Menü

Európai filmek, amik számomra kedvesek II – amik után jó gondolkodni

Helyzet van, mindenki tudja, látja, érzi. Mielőtt túladagolnánk a Netflixet vagy az Hbo go-t ne feledjük, hogy az európai kultúra milyen érdekes tud lenni. Valamint mindig van szép dolog/film/gondolat, ami csak ránk vár. Jöjjön hát egy szubjektív felsorolásszerű lista az életemet meghatározó szigorúan európai filmekből (na jó néha kizárólag a finanszírozás miatt picit amcsik néha), amelyek érdekesek, izgalmasok és vagy elgondolkodtatók. Most a drámák kerülnek sorra. Direkt kimaradt a Hitler végnapjait feldolgozó (?) Bukás, hogy mindenki nyugodtan tudjon aludni és a most sajnos nagyon áthallásos 28 nappal később zombi horror. Persze ajánlom őket, de most nyugalom kell mindenkinek. A listán lévők értékes darabok, szánjunk rájuk némi időt. Csak a születésem utáni filmeket vettem figyelembe és az alap nyelvükön ajánlom, mert úgy adják vissza az igazi hatásukat. jöjjön hát egy újabb túlélési muníció.

Kontroll

A listáim egyetlen magyar darabja. Antal Nimród egy örök érvényű mozit hozott össze. Szokatlanul bátor kamerahasználattal, profi stábbal. A humora magával ragadó, a drámája felejthetetlen. A szerelem és az élet valódi célját boncolgatja. Az elvont és a dokumentumfilm között remekül ellensúlyoz ez a thriller, amely remekül visszaadja egy sírva röhögő, röhögve síró nép fekete humorát is. A lengyeleknél és sok helyen nagy siker volt, nem jogtalanul, kiváló. Egy új magyar filmgyártási időszak kezdete is egyben a szememben. Ne is beszélve arról, hogy mindenkinek remélem volt már egy idéző szemű maci az életében aki a pokolból a fénybe vitte.

Cinema paradiso

A mozi dicshimnusza, az olasz filmgyártás ékköve. Egyszerre megindító, érzelemdús, realisztikus. Ha van agyonellemzett himnusza a filmművészetnek, amit mindenkinek lehet jó szívvel ajánlani az a Cinema Paradiso. Egy letűnt kor mementója a film, ahol még ollóval vágták a képkockákat, gyúlékony volt a filmszalag és az emberek még a legfontosabb közösségi terekben élték mindennapjaikat. A mozi varázsa, akárcsak az ifjú kori szerelemmé, örök hirdeti Tornatore remekműve. A kis közösség minden rezzenését megismerhetjük és korrekt látképet kapunk az olasz társadalomról. Átjön az olasz temperamentum, és úgy mesél nekünk az élet nagy kérdéseiről, hogy méltó emléket állít a mozi aranykorának. Minden adott a jó szórakozáshoz.

Good bye Lenin

Az egyik legjobb német szatíra, vígjáték, amely egy nemzedéknek segített az NDK-s időszakkal való szembenézni. Kiváló arányokkal bazírozok a mozi. Egy beteg hölgy kedvéért a családja fenn próbálja tartani a látszatot, hogy nem változott meg a világ. Örök kormese, amely egy nagy kérdést ad nekünk. Mi miért nem tudunk visszatekinteni a múltunkra ilyen őszintén? Íme a példa, hogy kell szórakoztató történelmi emberi történetet a vászonra vinni.

Dogville

A lista kakukktojása. A holland-olasz-angol-dán-finn-francia-svéd-német-norvég-japán-amerikai filmdráma Amerikában játszódik, de a Brecht-i színház átültetése filmformátumban annyira az európai gyökerekből táplálkozik, hogy nem lehet nem itt a helye. Nagyon mély és elgondolkodtató darab egy menekülő lány esetéről egy faluban, amely kihasználja őt és a helyzet csak romlik. Lars van Trier egyik legjobb filmje, pedig magasan van a léc. Nicole Kidman élete csúcsán, a díszlet felhasználás annyira egyszerűen nagyszerű, hogy nem lehet rá mit mondani. Igazi lélektükrünk a Dogville.

Underground

A jugoszláv háború látlelete. Igazi nagyívű darab, az egykori arany Pálma díjas mozi, amely a német megszállástól a nagy testvérháborúig mutatja a balkáni eseményeket. Remek szövegek, kiváló forgatókönyv, autentikus színészek Kusturica pályájának legőszintébb filmjében. A filmzene is természetesen nagyon erős. Simán le lehetne adni töri órákon, annak ellenére, hogy van önálló fiktív sztorija. A legjobbak közt a helye, aki nem látta pótolja.

La vita est bella- Az élet szép

A legnagyobb kommersz sikerű film itt. Az oka roppant egyszerű, a sztorija örök és nagyon piacképes: a holokauszt. Sokáig ódzkodtam tőle, mert kissé túlbeszélt téma, de Benigni aki egyszemélyben viszi a mozit leírhatatlanul olaszt karaktert hoz. Ezekben az órákban, amikor sűrű imádkoznom kell a számomra oly kedves népért, nyugodtan tegyünk egy próbát a náci megszállást emberivé varázsolni próbáló átlagember nagy kalandjával. Megindító vége ellenére igazi életöröm mozi.

Perfume: The Story of a Murderer—Egy gyilkos története

A német-francia-spanyol-amerikai krimi igazi lélekfürdő. Egy remek könyv kiváló feldolgozása. Tom Tykwer kiemelkedő direktor, de itt tényleg könnyedén véghez vitte a lehetetlent. Egy gyilkos neurotikus hihetetlen szeretetkeresését álmodta a vászonra. A történet arról, hogy az ember ösztönlény, meg kegyetlen, de alapvetően szerelemre, szeretetre vágyik, még a legfurább is. Örök darab, a vége jeleneteket pedig akár egy reneszánsz festő is álmodhatta volna. Nem lehet elfelejteni.

La piel que habito – A bőr, amelyben élek

Az egyik legkomolyabb nemi identitást boncoló film, ami valaha készült. Ez a spanyol mozi egy csúcson lévő Banderasszal meglepetés volt anno mindenkinek. Almodóvar persze jó rendező, de ezt senki nem várta. A szerelmét kutató és érte bosszút forraló megszállott orvos szerepében Banderas valami félelmetes, pláne az amcsi hülyeségei tükrében. A forgatókönyv nem ad pihenőt és tényleg, de tényleg gyomorforgató darab, ami után a párunkra is nehéz ránézni nyugodtan.

Das Experiment - A kísérlet

Egy amerikai megtörtént börtön történetet dolgoztak fel a derék germánok kiválóan. Az egykori koncentrációs múlt árnyékában több, mint bátor húzásként mutatják be egy ember kísérlet elfajulásának történetét. Teszik mindezt manír mentesen, abszolút hihető sajnos, amit láttunk. A karakterek, a párbeszédek remekül felépítettek, mielőtt elszabadul a pokol. A szerepeket a nép egyszerű gyermekei játsszák: egy tanár, légi kísérő, irodavezető… hétköznapi, többségében családos emberek. Akármelyikünk lehetne az utcáról. A kezdeti, bezárással járó kilengések jópofasága nyomasztó őszinteséggel válik a csend neonfénnyel kevert félelemévé. A deista szemléletű vezetők abszolút kudarcába jobb nem is igazán belegondolni.

Dirty pretty things – Gyönyörű mocsokságok

Ez egy igazi brit társadalmi dráma remek nemzetközi színészgárdával, amelynek még azt is elnézzük, hogy a francia Tautou törököt játszik. Az angol városokban meglévő sok nációjú segédmunkások nyomozással egybekötött kalandja ez, amely egy tűpontos látképe egy helyzetnek, amelyről sokan nem tudnak, vagy csak egyszerűen játszák a hülyét. A bevándorlók dolgoznak szinte mindenhol nyugaton, itt volt az ideje, hogy kapjanak egy rendes nagybetűs mozit. Remek a ritmusa és van, de mennyire, hogy van mondanivalója.

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?

A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.

Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.

A világ nyolcadjára is, ezúttal végleg megmenekül!

A 80-as évek egyik klasszikus tévésorozatából, igazi, profi kémfilm franchise épült ki szűk harminc év alatt. A Mission Impossible elvitt minket a világ összes tájára, lélegzetállító akció mutatványokkal tarkítva élhettük át a kémvilág minden rezdülését. Most eljött a búcsú ideje, Tom Cruise elköszön ikonikus szerepétől. A mostani mozi, A végső leszámolás, a záró része a két epizódra vágott történetnek. Kérdés, hogy a megalomán, több százmilliós költségvetés meg a megszokott stáb klasszikust alkotott-e, vagy csak egy korrekt hattyúdalát a brandnek?

Katyvaszos montázs ikonikus elemekből

Játékbeli elemmel indítva az írást, a hétköznapi viccelődés az a bohóckodás, de amit az Egy Minecraft film csinál, viszont gyémánt. Leginkább egy abszurdista alkotásnak lehet tekinteni a művet, amit komolyan egyáltalán nem lehet venni. Viszont a játék kedvelőinek szórakoztató lehet, hiszen szinte egy montázst állít össze annak elemeiből.