Menü

A fiatalokat jobban érdekli, hogy néznek ki, mint az egészségük

Azt hiszem a címmel sajnos nem lehet vitatkozni, ha nem is született volna emellé kutatás, ami alátámasztja a fenti jelenséget, akkor is észrevehető lenne, hogy ez egyre inkább így van. Gondoljunk csak a testképzavarral küzdő fiatal lányokra, vagy a reklámok sugallta elérhetetlen alakra, nem létező tökéletességre, kiposztolt tökéletesen megszerkesztett fotókra.

A testképzavar nem újkeletű, azonban az félelmetes, hogy a fiatalok többsége – pedagógusként látom is – azzal foglalkozik, hogy ebédszünetben – iskolai menza kínálatát elutasítva – valami gyors megoldással (péksütemény, chipsz, kóla, cukros szénsavas üdítő, pizza) orvosolja az éhségét. Az számít, hogy gyorsan és kényelmesen jóllakjanak, de az, hogy mit esznek, azzal nem foglalkoznak.

Ági, a diákom legyintett erre, azt mondja, de ő figyel! Komolyan odafigyel, de közben nem tudta megmondani, mikor evett utoljára zöldséget és a gyümölcsfogyasztás is gyatra nála, ebédje pizzás csiga lesz, de majd otthon eszik „rendeset”-fogadkozik. Értem. Látom. Vagy nem látom…

A fiatal lányok többségénél már az is nagy szó, ha eszik és nem energiaitallal próbálja elvenni az éhségét, amelynek káros hatásait évek óta üvölti a média – meg a reklámjait is, ugyebár, én kérek elnézést.

A nők önképének problémáiról és az étkezés fontosságáról nemcsak kamaszkorban kell beszélni, de a probléma ott ered, az bizonyos.

A kutatók interjúkat is készítettek, melyekből kiderül, hogy az egészségtelen táplálkozás és az időhiány miatt a fiatalok, iskolások, egyetemisták gyakran nem jutnak hozzá a szükséges tápanyagokhoz. Miért? Mert nincs se idejük, se kedvük főzőcskézni, az étterem drága, a bolti péksüti olcsóbb, de nemcsak emiatt nem esznek tápanyagokban gazdag fogásokat, hanem mert a fiatalok többsége legtöbbször nem törődik a tápértékkel, csak kaja legyen és jóllakjon, minél előbb, hogy futhasson a dolgára. Le sem ülnek enni és nincs is mit.

Az egészséges táplálkozáshoz idő kell, az egyetemisták, fiatalok pedig állandóan rohannak és nincs idejük főzni.

A kamaszokkal készített beszélgetésekből kiderül, hogy a gyümölcs- és zöldségfronton nem állunk valami jól, nem beszélve a tartalmas reggelizésről, ráadásul egy másik friss cikk szerint a gyerekek nagy része érzi magát fáradtnak, ingerültnek és depresszív hangulatúnak. Ez nem is csoda.

Pedagógusként azt látom, hogy ők is leterheltek, a diákjaimat és a saját gyerekemet is beleértve, sok az iskola, a napközi, a szakkör, a nyelvtanulás, a sport, otthon hullafáradtan hazaérve lehet nekiállni a leckének, matekházinak, verstanulásnak. 9 éves a fiam. De ledolgozza naponta a 12 órát…

Fáradtak és kimerültek. Ha emellett még a táplálkozásra sem figyelnek kellőképp, akkor az hamar rossz irányba vezet.

A gyerekek kicsi korban bölcsiben, oviban még nagyon egészséges ételeket fogyasztanak, azonban, ahogy nőnek, úgy mindkét nemnél romlik a táplálkozás minősége. Emiatt is idegesek, sok a hiányzó az iskolából, sok a beteg, fáj a fejük, többet járnak orvoshoz, mint gondolnánk.

Azt hiszem komoly társadalmi problémával állunk szembe, és a pedagógusok, vagy a szülők sajnos nem tudják megoldani.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.