Menü

Ésszel menjünk csontkovácshoz

Az oszteopátia magyarán csontkovácsolás az egyik legelterjedtebb kiegészítő kezelési módszer. Ha izom és/vagy csontrendszeri panaszunk van, hajlamosak vagyunk a csontkovácsokhoz fordulni bizalommal, nem is beszélve a hátfájásainkról, amely lassan népbetegségnek mondható. Közhely, de igaz a beteg ember mindenre képes. Akármennyit kifizet csak múljon el a fájdalma. Azért a ropogtató csodakuruzslók világában jócskán észnél kell lenni. Mielőtt fejest ugranánk egy ilyen kalandba rögzítsük: ez is fejben dől el. A legtöbb mozgásszervi probléma kialakulásáért nem a sors és nem is a genetika a felelős. Saját magunk okozzuk hosszú évek alatt kialakuló betegségeinket nem megfelelő életmódunkkal (ülőmunka és mozgáshiány, különféle helytelen terhelések stb.). Persze könnyű passzívan sodródni az árral és alkalmi külső ingerektől, legyen az masszőr, csontkovács, gyógyszertől várni a megváltást. Az igazság az, hogy a legtöbb degeneratív elváltozás kemény 'munkát' igényelt a részünkről mind létrehozni és az (lenne) megszűntetni is.

Az ellenségünk tehát mi magunk vagyunk, nem a fájdalom és a helytelen kezelések. valamint a helytelen izomterhelés miatt kialakult izomegyensúly zavarunk. Az elsődleges tanács, tehát, hogy a tüneti ropogtatástól ne várjunk megváltást. Egy jó mozdulat, maximum csökkentheti a fájdalmunkat, de annak okának megértése és megszűntetése ránk hárul. Ugyanis sok sérves embernek így nem is maga a sérve, hanem a fent említett ízületi tok érintettség okozza a fájdalmát. Tény, hogy az elferdült gerinc, a gerinc melletti izmok egyensúlyának megbomlása miatt szinte percek alatt veszi fel újra a kiindulási pozíciót a "kezelés" után.

Szinte hihetetlen, de a csontkovács szakma nincs leszabályozva, bárki lehet önjelölt prokátor. Ami biztos pont nekünk betegeknek, hogy a Semmelweis Egyetemen van egy 2 éves manuálterapeuta képzés, amely megadja a szükséges szakmai feltételeket a csontkovácsoknak, csak sajnos nagyon sokan nem végzik el. A gondos, megfontolt csontkovács választás tehát mindent meghatároz. Ami az egyik legfontosabb, hogy még a legjobb nevű doki is simán lehet, hogy csak a pénzedre pályázik. Ha a kezelést nem követi oki terápia vagy legalább egy életszerű javaslatsor a kezelő részéről, bizony rossz helyen vagyunk.

A testtartásunk javítása, ergonomikus munkavégzés elsajátítása és mozgásterápia!! Amelyik szakember nem magyarázza el például a helyes ágyválasztás mikéntjét (egyenes, kemény, stabil) az már gyanús. Fontos, hogy olyan kezelésben részesüljünk, amelyet valós szakszerű mozgási javaslat követ. Nyilván nem ketrecharc ajánlásra gondolok, de egy megfelelő személyi edző bemutatása már sokat nyomhat a latba. Fontos mindannyiunknak egy életszerű sporttevékenység kialakítása. Aki ész nélkül ropogtat végig, ráadásul minden előzetes vizsgálat nélkül teszi ezt, szinte kizárt, hogy tudja, mit csinál. Ne feledjük még, hogy vannak orvosi esetek, amikor nem is javasolt egy ilyen kezelés. Tehát csak ésszel. Minden lehetséges.

Milyen betegségeket jeleznek a körmeink?

Körmeink betegségekről is árulkodhatnak, a különböző körömhibák ugyanis utalhatnak egészségügyi problémákra, ezért kell komolyan venni, ha körmünk töredezik, barázdás vagy foltos. Milyen betegségeket jeleznek a körmeink?

Tudnivalók a hátrahajló méhről

Sajnos máig köztudatban van az a nézet, hogy a hátrahajló méh megnehezíti a terhességet, vagy a baba kihordását. Önmagában azonban ez nem igaz: az elképzelés mára már elavult.

Karotinoidok az időskori panaszok ellen

A karotinoidok javítják az életminőséget és elodázzák az időskori panaszok megjelenését. A normál aerob anyagcsere során is keletkeznek szabadgyökök, de nem is ez a fő probléma, hiszen megvan a szerepük a szervezetben. A gond akkor kezdődik, amikor stressz hatására hirtelen túl nagy mennyiségben lesznek jelen és biológiai károsodásokat okoznak.

Ez történne a testeddel, ha végleg leszoknál a kávéról

Ha nap, mint nap megiszunk egy csészével, egy idő után egyre többre van belőle szükségünk. De mi történik, ha teljesen abbahagyjuk a kávé fogyasztását?

Gyengeséget és légszomjat is okozhat az alacsony pulzus

A szívünk percenként átlagosan 60-70-szer ver, de 60 és 100 ütés közt minden normálisnak tekinthető. Ugyanakkor, ha 60 alá csökken a pulzus és nem egy edzett sportolóról van szó, az már utalhat bradycardiára, vagyis túl lassú szívverésre.