„Ahol a folyami rákok énekelnek”

Azt tudni kell rólam, hogy ha én – aki tíz percig nem tud egyhelyben ülni – leül olvasni és még könyvajánlót is ír róla, akkor azt a könyvcímet tényleg érdemes megjegyezni, megkeresni. Delia Owens: „Ahol a folyami rákok énekelnek” című regénye pont ilyen.

A lenyűgöző történet egy mocsaras lápvidéken játszódik, ahol szívszorító kezdet után magára marad Kya, a hatéves kislány, akit édesanyja elhagyott, s aki csodával határos módon feltalálja magát a magányos vidéken, életben marad. A történet szívszorító, folyamatosan visszatérő momentuma az érzés, hogy a kislány mindvégig várja haza édesanyját, ugyanakkor menekül, időnként felbukkanó és visszatérő, bántalmazó édesapja elől.

Kya Clark, vagy ahogy mások hívják, a Lápi Lány” története több puszta magányábrázolásnál. A kislány saját törvényeket alkot, megtanul túlélni, élelmet találni, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Öntörvényű életének nyugodt folyamát egy fiú kavarja fel, Tate, aki nemcsak a szerelmet hozza el számára, hanem a csalódást is, aki nemcsak olvasni, írni tanítja, de lelkét is megedzi, azonban nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, ám magának való lány iránt…

A lélegzetelállító regény története eleinte két idősíkban fut, azonban amikor eljön az ideje, találkozik a két idősáv, mely könnyen követhető, nem okoz zavart az elbeszélésben.

Kya történetén keresztül megismerhetjük a láp élővilágának csodás varázsát, a szerző zoológus mivolta zseniálisan áthatol a sorokon, bemutatva a mocsárvidék izgalmas és páratlan természetábrázolását. Kya, a mocsárvidék legendás és magányos lakója kutató és sikeres könyvek szerzője lesz, s a regény sokszínűségét mutatja, hogy a szerelmi, drámai, természettudományi szálakon túlmutatva irodalmat, verset, idézeteket csempész a szerző a történetbe. Amanda Hamilton versei káprázatosan törnek elő a lélek mélyéről. De vajon ki a rejtélyes Amanda Hamilton? A könyvben erre is választ kapunk. Az olvasmány nem közhelyes romantikus regény, sem természettudományi leírás, nem is verses kötet, de még krimi sem, pedig egy rejtélyes gyilkosság is szerepet kap a műben, ahol a gyanú a mocsárban magányosan élő „Lápi Lányra” terelődik. Az „Ahol a folyami rákok énekelnek” egyszerre megható szerelmi történet, izgalmas és szövevényes krimi, ám mondhatjuk fejlődésregénynek is, valamint az állatvilág magával ragadó ábrázolásán keresztül az emberi lélek lenyűgöző jellemrajza is megjelenik.

A történet vége teljesen váratlan, olyan befejezés, melyre garantáltan nem számít a kedves olvasó. Nem az a vége, hogy a komornyik a gyilkos, hanem olyan befejezést kapunk, hogy percekig üveges tekintettel mered maga elé az ember.

A legrosszabb része a műnek, amikor becsukom a könyvet. Amikor kiborulok attól, hogy véget ért. Mert még éjjel is ezen járt az agyam, hiszen esténként lefekvés előtt nehezen tettem le, s alig vártam a következő szabad órát, nyugis estét, hogy folytathassam a történetet. Most hogy elolvastam, napokig űrt érzek majd. A regény üzenete nagyon sokáig velem marad. Letehetetlen, lebilincselő, bravúros.