Menü

Széthúzás egy csoportban, intézményben, családban

Nem könnyű egy csoport részének lenni, hiszen csak akkor válhat valaki tényleges taggá, ha valóban csoporttagnak is érzi magát. Mindehhez pedig kollektív tudat szükséges, amely a lehető legkülönbözőbb agyi területeket mozgatja meg, ezzel érzelmi hullámvasútra lökve a csoportok tagjait. És mivel egyszerre több ilyen felépítésű „szervezet” tagjai vagyunk, nehéz megőrizni az identitásunkat ebben a folyamatosan változó környezetben. Ebből pedig rendkívül nagy hatalmi harcok, konfliktusok alakulnak ki, melynek a legfőbb gyökere a nem létező vagy nem pontos önismeret. Így ahhoz, hogy könnyebben beilleszkedjünk, önmagunkkal kell tisztában lennünk legelőször is.

A másik fontos dolog, hogy nincs két egyforma csoport. A családunkkal szemben más viselkedési formák a megengedettek, mint a baráti körünkben vagy a munkahelyünkön. És semmiképpen sem tanácsos ezeket keverni. A szorosabb kötelék párosulhat lazább szabályokkal, amely abban az adott környezetben megállja a helyét, máshol viszont már kevésbé. A konfliktusok nagy része pedig eredhet a nem megfelelő viselkedésből, illetve az egyes viselkedésekről kiállított véleményekből. De akkor lássunk is konkrét példákat!

A család alatt érthetjük a szűk családot, ami szülőkből és testvérekből áll. Idealizált gondolat lenne, ha csak a hagyományos családokról beszélnénk, hiszen ez már egy ideje nem helytálló. Jelen helyzetben olyan tágan értelmezzük tehát a család fogalmát, amennyire csak lehet, ezzel kitérve minden, problémát generáló helyzetre. Kezdjük a szűk családdal: általánosságban itt a legnagyobb a kötődés, itt teljesedhet ki legjobban az egyéniség a csoport megbontása nélkül. És itt mondhatod el legszabadabban a véleményedet, ami a legtöbbször inkább átok, mint áldás. Tehát, ha nem jössz ki jól egy családtagoddal (aki lehet nagyon közeli vérrokon, vagy egy távolabbi is, például sógor), akkor szánj egy kis időt a gondolkodásra. Gondold végig, milyen érzelmeket, gondolatokat közvetítesz felé, és ha ezzel kész vagy, határozd el, hogy teljes mértékig pozitívan fogsz hozzáállni. Nem, ez nem egy teljesíthető ígéret, de keretet ad a viszonyotoknak. Ahhoz, hogy ne bántsd a másikat, néha elég az elhatározás, hogy nem akarod bántani. Vissza kell fognod a túl erős kritikákat, a túl szabados megfogalmazást, és áttérned a finom véleménynyilvánításra. Hiszen nem kell hazudnod vagy tagadnod ahhoz, hogy jó kapcsolatban legyetek, a kíméletes őszinteség sokkal jobb választás.

Egy munkahelyi környezet és egy iskolai osztály nagyon hasonló körülményeket teremt. Vannak bizonyos konvenciók, melyeket nem lehet kikerülni, de helyesen alkalmazkodni hozzájuk nem lehetetlen. Nem lehetsz olyan nyílt egy ilyen környezetben, mintha a családodban lennél, de muszáj, hogy adj valamit magadból, mert a zárkózottság és a kimért viselkedés bizalmatlanságot eredményez, ami kiváló táptalaj a széthúzásnak. Tehát, ha el akarod kerülni a munkahelyi/iskolai konfliktusokat, ahhoz az kell, hogy békére törekvő légy, de ne zárkózz be teljesen! Ha tiszta szándékokkal közelítesz a társaid felé, az meg fog térülni. Ami viszont még ennél is fontosabb, hogy jegyezd meg, nem fog mindenki kedvelni téged, ahogy te sem fogsz mindenkit egyformán. Ha megjegyezted, fogadd is el, ugyanis ezen nem változtathatsz. De a nem-kedvelés nem feltétlenül szül konfliktusokat, hacsak nem az a célod. Kezeld helyén mások véleményét, ahogyan a sajátodat is, és próbálj mindenkinek egy kis jót adni, függetlenül bármilyen kontextustól. És ha most azt gondolod, hogy ettől tűrő-szenvedő alannyá kell válnod, tévedsz, hiszen megvan a helye és az ideje annak is, hogy kinyilvánítsd a nemtetszésedet. Egy bizonyos stílusban ez teljesen megengedhető.

A baráti körben pedig a legfontosabb szem előtt tartani a törődés szükségletét. Ha nem stimmel valami a munkahelyeden vagy a családodban, mindig a baráti kör fogja azt a biztonságot adni, amely során úgy érzed majd, hogy van egy háttered. Ha ez a háttér ingatag lábakon áll, nincs kölcsönös megbecsülés, az nagyon könnyen depresszióhoz vezethet. Ezért tehát nagyon fontos, hogy a baráti körödben mellőzz minden alakoskodást, és az első percektől fogva légy őszinte. Ezzel ugyanis elkerülheted az egyik leggyakoribb konfliktusforrást, a félreértéseket. És ez segít megelőzni akár éveken át húzódó sérelmeket. A barátaid ugyanúgy megérdemlik a megértést, ahogyan te is, de mindez csakis őszinteségből eredhet. A próbálkozás ebben az esetben is nagyon fontos.

Nincs tehát sem család, sem baráti kör, de még munkahely sem, ahol minden tökéletesen működne, vagy ahol ne lenne széthúzás. De a jó célért való erőfeszítések a legtöbb esetben megtérülnek, éppen ezért nem veszítünk semmit, ha jó kapcsolatra törekszünk.

Varga Ágnes Kata

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.