„Ahol a folyami rákok énekelnek”
- Dátum: 2019.11.06., 03:12
- Martinka Dia
- Martinka Dia
- csalódás, elbeszélés, élővilág, fejlődésregény, gyilkosság, irodalom, jellemrajz, kislány, könyv, könyvajánló, krimi, kutató, különleges, láp, lápvidék, lélegzetelállító, lenyűgöző, lépvidék, magányos, mocsár, mocsaras, regény, romantikus, sokszínű, szerelem, szerző, természettudomány, történet, varázs, vers
Azt tudni kell rólam, hogy ha én – aki tíz percig nem tud egyhelyben ülni – leül olvasni és még könyvajánlót is ír róla, akkor azt a könyvcímet tényleg érdemes megjegyezni, megkeresni. Delia Owens: „Ahol a folyami rákok énekelnek” című regénye pont ilyen.
A lenyűgöző történet egy mocsaras lápvidéken játszódik, ahol szívszorító kezdet után magára marad Kya, a hatéves kislány, akit édesanyja elhagyott, s aki csodával határos módon feltalálja magát a magányos vidéken, életben marad. A történet szívszorító, folyamatosan visszatérő momentuma az érzés, hogy a kislány mindvégig várja haza édesanyját, ugyanakkor menekül, időnként felbukkanó és visszatérő, bántalmazó édesapja elől.
Kya Clark, vagy ahogy mások hívják, a Lápi Lány” története több puszta magányábrázolásnál. A kislány saját törvényeket alkot, megtanul túlélni, élelmet találni, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Öntörvényű életének nyugodt folyamát egy fiú kavarja fel, Tate, aki nemcsak a szerelmet hozza el számára, hanem a csalódást is, aki nemcsak olvasni, írni tanítja, de lelkét is megedzi, azonban nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, ám magának való lány iránt…
A lélegzetelállító regény története eleinte két idősíkban fut, azonban amikor eljön az ideje, találkozik a két idősáv, mely könnyen követhető, nem okoz zavart az elbeszélésben.

Kya történetén keresztül megismerhetjük a láp élővilágának csodás varázsát, a szerző zoológus mivolta zseniálisan áthatol a sorokon, bemutatva a mocsárvidék izgalmas és páratlan természetábrázolását. Kya, a mocsárvidék legendás és magányos lakója kutató és sikeres könyvek szerzője lesz, s a regény sokszínűségét mutatja, hogy a szerelmi, drámai, természettudományi szálakon túlmutatva irodalmat, verset, idézeteket csempész a szerző a történetbe. Amanda Hamilton versei káprázatosan törnek elő a lélek mélyéről. De vajon ki a rejtélyes Amanda Hamilton? A könyvben erre is választ kapunk. Az olvasmány nem közhelyes romantikus regény, sem természettudományi leírás, nem is verses kötet, de még krimi sem, pedig egy rejtélyes gyilkosság is szerepet kap a műben, ahol a gyanú a mocsárban magányosan élő „Lápi Lányra” terelődik. Az „Ahol a folyami rákok énekelnek” egyszerre megható szerelmi történet, izgalmas és szövevényes krimi, ám mondhatjuk fejlődésregénynek is, valamint az állatvilág magával ragadó ábrázolásán keresztül az emberi lélek lenyűgöző jellemrajza is megjelenik.
A történet vége teljesen váratlan, olyan befejezés, melyre garantáltan nem számít a kedves olvasó. Nem az a vége, hogy a komornyik a gyilkos, hanem olyan befejezést kapunk, hogy percekig üveges tekintettel mered maga elé az ember.
A legrosszabb része a műnek, amikor becsukom a könyvet. Amikor kiborulok attól, hogy véget ért. Mert még éjjel is ezen járt az agyam, hiszen esténként lefekvés előtt nehezen tettem le, s alig vártam a következő szabad órát, nyugis estét, hogy folytathassam a történetet. Most hogy elolvastam, napokig űrt érzek majd. A regény üzenete nagyon sokáig velem marad. Letehetetlen, lebilincselő, bravúros.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.
Del Toro újraéleszti a Frankensteint
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.
Az ember, aki az USA-ban született
Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.