Menü

A Kézhigiénia Világnapja: miért fontos, hogy megfelelően mossuk és szárítsuk a kezünket?

A gyakori fertőzések 80 százaléka a kezünk segítségével terjed; még ha tisztának tűnnek is, sok-sok baktériumot hordozhatnak. Pár óra alatt akár 500-1000 baktérium is a kezekre és az ujjakra kerülhet. Ha körülöttünk beteg emberek tüsszentenek vagy köhögnek, a baktériumok a levegőbe kerülve a bőrünkre érkezhetnek. Ha megérintjük a szánkat, orrunkat, vagy a szemünket mielőtt megszabadulnánk ezektől, nagyon könnyen elkaphatjuk a fertőzést. És ugyanilyen módon terjeszthetjük mi is a fertőző betegségeket. Ráadásul megbetegedhetünk, ha ételkészítés, nyers hússal való munkálkodás, vagy wc-használat előtt és után nem mosunk kezet.

Széles körben ismert tény, hogy a napi többszöri kézmosás csökkentheti a fertőző betegségek gyakoriságát. Kevésbé köztudott azonban, hogy a kézszárítás módja is komolyan befolyásolhatja egészségünket. Még a szappannal és a fertőtlenítőszerrel történő kézmosást követően is van esély arra, hogy beszennyezzük a bőrünket a kézszárítással. A Leeds-i Egyetem és a Leeds Oktató Kórházak tanulmánya szerint azon mosdóhelyiségekben, ahol csak papír kéztörlőt használnak, lényegesen kevesebb bakteriális szennyeződés található, mint a meleglevegős kézszárítóval felszerelt mosdókban. Az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Franciaországban valós élethelyzetekben végzett vizsgálatok megmutatták, hogy a mikroorganizmusok szóródása 25-ször nagyobb a levegővel működő kézszárítókkal, mint az egyszerű papír kéztörlők használatával.

Az “Ments életeket: Mosd meg a kezed” kampányt 2009-ben a WHO indította el mindazok számára, akik egészségesebb és teljesebb életet szeretnének élni. Azóta minden évben május 5-én kerül megrendezésre a Kézhigiénia Világnapja. Ebből az alkalomból a Lucart összegyűjtötte a legfontosabb tanácsokat a kézhigiéniával kapcsolatban:

Használjunk semleges szappant a kézmosáshoz, ami nem öli meg a hasznos baktériumokat, melyek a bőrünkön élnek.

Óvatosan töröljük és szárítsuk meg a kezünket eldobható papírtörlővel, hiszen a túl erős dörzsölés károsíthatja a bőrünk felületét.

A nyilvános mosdókban ugyanazzal a papírkendővel zárjuk el a csapot és nyissuk ki az ajtót, majd dobjuk azt a hulladékgyűjtőbe, így nem szennyezzük be újra a kezünket.

Próbáljuk meg elkerülni a forró levegővel működő szárítókat, melyek nagyobb eséllyel juttatnak baktériumokat a levegőbe és a testünkre. Különösen az egészségügyben és a vendéglátóipari szektorban dolgozóknak nem ajánlott ez a módszer.

A kézmosás és higiénia a legtöbb influenza kontroll stratégiának fontos része. A helyes kézmosás nem csupán a betegségektől óv meg, hanem mérsékli mások megfertőzésének kockázatát és kisebb a környezetre gyakorolt hatása. A papír kéztörlők használata pedig csökkenti az újra fertőződés esélyét is.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?

Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!

Novemberi kerti teendők

Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.

Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.

Hogyan öntözzük helyesen a kaktuszt

A kaktuszok koplalóművészek, és nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni törzsükben. Így kell helyesen öntözni őket, hogy kellő módon fejlődjenek.