Az öt elem tan- A hagyományos kínai orvoslás alapjai II.

A kínai filozófusok természeti jelenségek összefüggéseit megfigyeléseik alapján felállított elmélettel magyarázták. Ahogy a jin-jang elmélet, ez a rendszer is az összes létező természeti folyamatra érvényes. Használható tehát a gyógyászattól a táplálkozás-tudományon át a lakberendezésig.

Valójában az „elem” fordítás hibás, ugyanis a fa, tűz, föld, fém, víz tulajdonképpen szimbólumok, alkotóelemeikhez nincs közük. Szerencsésebb öt fázisnak nevezni. Öt vándornak is szokás fordítani. Ezek a kifejezések jobban mutatják, hogy ezek egymáshoz viszonyítva haladnak. A kínai neve: WuXing, ( A wu írásjel jelentése öt, a hszing jelentése pedig utazni, menni, ezért a fordításnak is magában kell (ene) hordoznia a mozgást .Az öt elem tan ugyanis azt a körforgást mutatja be, ahogy a természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Ez egy dinamikus körforgás, melynek soha sincs vége. E szerint az elmélet szerint a dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az elsőhöz, ahonnan újra indul az egész körforgás. Ahogy az évszakok váltják egymást például. Az öt elem (fázis) a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz,

Az öt fázis Fa, a Tűz, a Föld, a Fém és a Víz. Ahogy a jin és jang esetében, itt is sok minőség kapcsolódik az egyes elemekhez, itt is a világegyetem egésze besorolható az egyes fázisokba.(ezért is helyesebb az öt fázis kifejezés,a szimbólumok viszont természeti elemek, ezért maradt meg az öt elem tan kifejezés. A hagyományos kínai orvoslásban a makrokozmosz (világegyetem) mellett a mikrokozmoszt (emberi testet) is az ötös számba illesztik be. Látni fogjuk, hogy az általunk ismert évszakoknál és irányoknál is eggyel többet különböztetnek meg a kínaiak, így tökéletesen ráilleszthető a világmindenségre az öt elem tan. Az öt elem közötti normális, fiziológiás hatásnak két formája ismert.

Az egyik a tápláló- (Sheng) kapcsolat, ami az anya-gyermek kapcsolat /szabály szerint épül fel. Minden elem, mintegy szülője az óramutató járásával megegyezően következő elemnek. A Fa pl. nem létezhet a Víz tápláló ereje nélkül, és így tovább. Az akupunktúrában alapszabály, az anya-gyerek szabály, mely szerint, ha az anyát kezelem, gyógyul a gyerek is. Azaz, a Víz elem kezelésénél számíthatunk a Fa elem javulására is. A férj-feleség szabály szerint pedig, ha a jin szervet kezelem, annak jang párja is gyógyul, ezért említünk minden elemnél két hozzá kapcsolódó szervet. Az ábrán mindez könnyen áttekinthetően látszik, de lentebb részletesebben is kifejtem.

Az ábrán látható a gátló, kontrolláló –fékező (Ke) ciklus is, ez is a normális élet része, amit a tápláló ciklus megértése után ,már logikusan magunk is láthatunk az ábra alapján, így ennek külön részletes magyarázatával nem terhelem az olvasót.

Tehát akkor nézzük sorban az egyes elemeket, és, hogy mi is tartozik hozzájuk, mit jelentenek. A Fa esetében, például ha az energiájára gondolunk, amit magából kisugároz, a mozgásra, amit képvisel, arra, ahogy a szélben hajlong, ahogy tavasszal rügyezni kezd, majd virágba és zöldbe borul. Ennek megfelelően a fa elemhez a tavasz évszak, szeles éghajlat, a zöld szín tartozik. A beinduló természeti folyamatoknak megfelelően a Fa elemhez tartozó fejlődési stádium a születés. Minden, ami a mozgékonyságot, a belső dinamizmust hordozza az fa elemű. A fa elemhez tartozó szervek a máj és az epehólyag. Érdekes, hogy a zöldes színű epe tartozik a zöld színt szimbolizáló fa elemhez, nem? A hozzá tartozó érzelem a düh, harag, és úgy általában az indulatok, negatív érzelmek ( vö: epés megjegyzés, pöttyös a mája kifejezések). A kínaiak szerint, az epekő a megkövesedett harag, jellemzően a keserű emberek betegsége, akik az egész világra haragszanak.

Az éltető, segítő ciklus szerint sorban haladva a következő, a Tűz elem. A tüzet a fa táplálja. Akárcsak a való életben ismert tüzeknél. A tűz elem szimbolizálja a növekedést, a kiáradást, épp ahogy a lángnyelvek gyorsan tovaterjednek. A tűz tulajdonságainak megfelelően forróság klimatikus energiája azonosítható vele, évszaka így természetesen a nyár. A kiáradásért testünkben a szív felelős, ő árasztja el vérrel a z egész testet, így a tűz elemhez tartozó szerv a szív. Ahogy mindig, itt is két szerv ( jin és jang) tartozik az elemhez . A szív jang párja kevésbé logikus európai fejjel, mint a fa ( máj-epehólyag), vagy a víz (vese-húgyhólyag) szervpárja, így ezt csak szimplán meg kell jegyeznünk. A szív jang párja a vékonybél, tehát a tűz elemhez a szív és a vékonybél tartozik.

A tűz, az általa keletkező hamuval a Föld elemet táplálja. A föld a termékenység szimbóluma. Táplálékot szolgáltat nekünk, amit a nyár melege érlel. Ázsiában egy ötödik évszakot, a nyár utót is megkülönböztetnek, ez a kifejezetten forró évszak tartozik a föld elemhez. Nem csak az –évszak, hanem a Föld elemhez kapcsolódó irány is furcsa az európai gondolkodásnak. Kínában a „közép” is irányt jelent. Ez a Föld elem iránya Észak-Kínában, ahonnan az elnevezés származik, a termőföld sárga színű, ezért a Föld elem színe a sárga. A Földhöz tartozó belső szerveink a lép (jin) és a gyomor (jang). A lép a kínai gyógyászat szerint, nem csak a vér képzéséért, hanem az életenergia, a csí (életenergia) képződéséért is felelős. Ha jól belegondolunk itt is megfigyelhetjük az összefüggéseket, hiszen nyáron gyakran újulnak ki gyomorfekélyek, gyomorbántalmak. A föld minden dolgok eredete, az ember javára szolgál, írja a SuWen :„A Sárga Császár belső könyvei” című,a hagyományos kínai orvoslás alapművének számító kétezer éves írás első könyve.

A földben képződik a fém. A Fém elem képviseli az őszt, a hanyatlást, a nyugati irányt. Ide tartozik a tüdő (jin) és a vastagbél (jang). Gondoljunk csak bele, hogy ősszel milyen gyakori a megfázás! Érdekes, nem? A tüdő uralja a bőrt. A hozzá tartozó érzelem a szomorúság, bánat. Ha jól belegondolunk a szomorú, bánatos ember arca egészen elszürkül, vagy hófehérre sápad, ami szintén a fémre jellemző. Az észak-Kínai földekben talált fém elsősorban a csillogó ezüst, ezért elsősorban a fehér színt kapcsoljuk a Fém elemhez.

A fém a vizet táplálja, gazdagítja (ásványi sók formájában) A Víz elem a tél, a hideg, mozdulatlanság, a megállapodás, a halál jelképe, színe a fekete, vagy a nagyon mély sötétkék. A vese és a húgyhólyag tartozik hozzá a szervek közül. Érzelme a félelem. Ezért, aki szorong, annak fokozottan kell ügyelnie a megfelelő folyadékfogyasztásra, mert vesekőre hajlamosít a lelki állapota. A teljes visszahúzódás, halál után újra jön a születés, tehát a víz táplálja, szüli a fát, amivel vissza is jutunk a Sheng ciklus elejére.

Ha érdekel a téma, akkor a cikk első részét a Jin és jang elméletről megtalálod itt.