Könyvajánló: Baráth Viktória – Egy év Rómában
- Dátum: 2018.08.11., 09:35
- Vass Attila
- alomgyar.hu
- ajánló, boldogság, csalódás, depresszió, életmód, gondolat, gyász, gyógyítás, kapcsolat, könyv, lélek, mentálhigiénia, nő, Olaszország, olvasás, olvasmány, párkapcsolat, pszichológia, remény, Róma, szerelem, szeretet, terápia
Baráth Viktória az utóbbi évek egyik legtermékenyebb sikerlistás magyar írónője. Írásai fiatalosak és lendületesek, történetei mindig tele vannak csavarokkal, és soha nem lehet tudni, mi fog történni az utolsó oldalakig, mivel komplex és igen sok komoly témát érint. Így történt ez az Egy év Rómában című könyvben is.
A történet szerint Leilának, a főszereplő hölgynek írói mélypont érkezett az életébe, melyet tovább súlyosbítottak magánéleti válságok is. A kiadó egy utolsó esélyt ajánl neki: utazzon Rómába egy évre, és próbálja meg visszakapni a rég elvesztett ihletet. Mivel veszítenivalója nincs, így felkerekedik, és az olasz fővárosba repül, ahol kezdetét veszi hihetetlen kalandja. Ebben segítségére van Jonathan Raymond atya, aki jóságával és kedvességével megváltoztatja Leila életszemléletét, és akivel nem mindennapi baráti viszonya alakul ki. Miután pedig megtudja az atya titkos, fájdalmas múltját, kapcsolatuk még mélyebbre és komolyabbra fordul.

Közben persze Leilának a maga démonjaival és a külvilág elvárásainak is meg kell felelnie, ráadásul a hirtelen kapott lehetőségek csak még jobban bonyolítják a helyzetét. A kérdés viszont az: vajon sikerül-e visszakapni a boldogságát, az ihletet és a motivációját az életéhez?
A könyv egészét átlengi a bizonytalanság és a teljesen reális nézet, hiszen bármelyikünk, bármelyik pillanatban kerülhet mélypontra. Egészen a végéig kell jutnunk az olvasásban ahhoz, hogy kiderüljön, vajon Lelilának és Raymond atyának sikerült kikerülniük a maguk személyes életkrízisükből? Kérdéses a happy end, és döbbenetes is.
Nyaraláshoz, vízparton ülve tökéletes történet, ha pedig Rómát szeretnénk jobban megismerni, a tájleírások igen pontosak és motiválóak. Az pedig, hogy magyar írónő tollából került ki egy ennyire sikeres és egyedi történet, mindenképp becsülendő.
Akinek ez a kis ízelítő felkeltette az érdeklődését az Álomgyár kiadó honlapján megrendelheti a könyvet.
kép: alomgyar.hu; fotó: Vass Attila szerző: Kecsenovity Erna
A gonosz bennünk él?
A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.
Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős
James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.
Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban
Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.
A haza és az emberség kötelez
Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.