és fontos vagy TE, és fontosak vagyunk Mi is.

3) Hatékony kommunikáció

A pár nem csak egymás mellett él, hanem egymással. Tudom, hogy mi történik a párommal, képben vagyok az életével kapcsolatban. Tudom, hogy sikerek érik mostanság vagy kudarcok, hogy milyen céljai vannak.

Fontos, hogy egy helyzetben, ha a párunk nézőpontja más, akkor képesek legyünk azt is figyelembe venni és a vitákat kompromisszummal zárni.

Vagyis: nemcsak elmondok valamit a páromnak, aki oda sem figyel, mert éppen megy a TV. Az se kommunikáció, ha pár szót odavetünk egymásnak a nap folyamán. A hatékony kommunikáció megfelelő környezetben történik (mondjuk otthon, vagy egy kettesben töltött program során), mindketten aktív részesei vagyunk (akár hallgatással is) és meggyőződünk arról is, hogy a párunk azt értette meg a mondanivalónkból, ami valójában az üzenet.

Illetve nagyon fontos, hogy ugyanazt közvetítsd a párodról a „háta mögött” is, mint amit a szemébe mondasz. Ismerek olyanokat, akik a kapcsolatukban nagyon boldogak, de kifelé azt kommunikálják, hogy lebecsülik a párjukat. Van egy olyan férfi ismerősöm, aki szívecskéket küldözget a barátnőjének messengeren, miközben más (számára vonzó) nőknek szidja a párját, hogy nem érti meg őt és amúgy is el van maradva tőle és csak egy súlynak tartja, ami lehúzza.

4) Nem függenek egymástól, hanem kiegészítik egymást

Nagyon fontos, hogy elkülönítsük ezt a két dolgot. Ha magas önbecsüléssel és önértékeléssel rendelkezem, akkor tudom, hogy önmagam is értékes vagyok. Vagyis nem vagyok rászorulva valaki másra, hogy azt mondja: „Igen, te csodálatos és értékes vagy!” . Persze jó dolog ezt hallani, de ha külső tényezőtől teszem függővé az önértékelésem (legyen ez most a párom), akkor, ha elvesztem őt, minden kártyavárként omlik össze. Ha viszont tudom, hogy mindenképpen értékes vagyok, akkor még jobb velem lenni. Hiszen, nem akarom kicsikarni a másikból a folytonos megerősítést. Nem támaszkodom a másikra, hanem tőle függetlenül is értékes ember vagyok. Ha pedig ő is ilyen értékes ember, akkor tudunk úgy kapcsolódni, hogy nem megfojtjuk egymást, hanem szabadon élünk önként egymást választva.

5)Van intimitás. (Nem egyenlő a szexuális érdeklődés meglétével!)

Sokan, intimitás alatt szexet értenek. Pedig valljuk be, ha mondjuk, megerőszakolnak egy nőt, akkor ott van szexualitás, de intimitás egy csepp sincs. Vagyis, létezhet a kettő egymástól függetlenül. Manapság, pedig sajnos ez egyre népszerűbb. Főként a férfiak szokták azt mondani: „Nincs időm érzelmekre, de azért szívesen szeretkezek veled! Legyünk együtt kötetlenül!”. Ilyenkor szokott szexualitás sporttá alacsonyodni. Nem jelent többet érzelmileg, mint egy izgalmas fallabda meccs.

Az intimitás számomra azt jelenti párkapcsolatban, mikor megengedjük egy másik embernek, hogy belépjen a lelkünkbe. Egy olyan kölcsönös bizalmi tér és romantikus érzelmek keveréke, amikor megosztunk a párunkkal bizalmas titkokat, semmiségnek tűnő apróságokat. Van mögötte egy felelősségteljes felnőtt döntés, hogy fontos vagy nekem és fontosak nekem az érzéseid . Tehát ,ez nem csak barátság extrákkal, hanem felelősségvállalást is magába foglal. Komoly, felnőtt, érett döntés, amelyet ilyen emberek tudnak meghozni.

Remélem, ahogy végighaladtál a listán minden pontot sikerült kipipálnod! Ha mégsem, akkor nem késő változtatni és másként dönteni. Hiszen változtatni mindig hatalmadban áll!