Miért (nem) járunk pszichológushoz?
- Dátum: 2018.10.03., 08:50
- Varga Ágnes Kata
- bátorság, bizalmatlanság, depresszió, egészség, épség, érzelem, fáradtság, fejlődés, félelem, frusztráció, gondolkodás, haladás, kimerültség, lélek, megbélyegzés, megoldás, munka, probléma, psziché, pszichológia, segítség, szakértő, szorongás, tanács
Freud neve mindenki számára ismerős. Ha egy ismert személyt szeretnénk keresni, akinek a neve pszichológiával kapcsolatban merül fel, valószínűleg a legtöbben őt említenék. Pedig a pszichológia tudományának fejlődéséhez minden egyes pszichológus hozzátesz. Akkor miért veszett el a bizalmunk feléjük?
A válasz az, hogy nem veszett el. Nem veszett ki mindenkiből. Csupán nem merjük bevallani, hogy bízunk bennük, a módszereikben, a szakértelmükben. Nem merjük bevallani, hogy szükségünk lenne rájuk. A pszichológushoz járás ugyanis érzelmi, pszichés labilitásról árulkodik, legalábbis ez a sztereotípia. És épp itt az ideje, hogy tegyünk ez ellen!
Pszichológushoz járni ugyanis nemcsak akkor lehet és kell, ha mély depresszióval küzdünk, vagy nem tudunk feldolgozni egy traumát. Nemcsak akkor mehetünk el hozzá, ha a házi orvosunk beutal. Ha fáradtság, szorongás, félelem gyötör, szeretünk halasztgatni, nehezen találjuk önmagunkat, tanácstalanok vagyunk, haragszunk valakire, és még másik száz esetben is, nyugodtan fordulhatunk szakemberhez. Nem fogja ő megoldani a problémáinkat, de segít abban, hogy mi meg tudjuk oldani. Illetve az sem elhanyagolható, hogy megteremti a gondolkodáshoz és haladáshoz szükséges lelki állapotunkat.
Ha pedig valaki bizalmatlan a pszichológusokkal szemben, akkor néhány dolgot ideje végiggondolnia: az orvosok, a bolti eladók, a pékek, szerelők mind szakemberek a maguk területén, és bennük muszáj megbíznunk, hogy a mindennapi életünk gördülékenyen haladhasson. Ez a pszichológusokkal is így van. Megkönnyítik az életünket azzal, hogy útmutatást adnak magunkhoz, a nehéz helyzetekre. Ezért bizalommal kell hozzájuk fordulnunk, mert csak akkor tudnak hatékony munkát végezni.
Tehát, ha azt érezzük mélyen belül, hogy a problémáink megoldása könnyebb lenne egy pszichológus ellenőrzése alatt, ne féljünk felkeresni egyet! Ha pedig máson látjuk ugyanezt, őt is inkább bátorítani, mintsem megbélyegezni volna helyes.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.