Menü

Rabolni a nők is tudnak

A Nyughatatlan özvegyek remek kis próbálkozás, hogy ismét menő legyen bűnügyi filmet rendezni. Van benne minden mi szem-szájnak ingere. Chicagói gettóharcok, korrupt politikusok és 2 nagy rablás, de nem ettől jó film, hanem a hangulata és a rendezője okán. Steve McQueen valamit nagyon tud: színészeket instruálni és a dokumentarista kamerahasználatot. A 12 év rabság díjözöne után ezúttal a rablós filmek szerelmeseinek mutatja meg a tehetségét. A kabaláját, Fassbindert hiába keressük, de ez jól is van így. Ide a férjek gyöngye szerepében olyan rutinos vén róka kellett, mint Liam Neeson. Hans Zimmer zenéje, pedig csak hab a tortán.

A szerepek tehát adottak. Választás zajlik, de nagyon. A korrupt jelöltek gengszterkapcsolataikon keresztül cicáznak egymással. Közben egy balul elsült rablás hátrahagyott özvegyeinek kell kitalálni, hogy a felrobbantott koszos maffiapénzt honnan fizetik vissza. Minden mindennel összefonódik. A gettó császár bérgyilkosa pedig egyre több hullát hagy maga után. A hölgyeket semmi nem köti össze. A politikai korrektség jegyében még a bőrszínük se. De a lényeg a lényeg. Meg kell oldaniuk amit a hős férfiak hátrahagytak, különben a sorsukra jutnak. A film meglepő módon nem a rablástól lesz mozgalmas, hanem a remek párbeszédektől és a meglepő rendezői húzásoktól. Nálam Colin Farrell, mint politikai trónörökös jelölt és a helyi tisztogató, Daniel Kluuya (Tűnj el!) lettek a legjobbak, nem is beszélve a címszereplőkről.

Felesleges is bárkit még jobban kiemelni, mindenki teszi a dolgát. Hála istennek feliratosan adják otthon a mozikba, így könnyebb azonosulni a karakterekkel is. Talán csak a hosszán lehetett volna kicsit finomítani, meg adni pár plusz esélyt kibontakozni az egyébként csinos, gyakorlatias hölgyeknek. De ez a történet így is épp elég kerek lett. A Nyughatatlan özvegyek végérvényesen berobogtak a vászonra és viszik a bankot. Szép darab. Ez bizony jó mulatság... női munka volt.

fotó: www.imdb.com

Chopin zenéje megküzd a halállal is

A híres zeneszerzők, zenészek életéről készült tradicionálisabb felfogású, európaibb szemléletű film témájának keresve se lehetett volna jobbat találni Chopin, párizsi, XIX. század közepi, utolsó éveinél. A küzdelme a tüdőbajjal és a felületes kapcsolatokkal egyszerre megindítónak és felemelőnek ígérkezett, mikor a lengyelek végre vászonra álmodták az élettörténetének ezt a szeletét. A Chopin-film kissé felkavaró haláltusát ígért korhű díszletekkel, Közép-Európában kiemelkedő büdzsével és profizmussal. Lássuk, hát, hogy a most mozijainkban elstartoló Chopin - Párizsi szonáta kiemelkedik-e a biográfiai eredetű tévéfilmek erdejéből, vagy csak egy túltolt marketing piruett?

Harcra született: Mortal Kombatra fel!

Az egyik kedvelt 90-es évekbeli videójátékunk adaptációja újra visszatért a vászonra. A Mortal Kombat fénykorában egy generáció egyik meghatározó élménye volt. A készítők ugyanazok, mint a 2021-es remake esetében, itt azonban nagyobb a tét és a költségvetés. Szkeptikusan vártuk a második részt, de remek trükköket, fényképezést és véres küzdelmet joggal reméltünk az új kalandtól. Lássuk megfelelnek-e a látottak az elvárásainknak!

Michael Jackson legendájának nyomában

Michael Jackson nagyon megosztó életutat hagyott maga után. Minden idők egyik legkiemelkedőbb táncosának és énekesének története rengeteg megfilmesíthető motívumot tartalmazott. Az örökséget felügyelők pedig elérkezettnek látták az időt egy egész estét filmmel elvinni minket egy nosztalgiavasútra, megnyerték rendezőnek a biztoskezű Antoine Fuqua-t (Kiképzés, A nap könnyei). A főszerepben Jaafar Jackson (a legenda unokaöccse) mindenkit meglepett, a zene kolosszális, mega reklám promóció, a hangulat adott. A zajos kezdeti sikerek mellett itt volt az ideje, hogy utána nézzünk a film valós értékének.

Az emberi teremtés tragédiája

Az elvakult kutató orvos által holtból élő ember teremtésének legendája, Mary Shelley angol romantikus regénye, a Frankenstein, rengeteg feldolgozást megélt már vásznon és a világot jelentő deszkákon egyaránt. Azonban a Vígszínházban két hónapja sikerrel futó adaptáció, a Frankenstein – A modern Prométheusz mégis különleges élményt ígért. Hatalmas díszletek, alapmű íránti tisztelettel teli átiratot, ami követi a regényt de újabb vetületekkel gazdagítja is azt. A Garai Judit és Hegymegi Máté (egyben rendező) által írt darab különleges, kiemelt esemény, efelől nem volt kétség. Lássuk a részleteket.

A bömballban minden lehetséges

A kosárlabdáról eddig is igyekeztek rajzfilmszerű keretek között vicces meséket elmesélni (legismertebb a Space Jam I-II). Ezek nem mellékelték a humort, de valahogy nem nagyon sikerült összekötni a labdás sportot az amerikai filmek egyik legfelkapottabb momentumával, jelesül a lesajnált, jólelkű „amatőr” felemelkedés történetével. Itt volt az ideje a Goat - Will, a bajnok befutásának a műfaj kánonjában. Egy kis kecske, Will üstökösszerű sportsikereinek kellemes perceit ígérte a mozi a legkisebbeknek és a nagyobb, gyereklelkű NBA-rajongóknak egyaránt.