Miért (nem) járunk pszichológushoz?
- Dátum: 2018.10.03., 08:50
- Varga Ágnes Kata
- bátorság, bizalmatlanság, depresszió, egészség, épség, érzelem, fáradtság, fejlődés, félelem, frusztráció, gondolkodás, haladás, kimerültség, lélek, megbélyegzés, megoldás, munka, probléma, psziché, pszichológia, segítség, szakértő, szorongás, tanács
Freud neve mindenki számára ismerős. Ha egy ismert személyt szeretnénk keresni, akinek a neve pszichológiával kapcsolatban merül fel, valószínűleg a legtöbben őt említenék. Pedig a pszichológia tudományának fejlődéséhez minden egyes pszichológus hozzátesz. Akkor miért veszett el a bizalmunk feléjük?
A válasz az, hogy nem veszett el. Nem veszett ki mindenkiből. Csupán nem merjük bevallani, hogy bízunk bennük, a módszereikben, a szakértelmükben. Nem merjük bevallani, hogy szükségünk lenne rájuk. A pszichológushoz járás ugyanis érzelmi, pszichés labilitásról árulkodik, legalábbis ez a sztereotípia. És épp itt az ideje, hogy tegyünk ez ellen!

Pszichológushoz járni ugyanis nemcsak akkor lehet és kell, ha mély depresszióval küzdünk, vagy nem tudunk feldolgozni egy traumát. Nemcsak akkor mehetünk el hozzá, ha a házi orvosunk beutal. Ha fáradtság, szorongás, félelem gyötör, szeretünk halasztgatni, nehezen találjuk önmagunkat, tanácstalanok vagyunk, haragszunk valakire, és még másik száz esetben is, nyugodtan fordulhatunk szakemberhez. Nem fogja ő megoldani a problémáinkat, de segít abban, hogy mi meg tudjuk oldani. Illetve az sem elhanyagolható, hogy megteremti a gondolkodáshoz és haladáshoz szükséges lelki állapotunkat.
Ha pedig valaki bizalmatlan a pszichológusokkal szemben, akkor néhány dolgot ideje végiggondolnia: az orvosok, a bolti eladók, a pékek, szerelők mind szakemberek a maguk területén, és bennük muszáj megbíznunk, hogy a mindennapi életünk gördülékenyen haladhasson. Ez a pszichológusokkal is így van. Megkönnyítik az életünket azzal, hogy útmutatást adnak magunkhoz, a nehéz helyzetekre. Ezért bizalommal kell hozzájuk fordulnunk, mert csak akkor tudnak hatékony munkát végezni.

Tehát, ha azt érezzük mélyen belül, hogy a problémáink megoldása könnyebb lenne egy pszichológus ellenőrzése alatt, ne féljünk felkeresni egyet! Ha pedig máson látjuk ugyanezt, őt is inkább bátorítani, mintsem megbélyegezni volna helyes.
Túl sok veszekedés egy párkapcsolatban – Mi áll az állandó konfliktusok hátterében?
A párkapcsolatok természetes velejárói a nézeteltérések, hiszen két különböző személyiség, eltérő szokásokkal, értékrenddel és érzelmi szükségletekkel próbál közös életet kialakítani. Azonban amikor a viták mindennapossá válnak, és már a legapróbb dolgokból is komoly veszekedés alakul ki, érdemes megvizsgálni, mi húzódhat meg a háttérben. A túl sok veszekedés gyakran nem maga a probléma, hanem egy mélyebb kapcsolati nehézség tünete.
Miért bántjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk?
Az emberi kapcsolatok egyik legkülönösebb ellentmondása, hogy sokszor éppen azoknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat, akik a legtöbbet jelentik számunkra.
A kétszínűség valódi arca
A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.
Amikor a munkahelyed lassan felemészt
A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?