Menü
  • Ajánló
  • Pókember újra akcióban

Pókember újra akcióban

Gyerekkorunk közkedvelt identitáspárja Pókember pár éve kapott egy csinos Marvel kompatibilis eredet sztorit. A Hazatérés óta megéltünk egy nagy háborút és a Föld kiürült szuperhősökből. Mindenki az új Vasembert keresi. Peter mégcsak (megint) 16 éves és nagyon szemez az osztálytársnőjével, MJ-vel. Tom Holland főszereplésével lehetne ez is egy sima New York-i kaland, de ezúttal Európába (Velence, Prága, Berlin) utazunk el Parker osztályával, ahol a baj utoléri. Pókembernek meg kell küzdenie félelmeivel és fel kell nőnie különben lesz had el had. Természetesen a félszemű Nick Fury (Samuel L. Jackson) is laza beszólásaival feltűnik a színen a gyönyörű helyszínek közt.

Adott tehát egy európai vakáció, pár tinis „probléma” és a világot veszélyeztető új gigaszörnyek, az elementálok, amelyeket meglehetősen lazán leveri az egyik messziről jött (?) új repülő hős, Mysterio (Jake Gyllenhaal). Persze a főgonosz kiléte is hamar felsejlik és innentől kezd igazán beindulni ez a nagy betűs popcorn mozi. Igen jól olvastátok, ezt a filmet kifejezetten a nyári meleg ellen írta fel a Disney és a helyi forgalmazó nagy sikerrel. Laza, elegáns és leszámítva pár európai filmes klisét (holland tulipánföldek, üres!!! esti Károly híd Prágában) meglehetősen életszerű, már amennyire persze ez lehetséges. A rossz fiú soha nem volt még ilyen életszerű, megkockáztatom, hogy az előző rész Michael Keatonjánál is realisztikusabb. A néző, pedig gyarló lény, önfeledten szórakozik a poénokon és az újfent jól felépített sztorin.

A Pókember: Idegenben csont nélkül hozza az első rész laza, de bájos hangulatát. Remek számunkra is jobban megfogható európai helyszíneken hódítja meg a szívünket. Minden a helyén van, talán csak a kissé túltolt tinihangulat lehet zavaró a felnőtt nézőknek, de hát mégis családi mozit nézzünk, amely mindenkinek szól. Külön piros pont a fő rosszfiú támadásaihoz, amelyek a legszebb képregényes hangulat világhoz visznek el, helyenként még a számomra feldolgozás etalon Fekete lovagot is lepipálja. Tom Holland és a Marvel egy nagyon szerethető karaktert alkotott, amelynek a zajos nemzetközi sikerből ítélve hosszútávon meg van ágyazva a vásznon. Ez a Pókember vicces, laza és a haverunk, immáron Vasember árnyékából kilépve menti meg a világot és robbantja a bankot. Reméljük egyszer még eljön az általam várt szép világ és a felnőtt Peter Parker kalandjainak is örülhettünk. Addig is irány a klímás mozi erre az európai ízű Marvel filmes desszertre.

  • A rovat további cikkei

Három generáció, egy közös újrakezdés

Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.

A Hét Királyság lovagja

Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.

A New York-i utca királya is képes felnőni!

Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.

Haverok,buli,like! De hogyan tovább?

Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?

Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet

A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.