Ingerültség – mondj rá nemet!
- Dátum: 2018.10.16., 09:53
- Varga Ágnes Kata
- agresszió, düh, empátia, feszültség, hangulat, ingerlékenység, ingerültség, magatartás, mentegetőzés, módszer, reakció, stressz, tanács, tanult, viselkedés
Az időjárás, a környezetváltozás okozta feszültség olykor belülről emészt minket, míg kifelé nem mutatjuk. És olykor pedig az ingerültségünk minden egyes cseppjét a körülöttünk lévőkre zúdítjuk. Csakhogy ebbe a társaink hamar beleunnak, az pedig vitához, újabb feszültséghez vezet. Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy úton-útfélen vádló szavakat dobáljunk egymáshoz, kiadva ezzel magunkból minden dühöt, melyet néha maga a létezés okoz?
Mielőtt valakivel kiabálni kezdünk, egyáltalán ingerülten szólunk hozzá, jusson eszünkbe, hogy az agresszió és az empátia is tanult viselkedésforma. Tehát ha mi empatikusan viselkedünk, az előbb-utóbb ugyanezt a viselkedést váltja ki másokból. De ez ugyanúgy igaz az ingerült viselkedésre is. Számítanunk kell arra, hogy minden akciót reakció követ, és lehet, hogy pont a mi magatartásunk hat a legjobban valaki máséra. Márpedig, senki nem akar rossz példa lenni.
Ahogyan nem szeretnénk azok sem lenni, akiket utálnak a hideg, nyers, vitatkozós stílusa miatt. Ha problémánk van valakivel, azt egyenesen, de kíméletesen mondjuk meg, ahogyan elvárjuk, hogy velünk is bánjanak. Ezzel megelőzzük az alaptalan veszekedéseket, és egy kicsit javítjuk a saját hangulatunkon is. Hiszen a hangulatunk és hozzáállásunk nemcsak másokra van hatással, hanem saját magunkra is. Minél ingerültebben viselkedünk, annál ingerültebbé tesszük vele magunkat is. Ez pedig óriási lavinát indít el. Ne próbáljunk tehát viselkedésünket illetően mentegetőzni, hiszen sokat tehetünk érte.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.