A vonzalom és amit érte vagy ellene tehetünk
- Dátum: 2018.08.30., 01:10
- Varga Ágnes Kata
- agy, biológia, boldogság, dopamin, elégedettség, értelem, érzelmek, feniletilamin, gondolkodás, hormonok, jutalmazás, kapcsolat, kémia, kötődés, lélek, noradrenalin, oxitocin, psziché, pszichológia, szerelem, szerelemhormon, szerotonin, test, tudatosság, vonzalom
A szerelem érzését hormonok alakítják ki a szervezetben, és a szerelem és a vonzalom is első sorban egy reakció a testben megváltozó hormonok szintjére. Ám ennél a dolog jóval összetettebb. Egyszerre többféle hormon termelődése okozza ugyanis ezeket a reakciókat. Kifejezetten szerelemhormonként ismerjük a fenietilamint, amely átlagosan másfél évig termelődik, és e hormon szintjének csökkenése okozhatja a depressziót, az érzelmek lankadását. De egyetlen szerelmi kapcsolat sem volna a világon, ha csak ez az egy hormon létezne.
Szerencsére nem így van. Létezik ugyanis oxitocin, szerotonin és dopamin is. Az agy jutalmazásért felelős központjában sok olyan receptor található, amely oxitocinra és szerotoninra érzékeny. Ez azt jelenti, hogy ha ezt a hormont érzékeli, akkor jó érzéssel tölti el az embert. Ez történik a társas kapcsolatok kialakításakor, és ez történik szerelembe eséskor is. Ha az ember elkezd vonzódni valakihez, az oxitocin hormon hatással van a róla kialakított véleményre is. Akinél több termelődik, az kevésbé képes objektív vélemény kialakítására, ugyanakkor jobban fog kötődni az adott személyhez. Ez a kötődés viszont még mindig nem több hormonok játékánál.
A szerotonin a boldogság, eufória-érzet mellett hatással van az étvágyra is. Alacsony szerotonin-szint mellett az emberek hangulata sokkal negatívabb, a kötődés kialakítása sokkal nehezebb, ellenben, ha magas a hormon szintje, akkor sokkal jobban érzi magát az ember. Értelemszerűen ha egy ember társaságában sok ilyen hormon termelődik az is hozzájárul a vonzalom kialakításához.
A dopamin a jutalmazásért felelős hormon. A szerelem érzése fokozza a termelődését, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki közvetlen hatásait. Elégedettséggel, boldogsággal tölti el az embert, kitágítja az ereket az agyban, májban, vesében, a noradrenalin-termelést pedig fokozza. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.
A testünk kémiája bonyolult, a pszichológiánk pedig még bonyolultabb. A vonzalom és a szerelem közti nagy különbség pedig abban rejlik. A szerelemmel együtt járó szeretet csak azokban a kapcsolatokban van meg, amelyekre igaz, hogy a személyek megfelelően reagálnak a testük jelzéseire. És, bár a szerelemhormonok termelődése idővel alábbhagy, ez csak a vak szerelmet mulasztja el. Ugyanis az érzelmeket magunkban, némileg tudatosan alakítjuk ki. A szeretet pedig egy döntés, amit nap mint nap meghozunk és meg kell hoznunk.
A vonzalom elmúlik, amint az azt kialakító hormonok szintje csökkenésnek indul. Ezért legjobb, ha tudatosak vagyunk: aki személyében semmi vonzót nem találunk, akihez nem kötődünk más téren, csupán testi vonzalmunkon keresztül, azzal nem is érdemes hosszabb távú kapcsolatot kialakítani.
Ellenben, ha egy nagy szerelem közepén úgy érezzük, hogy kezd múlni a láng, az nem feltétlen jelenti azt, hogy a kapcsolatnak is véget kell vetni. Tudatosítani kell magunkban, hogy nemcsak a hormonjaink tartottak minket a kapcsolatban, hanem az érzelmeink, amelyek nem változtak. Ebben az időszakban különösen nehéz az új vonzalmaknak ellenállni, mert a feltámadó szerelemhormonok teljes erővel lökdösnének egy futó kapcsolatba. Ám a kísértésnek ez esetben nem érdemes engedni.
szerző: Varga Ágnes Kata
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.