Menü

Szörpök a kertből

Kertünk egy természet adta csoda: friss, éltető és ízletes, egészséges élelmiszerek tárháza. Akinek kertje lehet, érezze magát igazán szerencsésnek. Azonban kertünk terményeiből nemcsak lekvárok készülhetnek, hanem rendkívül finom és változatos szörpök is.

Úgy, mint a bor, vagy a lekvár, a házi szörp készítése is az alkotás művészete.

A szörpök alatt itt természetesen nem a víz- és kivonat alapú szörpöt értem, cukorsziruppal, ízesítő- és adalékanyagok hozzáadásával, sűrítményekből, ízesítő- és aromaanyagokból, hanem az igazi, magas gyümölcs tartalmú, természetes házi frissítőket. Nagymamám minden évben ellát bennünket meggyszörppel, gyerekkoromban is rengetegszer ittuk, emlékszem olyan sűrű volt, hogy piros bajuszunk maradt utána. Kedves kolléganőm a minap épp az egyik ebédszünetünkben mesélte, hogy rengeteg citromfű, citrom, akác, szeder, menta, rebarbara, de még eperszörpöt is gyakran készít. Mások a levendulaszörpre esküsznek. Még sosem főztem szörpöt, de jó volt hallgatni, mennyire sokféle nedű kerülhet az asztalunkra terményeinknek köszönhetően.

A recepteket illetően a világhálót ebben az esetben is érdemes segítségül hívni, vagy megkérdezni ismerőseinket a főzés folyamatáról. A házi befőzés egyik nagy előnye, hogy valóban az kerül a befőző fazékba, amit mi szeretnénk. A saját készítésű itókába garantáltan nem kerül állagjavító, színezék, sok „E” betű, gumiszármazék, természetazonos aroma. Kicsit kifaggattam a kolleganőmet, ezáltal sokat megtudtam a finom és házi frissítők készítéséről, melyeket, ha magam is kipróbálok, a „szörpmániás” kisebbik fiam bizonyára nagyon fog örülni.

Érdemes az esszenciákhoz egészségesebb összetevőket használni, mint például természetes édesítőket, nyírfacukrot, steviát, kevés mézet.

A főzöttbe - ha jól csináljuk – nem is kell feltétlen tartósítószer, mert a hőkezelés tartósít. A hidegen készültekbe azonban kell tartósítószer, hiszen anélkül nem fog elállni, bár nálunk nemigen szokott probléma lenni, hogy hamarabb elfogyasszuk a finom nedűt.

Ha főzzük a szörpöt, akkor elkészítés után töltsük forrón üvegekbe, zárjuk le, majd hagyjuk kihűlni. Ebben az esetben mire kihűl az ital, az üvegben vákuum alakul ki, amely meggátolja a romlást. A rossz hír sajnos, hogy ilyenkor az emberi egészségre jótékony hatású tulajdonságai elvésznek az alapanyagoknak. Ha hidegen készítjük a szörpöt, és tartósítószerrel gátoljuk meg a romlást, akkor a legtöbb vitamin megmarad benne, de ezek is csak rövid ideig, mert az állásban lassan lebomlanak, viszont nem kell főzni, nem kell dunsztolni, és felbontás után sem fontos hűtve tárolni. Az ilyen szörp is eláll akár évekig is.

Ha nem főzzük, és nem teszünk bele tartósítószert sem, akkor az elkészítésétől az elfogyasztásáig hűtve kell, hogy tároljuk. Ebben az esetben szenved a legkevesebb kárt a beltartalom, de a sok cukor/édesítőszer sincs jó hatással a hasznos élő tartalomra.

A bolti mesterséges édesítős és alacsony gyümölcs tartalmú italok helyett készítsünk otthon kedvelt frissítőket! Az otthon az a hely, ahol a legfinomabb szörpök készülnek. Ezek garantáltan nem maradnak a kamrapolcon sokáig! Mindenkinek kellemes szörpkészítést és fogyasztást kívánok!

Csótányinvázió

A csótányok a természetben hasznos rovarok, ám az otthonainkban azonban nem látjuk szívesen.

Parlagfű és társai, avagy mit jelent a keresztallergia

A parlagfű ártatlannak tűnő növénykénk, ám amikor virágba borul, több ezer ember életét keseríti majd meg. A parlagfű veszély alapján Magyarország Európa legfertőzöttebb országának tekinthető, nálunk több millió ember érzékeny a parlagfűre.

Őszi lakástrendek és lakásdekorációk

Ahogy minden évnek, úgy minden évszaknak is megvannak a maga trendjei. Hamarosan közeleg az ősz, ami magával hozza egyedi stílusjegyeit, és színeit. Az alábbi cikkben néhány nyár végi beltéri stílust, lakberendezési tippet nézhetünk meg, amellyel otthonosabbá tehetjük környezetünket.

A kapor, mint gyógyhatású növény

A kapor mindenki számára ismerős, hiszen a magyar konyhában elengedhetetlen fűszer. Pedig nem csak fűszernövény, hanem számos gyógyhatással bíró zöldellő.

A zene hatással van a növényekre

Bár a növények nem rendelkeznek kifejezetten a hangok érzékelésére alkalmas szervvel, a hanghullámokat tökéletesen érzékelik. A hanghullámok rezgései pedig a megfigyelések szerint felgyorsítják az úgynevezett protoplazmatikus mozgást, amely fokozza a növények sejtalkotását. Ez pedig hatással van a növények egész rendszerére, így az ásványi anyag tartalom is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zenehallgató növény.