Ingerültség – mondj rá nemet!
- Dátum: 2018.10.16., 09:53
- Varga Ágnes Kata
- agresszió, düh, empátia, feszültség, hangulat, ingerlékenység, ingerültség, magatartás, mentegetőzés, módszer, reakció, stressz, tanács, tanult, viselkedés
Az időjárás, a környezetváltozás okozta feszültség olykor belülről emészt minket, míg kifelé nem mutatjuk. És olykor pedig az ingerültségünk minden egyes cseppjét a körülöttünk lévőkre zúdítjuk. Csakhogy ebbe a társaink hamar beleunnak, az pedig vitához, újabb feszültséghez vezet. Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy úton-útfélen vádló szavakat dobáljunk egymáshoz, kiadva ezzel magunkból minden dühöt, melyet néha maga a létezés okoz?
Mielőtt valakivel kiabálni kezdünk, egyáltalán ingerülten szólunk hozzá, jusson eszünkbe, hogy az agresszió és az empátia is tanult viselkedésforma. Tehát ha mi empatikusan viselkedünk, az előbb-utóbb ugyanezt a viselkedést váltja ki másokból. De ez ugyanúgy igaz az ingerült viselkedésre is. Számítanunk kell arra, hogy minden akciót reakció követ, és lehet, hogy pont a mi magatartásunk hat a legjobban valaki máséra. Márpedig, senki nem akar rossz példa lenni.
Ahogyan nem szeretnénk azok sem lenni, akiket utálnak a hideg, nyers, vitatkozós stílusa miatt. Ha problémánk van valakivel, azt egyenesen, de kíméletesen mondjuk meg, ahogyan elvárjuk, hogy velünk is bánjanak. Ezzel megelőzzük az alaptalan veszekedéseket, és egy kicsit javítjuk a saját hangulatunkon is. Hiszen a hangulatunk és hozzáállásunk nemcsak másokra van hatással, hanem saját magunkra is. Minél ingerültebben viselkedünk, annál ingerültebbé tesszük vele magunkat is. Ez pedig óriási lavinát indít el. Ne próbáljunk tehát viselkedésünket illetően mentegetőzni, hiszen sokat tehetünk érte.
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.