Menü

Minden, ami a sírással kapcsolatos

„Néha a patakokban ömlő könnyeink gyógyítanak meg, és a már elviselhetetlen szenvedésből születünk újjá és felszabadult, boldog emberré”. - Müller Péter

A sírást gyakran a gyengeségünknek tekintjük, és számtalanszor visszafojtjuk azt. Pedig ez öreg hiba. Szó sincs arról, hogy gyengeség lenne. Én úgy gondolom, hogy inkább egy olyan dolog, ami életünk első percétől elkísér az utolsóig, hol bánat kíséri, hol pedig öröm. Hiszen amikor megszületünk, akkor az első dolog, amit mindenki nagy figyelemmel vár, az az, hogy felsírjon a kisbaba. Hiszen ilyenkor beindul a tüdeje, tudtára adja az őt körülvevő embereknek, hogy semmi baj, csak megváltozott a környezet körülötte. Ez egy boldog pillanat mindenki számára, mégis mindenki sír. A születést követően, pedig egy jó ideig, sírással jelzi a baba, hogy éppen mire van szüksége.

Viszont van, amikor a bánat kíséri. Ez, bármikor bekövetkezhet. Csak, hogy egy pár példát említsünk ilyen, ha valamit nem sikerült elérni az életünkben, amit nagyon szerettünk volna, vagy nem úgy sikerül, mint mi azt eltervezzük, súlyosabb esetben, pedig szeretteink elvesztése is kiváltja ezt a folyamatot. De hogy ne rontsam el az olvasók kedvét rögtön az olvasás elején, ezért inkább példának a sírás kialakulására, az óvodai zsírkréta harcot említeném, vagy a játékokért folytatott küzdelmet, aminek egészen biztos, hogy az egyik fél számára sírás lett a vége. Na, de most vizsgáljuk meg szakszerűen is, hogy mi is az a sírás.

A Magyar Értelmező Kéziszótárban a sír címszó alatt ezt találhatjuk: „1. Fájdalomtól, megindultságtól szaggatott lélegzés és jellegzetes hang kíséretében könnyeket hullat. 2. Csecsemő, kisgyermek a fájdalma, kívánsága kifejezésére eltorzult arccal, meg-megszakadó hangon ordít. 3. Valamely élmény hatása alatt (könnyezve) mély fájdalmat érez.”

A sírás és sírás között is van különbség, hiszen nem mindegy, hogy a hagyma pucolása közben erednek el a könnyeink, vagy stresszes helyzet miatt következik ez be. Amíg a hagymás eset nem a lelkünkből jövő fájdalomra utal, addig a másik a lelki állapotunkat mutatja. Most vegyünk 10 olyan tényt, amely megmutatja, hogy miben is segít nekünk a könnyhullatás, illetve, hogy miért ne szégyelljük ezt.

1) Egy kiadós sírás után megkönnyebbül a lelked.

2) Ne meneküljünk el az érzéseinktől, hanem adjuk ki magunkból bánatunkat és így könnyebben tovább tudunk lépni rajtuk.

3) Izomlazító, csökkenti a stresszt keltő hormonok képződését és még az infarktus megelőzésében is segít.

4) Megnyugszunk tőle és boldogabbak leszünk utána. Átértékeljük a dolgainkat és valóságosabban fogjuk látni a világot.

5) Méregtelenít.

6) Javítja a látást, mivel kimossa a szennyeződéseket a szemből.

7) Javítja a kapcsolatainkat azáltal, hogy sokkal belsőségesébe válik azzal a kapcsolatunk, akivel elsírjuk magunkat, vagy vigasztalni próbál.

8) Ahogy már említettem, hogy megszabadít a méreganyagoktól, ugyan ilyen hatással van az elménkre is.Kitisztítja az elmét, ezért mindenkinek szüksége van néha egy kiadós sírásra.

9) Ahogy a filmekben is látjuk egy nagy zacskó zsepi szükséges ilyenkor, hiszen nem csak a könnyeinket törölgetjük vele, hanem orrfúváshoz is szükséges ebben a helyzetben. Ilyenkor kitisztul az orrunk és könnyebben fogunk lélegezni utána.

10) Enyhíti a fájdalmat.

Remélem, hogy így a végére mindenki úgy látja majd, hogy a sírás nem gyengeség, hanem erő. Erősebbé tesz, segít a megkönnyebbülésben és a végére teljesen máshogy látjuk majd a helyzetet. Boldogságot is elhozhatja. Senkinek nem szabad szégyellnie, ha olykor elpityeredik. Sőt ahogy már fentebb is említettem, a sírás és nevetés édes testvérek, viszont abban különböznek, hogy a nevetés kollektív, míg a sírás inkább egyedüli tevékenység.

/Szerző: Kohajda Wentholin Loretta/

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.