A vonzalom és amit érte vagy ellene tehetünk
- Dátum: 2018.08.30., 01:10
- Varga Ágnes Kata
- agy, biológia, boldogság, dopamin, elégedettség, értelem, érzelmek, feniletilamin, gondolkodás, hormonok, jutalmazás, kapcsolat, kémia, kötődés, lélek, noradrenalin, oxitocin, psziché, pszichológia, szerelem, szerelemhormon, szerotonin, test, tudatosság, vonzalom
A szerelem érzését hormonok alakítják ki a szervezetben, és a szerelem és a vonzalom is első sorban egy reakció a testben megváltozó hormonok szintjére. Ám ennél a dolog jóval összetettebb. Egyszerre többféle hormon termelődése okozza ugyanis ezeket a reakciókat. Kifejezetten szerelemhormonként ismerjük a fenietilamint, amely átlagosan másfél évig termelődik, és e hormon szintjének csökkenése okozhatja a depressziót, az érzelmek lankadását. De egyetlen szerelmi kapcsolat sem volna a világon, ha csak ez az egy hormon létezne.
Szerencsére nem így van. Létezik ugyanis oxitocin, szerotonin és dopamin is. Az agy jutalmazásért felelős központjában sok olyan receptor található, amely oxitocinra és szerotoninra érzékeny. Ez azt jelenti, hogy ha ezt a hormont érzékeli, akkor jó érzéssel tölti el az embert. Ez történik a társas kapcsolatok kialakításakor, és ez történik szerelembe eséskor is. Ha az ember elkezd vonzódni valakihez, az oxitocin hormon hatással van a róla kialakított véleményre is. Akinél több termelődik, az kevésbé képes objektív vélemény kialakítására, ugyanakkor jobban fog kötődni az adott személyhez. Ez a kötődés viszont még mindig nem több hormonok játékánál.
A szerotonin a boldogság, eufória-érzet mellett hatással van az étvágyra is. Alacsony szerotonin-szint mellett az emberek hangulata sokkal negatívabb, a kötődés kialakítása sokkal nehezebb, ellenben, ha magas a hormon szintje, akkor sokkal jobban érzi magát az ember. Értelemszerűen ha egy ember társaságában sok ilyen hormon termelődik az is hozzájárul a vonzalom kialakításához.
A dopamin a jutalmazásért felelős hormon. A szerelem érzése fokozza a termelődését, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki közvetlen hatásait. Elégedettséggel, boldogsággal tölti el az embert, kitágítja az ereket az agyban, májban, vesében, a noradrenalin-termelést pedig fokozza. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.
A testünk kémiája bonyolult, a pszichológiánk pedig még bonyolultabb. A vonzalom és a szerelem közti nagy különbség pedig abban rejlik. A szerelemmel együtt járó szeretet csak azokban a kapcsolatokban van meg, amelyekre igaz, hogy a személyek megfelelően reagálnak a testük jelzéseire. És, bár a szerelemhormonok termelődése idővel alábbhagy, ez csak a vak szerelmet mulasztja el. Ugyanis az érzelmeket magunkban, némileg tudatosan alakítjuk ki. A szeretet pedig egy döntés, amit nap mint nap meghozunk és meg kell hoznunk.
A vonzalom elmúlik, amint az azt kialakító hormonok szintje csökkenésnek indul. Ezért legjobb, ha tudatosak vagyunk: aki személyében semmi vonzót nem találunk, akihez nem kötődünk más téren, csupán testi vonzalmunkon keresztül, azzal nem is érdemes hosszabb távú kapcsolatot kialakítani.
Ellenben, ha egy nagy szerelem közepén úgy érezzük, hogy kezd múlni a láng, az nem feltétlen jelenti azt, hogy a kapcsolatnak is véget kell vetni. Tudatosítani kell magunkban, hogy nemcsak a hormonjaink tartottak minket a kapcsolatban, hanem az érzelmeink, amelyek nem változtak. Ebben az időszakban különösen nehéz az új vonzalmaknak ellenállni, mert a feltámadó szerelemhormonok teljes erővel lökdösnének egy futó kapcsolatba. Ám a kísértésnek ez esetben nem érdemes engedni.
szerző: Varga Ágnes Kata
Idősek Világnapja – Tisztelet, gondoskodás és megbecsülés minden generációnak
Október 1-jén világszerte megünnepeljük az Idősek Világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az időskorúak társadalomban betöltött pótolhatatlan szerepére, valamint hangsúlyozza a megbecsülés, a gondoskodás és a tisztelet fontosságát.
Hogyan választunk kedvenc sportolót? – Az azonosulás pszichológiája
Akár a stadionban, akár a televízió előtt ülve szorítunk egy csapatnak vagy játékosnak, gyakran felmerül a kérdés: miért pont ő lett a favoritunk? Miért Messi és nem Cristiano Ronaldo, vagy miért Hamilton, nem pedig Verstappen? Egy kedvenc versenyző kiválasztása sokkal több, mint puszta teljesítmény vagy győzelmek száma. Mélyebb, személyiségünket és értékrendünket tükröző döntésről van szó.
Túl sok inger egy nap alatt – a modern élet láthatatlan terhe
A túl sok inger hatására az idegrendszerünk folyamatos készenléti állapotban van. Evolúciósan hasznos volt, hogy minden apró neszre, fényvillanásra vagy mozgásra reagáljunk – így maradtunk életben. A mai világban azonban nem életveszélyt jelez egy villogó értesítés vagy egy harsány reklám, mégis ugyanazt a stresszválaszt indítja be a szervezetünkben. Ennek következménye lehet a feszültség, a szorongás, a koncentráció romlása, sőt alvászavarok és kiégés is.
A testvéri bántalmazás láthatatlan sebei
Egyre többet beszélünk a bullying témaköréről, mégis maradtak olyan területek, amelyekről alig esik szó. Ilyen a testvérek közötti sértegetés is. Gyakran hajlamosak vagyunk kisebbíteni annak súlyát, ha a sérelmek nem felnőttől, hanem egy másik gyerektől érkeznek. Holott ezek is mély, akár életre szóló sebeket hagyhatnak.
Őszi fáradtság: miért érezzük magunkat kimerültnek a nyár után?
Az ősz beköszöntével sokan tapasztalják, hogy a nyári lendület és energia mintha egyik napról a másikra eltűnne. A hosszabb éjszakák, a rövidebb nappalok, a hűvösebb idő és a sűrűbb mindennapi teendők miatt gyakran érezzük magunkat kimerültnek, levertnek, sőt néha kedvetlennek is. Ezt a jelenséget nevezzük őszi fáradtságnak.