Két királynő egy eset, így esett a rém-eset
- Dátum: 2019.02.12., 20:46
- Vass Attila
- kép: www.imdb.com
- ajánló, Anglia, Erzsébet, film, gender, háború, intrika, királynő, kritika, Skócia
Egy Stuart Mária és Erzsébet királynő kettősét bemutató filmpróbálkozás alapvetően a fő színészeken áll vagy bukik. Jelentem ez ügyben nagyon el vagyunk kényeztetve. Mind a mesterségesen elcsúnyított Robbie Margot, mint az ír ősökkel bíró, ezúttal a skót királynőt játszó Saoirse Ronan hiteles. A díszletek kimagaslóan jók. Külön piros pont, hogy a moziban feliratosan adják, így pár zamatos skót dialektust is elcsíphetünk. A képzeletbeli suspenset megöli hamar a mozi, még a kevésbé képben lévő nézőnek is elmagyarázzák előre a történet végkifejletét. A keretes szerkezet nem zavaró, bár így nagyon nehéz drukkolni a dacos kis skót főszereplőnek.
Az Oscar-díj várományos kosztümök remekül visszaadják a hangulatot. Külön kiemelendő, hogy a csatajelenetekből nem csináltak eposzi harcokat. A realista, tévéfilmes jelleg teljesen megfelelt a célnak. Az ármányok és hatalmi praktikák miliőjében igazi gender mű született. A történetvezetésbe nem lehet belekötni. A főhős Oscar jelölésének elmaradása csak az igazi meglepetés. Még sokat fogunk Saoirseről hallani. A kissé minimalista jelleg is jót tesz ennek a két szereplős (igazából) kamara darabnak. A dialógusok remekül meg vannak írva és még Guy Pearce szakálla is csak elsőre idegesítő. Bár üdvözítő őt végre egy rendes hazai, brit szerepben látni.
Igazán felemelő egy ennyire szolgalelkűen történelmi filmet látni. Külön lélekemelőek a remek tájképek, amelyek segítségével jobban megérthetjük a főhősnő motivációit. A skót táj szinte együtt lélegzik Máriával. Erzsébet királynő jelenléte is jelentős. Méltó párja az északi királynőnek. A többször is csinos arcával/testével hódító Margot meglepően fesztelenül mozog az örök realista, végletesen maszkulin angol királynő szerepében. Hiteles és tekintélyt parancsoló. A közös találkozása pedig Máriával igazi kis csemege minden mozirajongónak. Ez a kis mozi azonban nem lesz klasszikus, mert a keretes szerkezete egy puszta történelmi mesére predesztinálja, annak viszont kiváló. Soha rosszabb tévéfilmbe ágyazott mozit.
fotó:www.imdb.com
Igazából színdarab
A robotika és a mesterséges intelligencia emberi érzelmi kalandokba keverése hálás téma volt már a 90-es évek végén is. A brit Sir Alan Ayckbourn világsikerű színdarabjának tavaly téli, Pesti Színházbeli magyar bemutatója nem kerülte el a honi műértő színházszeretőket. Az Igazából komédiában egy robot színész pergő öntudatra ébredését követhetjük végig remek karakterekkel, kiváló helyzetkomikai és improvizációs csomagolásban. Igazi csemege, rengeteg ötletes ruhával és díszlettel. A szerelem vajon felülírja a kibervilág törvényeit is?
Brad Pitt és kutyája a túlélésért küzd Alaszka zord vidékén
Egy egykori katona és hűséges németjuhásza egy repülőgép-szerencsétlenség után Alaszka távoli vidékén reked. A civilizációtól elszigetelve, telefon és GPS nélkül kell megtalálniuk a kiutat, miközben a rideg környezet folyamatosan próbára teszi őket.
Big, Bigger...Digger
Alejandro G. Iñárritu (21 Gramm, Babel) egy epikus rendező, nem mellékesen ő volt az első Oscar-jelölt mexikói direktor. Filmjei nem szokványos füzérei az emberi sorsoknak, amelyek szép lassan egy egységes képpé válnak bennünk. Ezúttal egy megaköltségvetéssel és részben saját sztorijával egy maró fekete komédiát/szatírát vázol elénk, ami egyszerre tűnt az elmaszkírozott Tom Cruise-zal (Magnólia, Mission Impossible) az év mozgóképes eseményének, komoly Musk- és Trump-paródiának, valamint a történelem legmeghökkentőbb sci-fijének(?). Lássuk a részleteket.
Családi dráma a gyilkos árnyékában
Nyomasztó atmoszférájával a Netflix új krimi-thrillere a kilencvenes évek sorozatgyilkos-történeteinek hangulatát idézi meg. James Ashcroft filmje izgalmas szereposztással és lendületes történetvezetéssel kínál szórakoztató kikapcsolódást, még ha akadnak is benne kihasználatlan lehetőségek.
Húsz év után is jól áll neki a Prada
Két évtized után visszatér Miranda Priestly és a Runway szerkesztősége. Az ördög Pradát visel 2. komoly kihívás elé állította az alkotókat, a folytatás azonban méltó módon viszi tovább az első rész örökségét. A film egyszerre épít a jól ismert karakterekre és a nosztalgiára, miközben a megváltozott divat- és médiavilágra is reflektál.