Menü

Mindörökké Queen

A mindig is szabadnak született Freddie Mercuryt nem kell senkinek bemutatni. Most eljött az idő, hogy az X-men filmek atyaúristene, Bryan Singer tegyen egy erős próbát megfilmesíteni Freddie nem mindennapi életét. Aki a Queen zenéjén nőtt fel az nem tud erre úgyse nemet mondani. A legnagyobb kérdés persze az, hogy a főprimadonnát játszó színész hiteles tud-e lenni. Habár Rami Malek (Mr. Robot) kicsit nehezen jön bele a szerepbe, de a legvégére teljesen átlényegül.

Az indítás picit elnagyolt, szinte azonnal találkoznak a zenészek, de hát a bő két órás játékidőbe ennyi fért bele. A jellemfejlődést elég jól megmutatja a Bohemian Rhapsody. Láthatjuk, hogy lesz reptéri rakodóból világsztár Freddie. A zenei aláfestés adott, azonban meglepően jól adagolt. Szemlátomást Singer erős kézzel fogta a projektet, amely a kis humorbonbonjai ellenére óramű pontossággal működik is. Közép tájon ritmust vált és szimpla életrajzi filmből egyszeri zenés remekké változik. A vége koncert, pedig kissé ugyan elnyújtott, de valahogy nem lehet ennyi jó zene esetében haragudni emiatt senkire. Freddie ekkorra már együtt lélegzik a filmmel és fentről adja az energiát. Ami miatt lehet nem lesz megasiker a film az a főhős közismert kicsapongó homoszexualitása, amit nem is rejt el teljesen a film, sőt. Aki nem bírja a csókolózó pasikat, zavarban lesz. Külön öröm, hogy remek kiegészítő személyzet áll rendelkezésre a hangulathoz.

Ami abszolút piros pont, hogy a sztori egyértelmű lényegévé tették ennek a hipertehetséges zanzibári születésű srácnak a család és hely keresését. A folyamatot, ahogy elfogadta önmagát és a feladatát, helyét a világban. Szomorú, hogy ekkorra már beteg volt. Szinte könnyfakasztó a film végi családi megbocsájtás a férfiak iránti vonzalma miatt. Minden rendben van ezzel. A végső energiák, pedig minden képzeletet felülmúlnak. Aki ezután nem rohan fel a youtube-ra Queent hallgatni, az adja fel. Engem kilóra megvett a végére ez a család után ennyire áhítozó zenei 'jelenség' története. Kötelező darabja az évnek, még ha egy kicsit hosszabb személyiség átalakulást és merészebb történetmesélést elnéztünk volna. Na most pedig hallgassuk újra...”Don't stop me now.”

Az emberi teremtés tragédiája

Az elvakult kutató orvos által holtból élő ember teremtésének legendája, Mary Shelley angol romantikus regénye, a Frankenstein, rengeteg feldolgozást megélt már vásznon és a világot jelentő deszkákon egyaránt. Azonban a Vígszínházban két hónapja sikerrel futó adaptáció, a Frankenstein – A modern Prométheusz mégis különleges élményt ígért. Hatalmas díszletek, alapmű íránti tisztelettel teli átiratot, ami követi a regényt de újabb vetületekkel gazdagítja is azt. A Garai Judit és Hegymegi Máté (egyben rendező) által írt darab különleges, kiemelt esemény, efelől nem volt kétség. Lássuk a részleteket.

A bömballban minden lehetséges

A kosárlabdáról eddig is igyekeztek rajzfilmszerű keretek között vicces meséket elmesélni (legismertebb a Space Jam I-II). Ezek nem mellékelték a humort, de valahogy nem nagyon sikerült összekötni a labdás sportot az amerikai filmek egyik legfelkapottabb momentumával, jelesül a lesajnált, jólelkű „amatőr” felemelkedés történetével. Itt volt az ideje a Goat - Will, a bajnok befutásának a műfaj kánonjában. Egy kis kecske, Will üstökösszerű sportsikereinek kellemes perceit ígérte a mozi a legkisebbeknek és a nagyobb, gyereklelkű NBA-rajongóknak egyaránt.

Egy ipari tragédia és az igazság ára

A Netflix év elején megjelent lengyel minisorozata, az Ólomgyerekek, az 1970-es évek egyik legsötétebb ipari tragédiáját hozza felszínre. A megtörtént eseményeken alapuló produkció egy nyomasztó korrajz, amelyben az emberi lelkiismeret csap össze a pártállami érdekekkel.

Hűtlenek: kapcsolati pszichodráma haladóknak!

A Hűtlenek Ingmar Bergman egy kevésbé ismert, még egy, a híres Liv Ullmann (a szerző volt élettársa) vezényelte filmes feldolgozást is megélt darabja. A színház a színházban koncepcióra építkező kapcsolati dráma egy megcsalást és annak utóéletét tárja elénk, ahol az érzelmeket hitelesen mutatja meg a saját múltbeli árnyaival őrlődő narrátor. A darabot a Radnóti Színház tavaly október óta adja elő. Egy fiatal, roppant tehetséges rendező, Bagossy Júlia vitte színre. Erős érzelmeket, dinamikus játékot és meghitt, igaz emberi pillanatokat vártam, nem csalódtam.

Vér, hit és blues

A 2025-ben bemutatott, angolul Sinners címen futó Bűnösöket lehetetlen egyetlen műfajba beszorítani. Egyszerre történelmi lenyomat, karakterközpontú dráma és vérben úszó horror, amelynek minden dobbanása a bluesból táplálkozik. Ryan Coogler alkotása felépít egy világot, amit aztán könyörtelenül darabokra szed, miközben végig ott zakatol a kérdés, hogy az összeomlás mögött fellelhető-e a megváltás ígérete.