Sok a veszekedés az ünnepek alatt

A karácsonyi ünnepek alatt, - amikor annyira készülünk, annyira igyekszünk, annyira szeretnénk ünnepi meghittséget varázsolni, - bizony gyakori, hogy ennek épp az ellenkezője sikerül: viták, veszekedések, sértődések. Hogy lehet ez?

Ti is tudjátok, hogy így van. Hiába várjuk a karácsonyt, téli szünetet, ünnepi készülődést, hogy végre együtt lehessen a rokonság, pont, amikor érezni kellene/illene az ünnep lényegét, mégsem sikerül. Balul sül el. Talán épp az a gond, hogy túlszervezzük, vagy túlpörgünk, a nők tudják, hogyan lehet a szentestére totálisan kipurcanni, nem csoda, ha az ember már akkor kimerült, mikor még el sem kezdődött a szeretet ünnepe.

Az egyik és legalapvetőbb tanács és előbb- utóbb ezt mindenki belátja: nincs semmi szükség 15 féle aprósüteményre és kimosott függönyökre, ha közben hajszolt, nyűgös háziasszonyokká válunk. A családnak nem egy végsőkig kimerült anyukára van szüksége. A nyugalmat és harmóniát nem pótolja a hókifli meg a nyolc rúd bejgli.

Vissza kell venni a feladatokból, a takarításból, ha kell, lehet segítséget kérni, ha nem, állítsunk fel egy fontossági sorrendet, de ez ne egy végtelenített lista legyen.

Igen, belefér, hogy leülünk filmet nézni és kivételesen nem mosunk függönyt. Tavaly megsütöttem a zserbót és a linzert is, most elég lesz a bejgli, egy főétel, egy köret. És pont.

Jó ötlet lehet, ha keresünk egy társasjátékot, vagy elsétálunk egy adventi vásárba, készítünk otthon egy olyan jóféle forralt bort, amit a férjem szokott és megértjük, hogy a karácsonynak miről kellene szólnia.

Tehát egy pont a pihenés mellett. Emiatt egy nőnek, feleségnek, anyukának sem szabadna lelkiismeretfurdalást éreznie.

Na de ott vannak a rokonok. Családi összejövetelek, unokatestvérrel, nagynénivel, messze élő nagybácsival. A rokonait nem válogathatja meg az ember, s ünnepek alatt a ritkán látott családtagok összekaphatnak vacsora alatt. Egyszerűbb elkerülni ezért bizonyos témákat, úgy, mint politika, pénz, vallás, gazdasági helyzet. A másik életének, diétájának, gyermeknevelésének kritizálása.

A diéta mellé tennék egy voksot. A különböző és kedves „ez jó neked?” „egy kicsit sem ehetsz?” „nem is vagy kövér” „erre nem lenne időm” és a „hogy van erre pénzed” jellegű bevezető mondatok helyett inkább maradna csendben, akinek zavarja a szemét a másik diétája.

A párunk rokonságának elviselését csak nehezíti, hogy van huszonnyolc hely, ahova „csak be kell ugrani” és máris végig futottuk az ünnepeket, betegre ettük magunkat és mindenhol kisebb-nagyobb vitába keveredtünk.

Törekedjünk arra, hogy mindenhol azonos időt töltsünk, osszuk be az időnket úgy, hogy ne kelljen rohanni, aki nem fér az időbe, az sorra kerül ünnepek előtt vagy után. Jobb, mint a kapkodásban összeveszni és utána egész évben arra emlékezni.

Idén próbáljuk tudatosan így alakítani dolgainkat és ha sikerrel járunk, meghitt, nyugodt, kapkodásmentes, stresszmentes karácsonyunk lesz. Többet ér, mint az, hogy mennyire van szép rend a lakásban és mennyi finomsággal van roskadásig pakolva az ünnepi asztal.