Menü

Mindörökké Queen

A mindig is szabadnak született Freddie Mercuryt nem kell senkinek bemutatni. Most eljött az idő, hogy az X-men filmek atyaúristene, Bryan Singer tegyen egy erős próbát megfilmesíteni Freddie nem mindennapi életét. Aki a Queen zenéjén nőtt fel az nem tud erre úgyse nemet mondani. A legnagyobb kérdés persze az, hogy a főprimadonnát játszó színész hiteles tud-e lenni. Habár Rami Malek (Mr. Robot) kicsit nehezen jön bele a szerepbe, de a legvégére teljesen átlényegül.

Az indítás picit elnagyolt, szinte azonnal találkoznak a zenészek, de hát a bő két órás játékidőbe ennyi fért bele. A jellemfejlődést elég jól megmutatja a Bohemian Rhapsody. Láthatjuk, hogy lesz reptéri rakodóból világsztár Freddie. A zenei aláfestés adott, azonban meglepően jól adagolt. Szemlátomást Singer erős kézzel fogta a projektet, amely a kis humorbonbonjai ellenére óramű pontossággal működik is. Közép tájon ritmust vált és szimpla életrajzi filmből egyszeri zenés remekké változik. A vége koncert, pedig kissé ugyan elnyújtott, de valahogy nem lehet ennyi jó zene esetében haragudni emiatt senkire. Freddie ekkorra már együtt lélegzik a filmmel és fentről adja az energiát. Ami miatt lehet nem lesz megasiker a film az a főhős közismert kicsapongó homoszexualitása, amit nem is rejt el teljesen a film, sőt. Aki nem bírja a csókolózó pasikat, zavarban lesz. Külön öröm, hogy remek kiegészítő személyzet áll rendelkezésre a hangulathoz.

Ami abszolút piros pont, hogy a sztori egyértelmű lényegévé tették ennek a hipertehetséges zanzibári születésű srácnak a család és hely keresését. A folyamatot, ahogy elfogadta önmagát és a feladatát, helyét a világban. Szomorú, hogy ekkorra már beteg volt. Szinte könnyfakasztó a film végi családi megbocsájtás a férfiak iránti vonzalma miatt. Minden rendben van ezzel. A végső energiák, pedig minden képzeletet felülmúlnak. Aki ezután nem rohan fel a youtube-ra Queent hallgatni, az adja fel. Engem kilóra megvett a végére ez a család után ennyire áhítozó zenei 'jelenség' története. Kötelező darabja az évnek, még ha egy kicsit hosszabb személyiség átalakulást és merészebb történetmesélést elnéztünk volna. Na most pedig hallgassuk újra...”Don't stop me now.”

Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet

A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.

A gonosz bennünk él?

A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.

Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős

James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.