Ingerültség – mondj rá nemet!
- Dátum: 2018.10.16., 09:53
- Varga Ágnes Kata
- agresszió, düh, empátia, feszültség, hangulat, ingerlékenység, ingerültség, magatartás, mentegetőzés, módszer, reakció, stressz, tanács, tanult, viselkedés
Az időjárás, a környezetváltozás okozta feszültség olykor belülről emészt minket, míg kifelé nem mutatjuk. És olykor pedig az ingerültségünk minden egyes cseppjét a körülöttünk lévőkre zúdítjuk. Csakhogy ebbe a társaink hamar beleunnak, az pedig vitához, újabb feszültséghez vezet. Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy úton-útfélen vádló szavakat dobáljunk egymáshoz, kiadva ezzel magunkból minden dühöt, melyet néha maga a létezés okoz?
Mielőtt valakivel kiabálni kezdünk, egyáltalán ingerülten szólunk hozzá, jusson eszünkbe, hogy az agresszió és az empátia is tanult viselkedésforma. Tehát ha mi empatikusan viselkedünk, az előbb-utóbb ugyanezt a viselkedést váltja ki másokból. De ez ugyanúgy igaz az ingerült viselkedésre is. Számítanunk kell arra, hogy minden akciót reakció követ, és lehet, hogy pont a mi magatartásunk hat a legjobban valaki máséra. Márpedig, senki nem akar rossz példa lenni.
Ahogyan nem szeretnénk azok sem lenni, akiket utálnak a hideg, nyers, vitatkozós stílusa miatt. Ha problémánk van valakivel, azt egyenesen, de kíméletesen mondjuk meg, ahogyan elvárjuk, hogy velünk is bánjanak. Ezzel megelőzzük az alaptalan veszekedéseket, és egy kicsit javítjuk a saját hangulatunkon is. Hiszen a hangulatunk és hozzáállásunk nemcsak másokra van hatással, hanem saját magunkra is. Minél ingerültebben viselkedünk, annál ingerültebbé tesszük vele magunkat is. Ez pedig óriási lavinát indít el. Ne próbáljunk tehát viselkedésünket illetően mentegetőzni, hiszen sokat tehetünk érte.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?