„Ahol a folyami rákok énekelnek”
- Dátum: 2019.11.06., 03:12
- Martinka Dia
- Martinka Dia
- csalódás, elbeszélés, élővilág, fejlődésregény, gyilkosság, irodalom, jellemrajz, kislány, könyv, könyvajánló, krimi, kutató, különleges, láp, lápvidék, lélegzetelállító, lenyűgöző, lépvidék, magányos, mocsár, mocsaras, regény, romantikus, sokszínű, szerelem, szerző, természettudomány, történet, varázs, vers
Azt tudni kell rólam, hogy ha én – aki tíz percig nem tud egyhelyben ülni – leül olvasni és még könyvajánlót is ír róla, akkor azt a könyvcímet tényleg érdemes megjegyezni, megkeresni. Delia Owens: „Ahol a folyami rákok énekelnek” című regénye pont ilyen.
A lenyűgöző történet egy mocsaras lápvidéken játszódik, ahol szívszorító kezdet után magára marad Kya, a hatéves kislány, akit édesanyja elhagyott, s aki csodával határos módon feltalálja magát a magányos vidéken, életben marad. A történet szívszorító, folyamatosan visszatérő momentuma az érzés, hogy a kislány mindvégig várja haza édesanyját, ugyanakkor menekül, időnként felbukkanó és visszatérő, bántalmazó édesapja elől.
Kya Clark, vagy ahogy mások hívják, a Lápi Lány” története több puszta magányábrázolásnál. A kislány saját törvényeket alkot, megtanul túlélni, élelmet találni, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Öntörvényű életének nyugodt folyamát egy fiú kavarja fel, Tate, aki nemcsak a szerelmet hozza el számára, hanem a csalódást is, aki nemcsak olvasni, írni tanítja, de lelkét is megedzi, azonban nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, ám magának való lány iránt…
A lélegzetelállító regény története eleinte két idősíkban fut, azonban amikor eljön az ideje, találkozik a két idősáv, mely könnyen követhető, nem okoz zavart az elbeszélésben.

Kya történetén keresztül megismerhetjük a láp élővilágának csodás varázsát, a szerző zoológus mivolta zseniálisan áthatol a sorokon, bemutatva a mocsárvidék izgalmas és páratlan természetábrázolását. Kya, a mocsárvidék legendás és magányos lakója kutató és sikeres könyvek szerzője lesz, s a regény sokszínűségét mutatja, hogy a szerelmi, drámai, természettudományi szálakon túlmutatva irodalmat, verset, idézeteket csempész a szerző a történetbe. Amanda Hamilton versei káprázatosan törnek elő a lélek mélyéről. De vajon ki a rejtélyes Amanda Hamilton? A könyvben erre is választ kapunk. Az olvasmány nem közhelyes romantikus regény, sem természettudományi leírás, nem is verses kötet, de még krimi sem, pedig egy rejtélyes gyilkosság is szerepet kap a műben, ahol a gyanú a mocsárban magányosan élő „Lápi Lányra” terelődik. Az „Ahol a folyami rákok énekelnek” egyszerre megható szerelmi történet, izgalmas és szövevényes krimi, ám mondhatjuk fejlődésregénynek is, valamint az állatvilág magával ragadó ábrázolásán keresztül az emberi lélek lenyűgöző jellemrajza is megjelenik.
A történet vége teljesen váratlan, olyan befejezés, melyre garantáltan nem számít a kedves olvasó. Nem az a vége, hogy a komornyik a gyilkos, hanem olyan befejezést kapunk, hogy percekig üveges tekintettel mered maga elé az ember.
A legrosszabb része a műnek, amikor becsukom a könyvet. Amikor kiborulok attól, hogy véget ért. Mert még éjjel is ezen járt az agyam, hiszen esténként lefekvés előtt nehezen tettem le, s alig vártam a következő szabad órát, nyugis estét, hogy folytathassam a történetet. Most hogy elolvastam, napokig űrt érzek majd. A regény üzenete nagyon sokáig velem marad. Letehetetlen, lebilincselő, bravúros.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.
Piramisjátékra épült a magyar álom
Az RTL Bróker Marcsi sorozatát jelentős előzetes elvárások kísérték, amelyeknek az alkotás kétségkívül megfelelt, sőt, túl is szárnyalta azokat. Már az első képkockák beszippantanak: az 1990-es évek vidéki Magyarországát a díszletek, a zenék, a ruhák és a karcagi utcák tökéletesen hozzák vissza. Nemcsak nosztalgia ez, hanem korrajz arról, hogyan válhatott egy banki alkalmazottból országos szélhámossá valaki.
Lázadni kell, ennyi az egész?
Paul Thomas Anderson korunk egyik legsajátosabb látásmódú rendezője (Boogie nights, The Master, Vérző olaj). A naturalista ábrázolásából, a kiváló karaktereiből és kiemelkedően jó cselekvésvezetéséből ismét varázsolt, ezúttal egy igazi politikailag túlfűtött, karikaturisztikus remekművet. Megszületett a Trump-érából való kiábrándulás dicshimnusza, az év regényadaptációja, vagy csak egy maró humorú középső ujj mindenkinek, ami egy tesztoszteronbombába csomagolt korrajz is egyben? Ennek jártam utána.
Daryl Dixon Spanyolországban
A The Walking Dead-univerzum folyamatosan képes megújulni, ha nem is minden szempontból, de legalább vizuálisan. A Daryl Dixon-széria harmadik évada erre a legfrissebb bizonyíték. Ugyanis a cselekmény Franciaországból egy rövid időre Londonba, majd Spanyolországba helyeződik át, és ez a váltás alapvetően megváltoztatja a sorozat hangulatát.