Menü

Nyári kalandok

A nyári kalandokról az a hiedelem is él, hogy csupán a lakóhelyünktől távol történhetnek: egy izgalmas eset, rejtély felderítése, egy új ember megismerése, egy új dolog kipróbálása, egy új kapcsolat kialakítása… mindebben az új, a szokatlan, az eltérő okozza az izgalmat. Nem egy sorozat merít abból, hogy egy nyaraláson, kiránduláson, vagy táborban alakul ki egy olyan helyzet, amely utána (kis túlzással) az egész életünket meghatározza. Találkozunk ismeretlenekkel, akikből hirtelen ismerősök, esetleg barátok válnak, megtaláljuk, mi az, amire a lelkünk legmélyén vágyunk, elérünk egy célt, kapunk egy lehetőséget. És persze, mindez attól szép, hogy csakis a pillanatban létezik. Nem kell gondolni másra, a jövőre, csakis arra a rövid pillanatra, amiben épp benne vagyunk. És amíg ezeket a filmeket vagy sorozatokat nézzük, el is hisszük, hogy ez így működik. És természetesen működhet így: megismerhetünk embereket a nyári munkánk alatt, a nyaralásunk alatt, akár a piacon dinnyevásárlás közben is, de ez ugyanúgy előfordulhat bármilyen téli esemény során is. Akkor a nyári kalandozásoknak miért van nagyobb varázsa?

Ez az ok nem más, mint a nyár által nyújtott végtelen szabadságérzet. Akárhogyan is töltjük a nyarat, azt áthatja a féktelenség varázsa. Mindegy, hogy munkáról, kötelességről van-e szó, szebbnek tűnik. Az életet nyáron megszépíti az, hogy a kissé hűvös hajnalok meleg nappalokká válnak, sokáig világos van, hamar felkel a nap, a hétvége összemosódik a hétköznappal, és bármely szabad két óránkat eltölthetjük egy medence mellett, hiszen az időjárás és a hangulat is megengedi ezt. Nem a kalandok találnak meg könnyebben minket nyáron, csak mi leszünk befogadóbbak velük szemben. Elkezdünk másféle programokat szervezni, kizökkenni az unalmas környezetünkből, vagy legalábbis valahogyan kevésbé unalmassá varázsolni azt. A megszokott dolgokat szokatlan stílusban adjuk elő, ezáltal pozitív élményhez juttatjuk magunkat. Olyan, mintha az ember csak ebben az időszakban engedné meg magának a felhőtlen, féktelen, olykor ok nélküli vidámságot, amelyből aztán táplálkozni szeretne az év további részében. Akármi is történik, később rámondhatjuk, hogy „nyári kaland volt”, miközben lehet, hogy az év bármely napján megtörténhetett volna velünk.

Akkor mi az, amire a nyári kalandok megtaníthatnak minket? Elsősorban az, hogy ne csak nyáron legyünk befogadóak az új élmények, érzések, személyek irányába. Ha a saját belső szabadságunkat egész évben ugyanígy sugározzuk kifelé, akkor a szép élmények mindig megtalálnak minket. A pozitivitás nem időjárásfüggő, ne is tegyük azzá! De nincs abból semmi baj, ha nyáron kicsit jobban teret tudunk engedni a saját jókedvünknek, legyünk akárhol. Hiszen a legtöbbször mi magunk vagyunk az okai annak, ha jó dolgok történnek velünk.

Varga Ágnes Kata

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.