Menü

Önbizalmunk fejlesztése

Mikor van erre szükségünk? A következő állítások közül, ha több is igaz ránk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy szükségünk van-e önbizalmunk, önismeretünk fejlesztésére, és ha igen, hogyan tegyük ezt.

Akinek kevés az önbizalma, állandó önigazolásban él. Egy probléma kapcsán mindig másokat hibáztat, kivonja magát a felelősség alól. Akinek az önbizalma nincs rendben, nehezen dönt, sokára cselekszik. Vannak álmai, de nem indul meg feléjük, kifogásokat keres és talál, mert valójában nem hisz önmagában, vagy nem eléggé.

Az önbizalomhiányos emberek általában pesszimisták, egyből a legrosszabbra gondolnak, amivel talán a csalódást próbálják elkerülni, ha pedig mégis belekezdenek valamibe, nincs hozzá kitartásuk, hamar feladják, a kudarcokon pedig hosszú ideig rágódnak.

Aki nem rendelkezik egészséges önbizalommal, azok állandóan azon rettegnek, hogy vajon mit szólnak mások, mit gondolnak róluk más emberek, másokhoz hasonlítják magukat, - amiben rendszerint alulmaradnak -, s ez szinte irányítás alá vonja az életüket.

Aki ezeket végig gondolván magára ismer, nos neki szükséges foglalkoznia önbizalma fejlesztésével.

A világhálón számtalan írás született a témában, ha valaki nem szeretne egyből szakemberhez fordulni, rengeteg ötlet, apró kis trükk, tréning segít abban, hogy egy egészséges önbizalomra, önismeretre tegyen szert. Az önbizalom fejlesztése nem olyan bonyolult és lehetetlen feladat.

Az előző pontokat sorra visszaolvasva, meg kell találni a helyes magatartást, a helyes hozzáállást.

Az önigazolás helyett tegyük meg, hogy vállaljuk a felelősséget tetteinkért, ezzel elindulunk az önfejlesztés útján. Tudnunk kell, hogy csakis mi vagyunk a felelősek a problémáinkért és csak mi tudjuk azokat megoldani. Nem vagyunk tökéletesek az életben, de ha felismerjük, hogy mi magunk tudjuk megoldani élethelyzeteinket, akkor már legalább nem másoktól várjuk a segítséget és nem másokat hibáztatunk. Ez a legfontosabb lépés az önbizalmunk fejlesztésében.

Ez már a gyógyulás útja.

Pozitív gondolkodás. A másik legfontosabb, hogy a gondolataink óriási erővel bírnak. A pozitív gondolkodás pedig – jó hír - tanulható, gyakorolható!

Önbizalmunk erősebb lesz, ha nem engedjük, hogy mások véleménye irányítsa az életünket. Azoknak az embereknek kell keresni a társaságát, akik pozitívan gondokodnak, akik már elértek valamit az életben, rájuk érdemes figyelni és tőlük mintát kapni.

S végül, de nem utolsó sorban: legyünk hálásak, tudjunk örülni! A legszebb dolog ezt elérni az életben. Hogy tudjunk lelkesedni, örülni, vidámnak lenni, szeretni.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?