Menü

Európai filmek, amik számomra kedvesek II – amik után jó gondolkodni

Helyzet van, mindenki tudja, látja, érzi. Mielőtt túladagolnánk a Netflixet vagy az Hbo go-t ne feledjük, hogy az európai kultúra milyen érdekes tud lenni. Valamint mindig van szép dolog/film/gondolat, ami csak ránk vár. Jöjjön hát egy szubjektív felsorolásszerű lista az életemet meghatározó szigorúan európai filmekből (na jó néha kizárólag a finanszírozás miatt picit amcsik néha), amelyek érdekesek, izgalmasok és vagy elgondolkodtatók. Most a drámák kerülnek sorra. Direkt kimaradt a Hitler végnapjait feldolgozó (?) Bukás, hogy mindenki nyugodtan tudjon aludni és a most sajnos nagyon áthallásos 28 nappal később zombi horror. Persze ajánlom őket, de most nyugalom kell mindenkinek. A listán lévők értékes darabok, szánjunk rájuk némi időt. Csak a születésem utáni filmeket vettem figyelembe és az alap nyelvükön ajánlom, mert úgy adják vissza az igazi hatásukat. jöjjön hát egy újabb túlélési muníció.

Kontroll

A listáim egyetlen magyar darabja. Antal Nimród egy örök érvényű mozit hozott össze. Szokatlanul bátor kamerahasználattal, profi stábbal. A humora magával ragadó, a drámája felejthetetlen. A szerelem és az élet valódi célját boncolgatja. Az elvont és a dokumentumfilm között remekül ellensúlyoz ez a thriller, amely remekül visszaadja egy sírva röhögő, röhögve síró nép fekete humorát is. A lengyeleknél és sok helyen nagy siker volt, nem jogtalanul, kiváló. Egy új magyar filmgyártási időszak kezdete is egyben a szememben. Ne is beszélve arról, hogy mindenkinek remélem volt már egy idéző szemű maci az életében aki a pokolból a fénybe vitte.

Cinema paradiso

A mozi dicshimnusza, az olasz filmgyártás ékköve. Egyszerre megindító, érzelemdús, realisztikus. Ha van agyonellemzett himnusza a filmművészetnek, amit mindenkinek lehet jó szívvel ajánlani az a Cinema Paradiso. Egy letűnt kor mementója a film, ahol még ollóval vágták a képkockákat, gyúlékony volt a filmszalag és az emberek még a legfontosabb közösségi terekben élték mindennapjaikat. A mozi varázsa, akárcsak az ifjú kori szerelemmé, örök hirdeti Tornatore remekműve. A kis közösség minden rezzenését megismerhetjük és korrekt látképet kapunk az olasz társadalomról. Átjön az olasz temperamentum, és úgy mesél nekünk az élet nagy kérdéseiről, hogy méltó emléket állít a mozi aranykorának. Minden adott a jó szórakozáshoz.

Good bye Lenin

Az egyik legjobb német szatíra, vígjáték, amely egy nemzedéknek segített az NDK-s időszakkal való szembenézni. Kiváló arányokkal bazírozok a mozi. Egy beteg hölgy kedvéért a családja fenn próbálja tartani a látszatot, hogy nem változott meg a világ. Örök kormese, amely egy nagy kérdést ad nekünk. Mi miért nem tudunk visszatekinteni a múltunkra ilyen őszintén? Íme a példa, hogy kell szórakoztató történelmi emberi történetet a vászonra vinni.

Dogville

A lista kakukktojása. A holland-olasz-angol-dán-finn-francia-svéd-német-norvég-japán-amerikai filmdráma Amerikában játszódik, de a Brecht-i színház átültetése filmformátumban annyira az európai gyökerekből táplálkozik, hogy nem lehet nem itt a helye. Nagyon mély és elgondolkodtató darab egy menekülő lány esetéről egy faluban, amely kihasználja őt és a helyzet csak romlik. Lars van Trier egyik legjobb filmje, pedig magasan van a léc. Nicole Kidman élete csúcsán, a díszlet felhasználás annyira egyszerűen nagyszerű, hogy nem lehet rá mit mondani. Igazi lélektükrünk a Dogville.

Underground

A jugoszláv háború látlelete. Igazi nagyívű darab, az egykori arany Pálma díjas mozi, amely a német megszállástól a nagy testvérháborúig mutatja a balkáni eseményeket. Remek szövegek, kiváló forgatókönyv, autentikus színészek Kusturica pályájának legőszintébb filmjében. A filmzene is természetesen nagyon erős. Simán le lehetne adni töri órákon, annak ellenére, hogy van önálló fiktív sztorija. A legjobbak közt a helye, aki nem látta pótolja.

La vita est bella- Az élet szép

A legnagyobb kommersz sikerű film itt. Az oka roppant egyszerű, a sztorija örök és nagyon piacképes: a holokauszt. Sokáig ódzkodtam tőle, mert kissé túlbeszélt téma, de Benigni aki egyszemélyben viszi a mozit leírhatatlanul olaszt karaktert hoz. Ezekben az órákban, amikor sűrű imádkoznom kell a számomra oly kedves népért, nyugodtan tegyünk egy próbát a náci megszállást emberivé varázsolni próbáló átlagember nagy kalandjával. Megindító vége ellenére igazi életöröm mozi.

Perfume: The Story of a Murderer—Egy gyilkos története

A német-francia-spanyol-amerikai krimi igazi lélekfürdő. Egy remek könyv kiváló feldolgozása. Tom Tykwer kiemelkedő direktor, de itt tényleg könnyedén véghez vitte a lehetetlent. Egy gyilkos neurotikus hihetetlen szeretetkeresését álmodta a vászonra. A történet arról, hogy az ember ösztönlény, meg kegyetlen, de alapvetően szerelemre, szeretetre vágyik, még a legfurább is. Örök darab, a vége jeleneteket pedig akár egy reneszánsz festő is álmodhatta volna. Nem lehet elfelejteni.

La piel que habito – A bőr, amelyben élek

Az egyik legkomolyabb nemi identitást boncoló film, ami valaha készült. Ez a spanyol mozi egy csúcson lévő Banderasszal meglepetés volt anno mindenkinek. Almodóvar persze jó rendező, de ezt senki nem várta. A szerelmét kutató és érte bosszút forraló megszállott orvos szerepében Banderas valami félelmetes, pláne az amcsi hülyeségei tükrében. A forgatókönyv nem ad pihenőt és tényleg, de tényleg gyomorforgató darab, ami után a párunkra is nehéz ránézni nyugodtan.

Das Experiment - A kísérlet

Egy amerikai megtörtént börtön történetet dolgoztak fel a derék germánok kiválóan. Az egykori koncentrációs múlt árnyékában több, mint bátor húzásként mutatják be egy ember kísérlet elfajulásának történetét. Teszik mindezt manír mentesen, abszolút hihető sajnos, amit láttunk. A karakterek, a párbeszédek remekül felépítettek, mielőtt elszabadul a pokol. A szerepeket a nép egyszerű gyermekei játsszák: egy tanár, légi kísérő, irodavezető… hétköznapi, többségében családos emberek. Akármelyikünk lehetne az utcáról. A kezdeti, bezárással járó kilengések jópofasága nyomasztó őszinteséggel válik a csend neonfénnyel kevert félelemévé. A deista szemléletű vezetők abszolút kudarcába jobb nem is igazán belegondolni.

Dirty pretty things – Gyönyörű mocsokságok

Ez egy igazi brit társadalmi dráma remek nemzetközi színészgárdával, amelynek még azt is elnézzük, hogy a francia Tautou törököt játszik. Az angol városokban meglévő sok nációjú segédmunkások nyomozással egybekötött kalandja ez, amely egy tűpontos látképe egy helyzetnek, amelyről sokan nem tudnak, vagy csak egyszerűen játszák a hülyét. A bevándorlók dolgoznak szinte mindenhol nyugaton, itt volt az ideje, hogy kapjanak egy rendes nagybetűs mozit. Remek a ritmusa és van, de mennyire, hogy van mondanivalója.

Eszelős utcai harcosok

A 2024-es Országúti diszkó az 1989-es Patrick Swayze-féle akciófilm remake-je, motívumában eltér elődjétől, de mégis hű marad a régi időkhöz. A 80-as évek filmjeinek megvan a sajátos, korra jellemző atmoszférájuk. Ez alól az akkori alkotás sem volt kivétel, mely főként a kocsmai verekedései és Patrick Swayze karizmája miatt vált ikonikussá. Nos, a mostani 2024-es Doug Liman újrafeldolgozás nem egy mély érzelmeket megmozgató alkotás, de az összképet tekintve egy nagyon jó akció-vígjáték.

Agatha Christie - Az Alibi

Az angol címmel megjelent Ordeal By Innocence Agatha Christie azonos című regényének legújabb minisorozatos feldolgozása. Az alkotás magyarul Az Alibi címet kapta, és alapvető témája az ártatlanság pszichológiája, valamint az ehhez való emberi viszony. Mindezt pedig már egy sokszor látott gazdag brit családon keresztül mutatja be a sorozat, jó néhány helyen modernizálva a történetet.

Eposzi bolygó foglalás – Dűne: Második rész

A Dűne: Második része máris az idei mozifilmek egyik legnagyobb, és legkomplexebb alkotása lett. Denis Villeneuve kultfilmet és eposzi nagyságú alkotást készített óriási uralkodó házakkal, galaktikus császárral, és egy kisebb sztárparádéval is. Frank Herbert regényéből nem könnyű jó sztorit csinálni, viszont a Dűne 2 olyan összetett nagyjátékfilm lett valamivel több, mint 2,5 órában amit mindenképp látni kell.

Reggae idők mozija

A nagyon várt Bob Marley: One Love -t azaz Jamaica és a reggae egyik kiemelt alakjának amerikai életrajzi filmjét nagyon bepromózták. A zene remek, a színész jól adja a főhőst, még ha kicsit jóképűbb is a kelleténél. A forgatásban bevonták a családot is. Remekmű született, vagy csak egy újabb zenei film a rajongóknak sablon elemekből és rengeteg klisével? Utánajártunk.

Út egy párkapcsolat mélyére és tovább

Justine Triet egy roppant érzékeny rendezőnő, akit a párkapcsolatok dinamikája érdekel, azon belül is az emberi ego empátiával való küzdelme. Fiatal életműve megkoronázást nyert az Arany Pálma-díjas, 5 Oscarra jelölt Egy zuhanás anatómiájával, ahol egy gyilkosság kivizsgálásán keresztül ismerhetjük meg egy író házaspár egykori közös életét. Remek színészek, pazar zene, rideg színek és fojtogató bírósági krimi hangulat. Lássuk a részleteket.