Menü

Az e-cigaretta veszélyesebb, mint gondoltuk

Az e-cigaretta egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban is. Sokan a hagyományos cigarettáról való leszokásban veszik segítségül, mások a gazdasági oldalát nézik, esetleg az „egészségesebb” mivoltát.

A beszívott pára, és az abban található potenciális káros anyagok hosszú távon azonban majdnem ugyanolyan káros hatással vannak a tüdőre, valamint a légutakra, mint nikotinos társaik. Egyre több kutatási eredmény lát napvilágot a e-cigaretta szervezetre gyakorolt hatásáról, és ezek a hírek nem túl kedvezőek. Maga a vízgőzös pára gyulladásokat és tüdőtágulatot okozhat, hiszen koncentrációját tekintve sokkal több mindennel kell megküzdenie a tüdőben lévő hólyagocskáknak, mintha csak a természet friss levegőjét szűrné. Hosszú évek folyamán használt e-cigaretta krónikus obstruktív légúti betegséget - COPD – okozhat. Erről érdemes tudni, hogy krónikus mivolta miatt visszafordíthatatlan, így is az egyik legtöbb halálozásért felelős betegség világszerte. Igen gyakori dohányzó egyéneknél, de már megállapították, hogy az e-cigaretta is hozzásegít a kialakulásához.

A káros, mikroszkópikus anyagok, melyek a vízgőzzel jutnak a szervezetbe, szintén nem elhanyagolható tényezők. A hagyományos cigarettáknál kevesebb rákkeltő anyagnak teszik ki fogyasztóikat, de nagy koncentrációban tartalmaznak mikroszemcséket és más mérgeket, melyeket a szív- és keringési betegségekkel és nem daganatos tüdőbetegségekkel hoztak összefüggésbe. Ezek a kutatások azonban még gyermekcipőben járnak, lévén, kevés anyagot tudtak gyűjteni, az e-cigaretta pedig még most kezdi térhódítását.

Ha rá akarunk gyújtani, mindenképp előnyösebb az e-cigaretta kevésbé rákkeltő típusát választani a hagyományossal szemben, azonban figyeljünk oda a használatának mértékére, mert sajnos a hosszú távú károsodást már nehezen, vagy egyáltalán nem is lehet visszafordítani.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.