Menü

A vonzalom és amit érte vagy ellene tehetünk

A szerelem érzését hormonok alakítják ki a szervezetben, és a szerelem és a vonzalom is első sorban egy reakció a testben megváltozó hormonok szintjére. Ám ennél a dolog jóval összetettebb. Egyszerre többféle hormon termelődése okozza ugyanis ezeket a reakciókat. Kifejezetten szerelemhormonként ismerjük a fenietilamint, amely átlagosan másfél évig termelődik, és e hormon szintjének csökkenése okozhatja a depressziót, az érzelmek lankadását. De egyetlen szerelmi kapcsolat sem volna a világon, ha csak ez az egy hormon létezne.

Szerencsére nem így van. Létezik ugyanis oxitocin, szerotonin és dopamin is. Az agy jutalmazásért felelős központjában sok olyan receptor található, amely oxitocinra és szerotoninra érzékeny. Ez azt jelenti, hogy ha ezt a hormont érzékeli, akkor jó érzéssel tölti el az embert. Ez történik a társas kapcsolatok kialakításakor, és ez történik szerelembe eséskor is. Ha az ember elkezd vonzódni valakihez, az oxitocin hormon hatással van a róla kialakított véleményre is. Akinél több termelődik, az kevésbé képes objektív vélemény kialakítására, ugyanakkor jobban fog kötődni az adott személyhez. Ez a kötődés viszont még mindig nem több hormonok játékánál.

A szerotonin a boldogság, eufória-érzet mellett hatással van az étvágyra is. Alacsony szerotonin-szint mellett az emberek hangulata sokkal negatívabb, a kötődés kialakítása sokkal nehezebb, ellenben, ha magas a hormon szintje, akkor sokkal jobban érzi magát az ember. Értelemszerűen ha egy ember társaságában sok ilyen hormon termelődik az is hozzájárul a vonzalom kialakításához.

A dopamin a jutalmazásért felelős hormon. A szerelem érzése fokozza a termelődését, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki közvetlen hatásait. Elégedettséggel, boldogsággal tölti el az embert, kitágítja az ereket az agyban, májban, vesében, a noradrenalin-termelést pedig fokozza. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

A testünk kémiája bonyolult, a pszichológiánk pedig még bonyolultabb. A vonzalom és a szerelem közti nagy különbség pedig abban rejlik. A szerelemmel együtt járó szeretet csak azokban a kapcsolatokban van meg, amelyekre igaz, hogy a személyek megfelelően reagálnak a testük jelzéseire. És, bár a szerelemhormonok termelődése idővel alábbhagy, ez csak a vak szerelmet mulasztja el. Ugyanis az érzelmeket magunkban, némileg tudatosan alakítjuk ki. A szeretet pedig egy döntés, amit nap mint nap meghozunk és meg kell hoznunk.

A vonzalom elmúlik, amint az azt kialakító hormonok szintje csökkenésnek indul. Ezért legjobb, ha tudatosak vagyunk: aki személyében semmi vonzót nem találunk, akihez nem kötődünk más téren, csupán testi vonzalmunkon keresztül, azzal nem is érdemes hosszabb távú kapcsolatot kialakítani.

Ellenben, ha egy nagy szerelem közepén úgy érezzük, hogy kezd múlni a láng, az nem feltétlen jelenti azt, hogy a kapcsolatnak is véget kell vetni. Tudatosítani kell magunkban, hogy nemcsak a hormonjaink tartottak minket a kapcsolatban, hanem az érzelmeink, amelyek nem változtak. Ebben az időszakban különösen nehéz az új vonzalmaknak ellenállni, mert a feltámadó szerelemhormonok teljes erővel lökdösnének egy futó kapcsolatba. Ám a kísértésnek ez esetben nem érdemes engedni.

szerző: Varga Ágnes Kata

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

A hiány érzése egy jóléti világ közepén

A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.

Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?

Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?

Tanulható a pozitív gondolkodás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, a pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Vajon tanulható a pozitív gondolkodás és ezáltal a boldogság?

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.