Menü

Fűnyírás lazábban – természetvédelem a kertben

Az Amerikai Egyesült Államokban a műholdképek tanulsága szerint Iowa állam méretével megegyező zöld gyepet tartanak fönn. A nyugati kultúrában kialakult szokásokat nagyon kevesen kérdőjelezik meg, pedig a fűnyírás tetemes idő- energia- és pénz-ráfordítással jár. Elektromos áram vagy benzin, gépek gyártása, alkatrész-ellátása és karbantartása és a hétvégi szabadidő jelentős része – mindazok számára, akik magánházban, munkahelyen, közterületen, nagymamánál vagy bárhol füvet nyírnak. A munka jelentős zajszennyezéssel is jár, mellyel a kertes házakban lakók keserítik egymás életét. A Murphy-törvények alapelveit megidéző módon az első szomszéd péntek délután kezdi el nyírni a füvet, majd az utolsó vasárnap este fejezi be a munkát.

A dolog emberi oldalán túl természeti környezetünkre is hatással van ez a tevékenységünk, akárcsak az összes többi. De ugye érthető okokból szerencsésebb, ha nem a téli fűtés feladásáról beszélünk most, hanem a fűnyírásról. A környezetvédelem nem arra buzdít, hogy térjünk vissza a barlangokba. Csupán ésszerű kompromisszumokra tanít. Olyan hozzáállásra, mely több szempontot vesz figyelembe, s nem az uralomról, hanem a megengedő együttélésről szól. A munkát jelentő fűnyírásról talán könnyebben lemondunk, különösen, ha átlátjuk annak minden hatását.

Az első tévhit az, hogy csak az egynemű, homogén gyep a szép. Az egy-két növényfajból álló gyep kevesebb élőlénynek ad otthont. Akárcsak a monokultúrás gazdálkodás esetében a mezőgazdaságban, képletes elnevezéssel nagyobb kiterjedésben „kultúr sivatagnak” számít. A csekély számú fajból álló ökológiai rendszerek sérülékenyebbek, nehezebben tudnak alkalmazkodni a változó éghajlathoz, fenntartásuk folyamatos emberi beavatkozást igényel.

Sokan sűrűbben nyírnak füvet, mint ahogy egy férfiember borotválkozni kényszerül. Rossz irányba hat, hogy a „tiszta udvar, rendes ház” elvét erre is kiterjesztik, s talán egyesek megszólnák azt, aki saját kertjében engedi szabadabban nőni a növényzetet. Aki szükségét érzi, hogy az 5 centis füvet levágja 3 centisre, az nem engedi virágba borulni a gyepet, ezzel többek között elveszi a méhek és más rovarok táplálékforrását is. A nagyüzemi mezőgazdaság erőteljes vegyszerhasználata egyre nagyobb károkat okoz a méhállományban (is). Ennek kulcsfontosságú jelentőségére már Albert Einstein is ráirányította a figyelmet, tudván, hogy a méhek kipusztulása a civilizáció végét jelentheti. Első körben az állományuk jelentős csökkenése természetesen „csak” a gyümölcsök, mézek és ezekből készült élelmiszerek szembetűnő drágulásával jár. De az ökológiai következmények ettől sokkal szerteágazóbbak.

Első lépésünk az lehet, hogy megértjük: a virágzó gyep szép. A magasabb fű, a sok növényfaj változatosságával díszített udvar is szép, jobban hasonlít egy természetes réthez. Ezek között számos gyógynövényt is találunk. A pitypang a szervezet nagy rendcsinálója. A virágjából készített tea tisztítja az emésztőszervrendszert, magához köti a méreganyagokat és velük együtt távozik a szervezetből. A pásztortáska, melyet könnyen felismerünk szív alakú levélkéiről, kiváló vérzéscsillapító. A gyerkőc orrvérzését is elmulaszthatjuk vele, ha teáját vagy akár gyorssegély esetén magát a növényt összedörzsölve – akár vattával - az orrba tamponáljuk. A széleslevelű útifű levele látványosan segíti a kisebb horzsolások, felszíni bőrsérülések gyógyulását. Feltört lábunkra is gyógyír a zokni vagy harisnya alá tett tiszta levele. Tyúkhúr is található minden udvarban, ami a koleszterinszint csökkentésében segíthet. Szemléletünk megváltozásával nem gazt látunk a zöld füves területeken, hanem gyógynövényeket. Ha nem használjuk ezeket, akkor is sok szabadidőnk keletkezik a nyírás mérséklésével, csökken az áram- vagy benzinfogyasztásunk, és természetközelibb állapotú lesz a ránk bízott terület.

Ebben a témakörben is a kompromisszum a legjobb megoldás. Talán elegendő ott füvet nyírni, ahol a „papok táncolnak”, az udvar egy kiemelt részén. Hátul mulcsozhatunk, kialakíthatunk inkább veteményest vagy ha nincs erre időnk, a jóval ritkábban megejthető kaszálás is megteszi. Ha ez nem megy, beszerezhetünk egy olcsó, áram és benzin nélkül működő, kézi erővel hajtható fűnyírót, amit esetleg ritkábban használnánk. Ültethetünk fákat, melyek jelenléte mérsékeli a fűhozamot, és gondozásuk jóval kevesebb munkával jár (például a tölgyfa vagy a szilfa esetében). Egy fa az egyre melegebb nyarakon kettő légkondicionáló berendezés munkáját váltja ki. Szűri a port, zajfogó is, párologtatása hűsíti a felszínt, árnyékolása csökkenti a felmelegedést és a kiszáradást. A másik lehetőség, hogy ha már fákkal foglalkozunk, termésünk is legyen. Táj jellegű gyümölcsfák ültetésével szintén kevesebb fűnyírás, több árnyék keletkezik. Ezek általában vadalanyra oltott hagyományos fajták, melyek permetezést egyáltalán nem igényelnek. Ilyen például a kecskeméti vajalma vagy a kiefer körte és sok más hasonló fajta. Az előbbi kettőből bármelyik ötletet is választjuk, így éghajlatváltozás idején minden szabad talpalatnyi (azaz fakoronányi) helyre érdemes fát ültetnünk; az épületek körül különösen sokat számít, ha a Nap járásának irányában körbe lombhullató fákat teszünk. Ezek télen átengedik a fényt, nyáron viszont több fokkal csökkentik a benti hőmérsékletet.

Természetesen a „megengedő parkgondozáson” túl még számtalan területen kell meghaladnunk jelenlegi állapotunkat, mire valóban intelligens civilizációnak mondhatjuk magunkat. Hiszen annak egyik legfőbb ismérve az lenne, hogy képes egyensúlyban élni bolygójával. Az emberiség még nem képes erre. Nekünk kell felnőni a feladathoz.

Ábrahám Krisztián, a Terepi gyógynövénykalauz című könyv szerzője.

Most érdemes lesz kirakni a cipőket

Nemcsak a mindennapjainkat írja át a vírushelyzet, hanem jeles napjainkat, ünnepeinket, hagyományainkat és eddigi szokásainkat is. A legközelebbi ilyen Szent Miklós napja, ami kérdéseket vet fel a kisgyermekes szülőkben, és az ilyenkor mikulás és esetleg a krampusz szerepet öltőkben. Hogyan oldjuk meg ezt a helyzetet zökkenőmentesen mindkét oldalon?

Az advent története és jelentése

Advent a keresztény kultúrában a karácsony első napját megelőző negyedik vasárnaptól a karácsonyig számított időszak. Első napja, Szent András nevéhez kötődik, valamint ekkor kezdődik a karácsonyi ünnepkör, amely Vízkeresztig tart. De mit jelent ez az egész ünnep a mai világban?

A világjárvány árnyékában sem nagyon halasztanák tovább a sport világversenyeket

Európában erősen növekszik a koronavírusban fertőzöttek és sajnos az elhunytak száma is, ám a nemzetközi szövetségek mégiscsak megrendezik aktuális világversenyeiket, még ha olykor csúsztatva is. Pedig jelen pillanatban egyértelműnek tűnik, bárki bármikor elkaphatja a fertőzést, ami veszélyes a többiekre nézve, és semmiképpen sem fog valós képet mutatni az erőviszonyokról

Kreatív adventi koszorú ötletek

Végre elérkezett az év legjobban várt időszaka: vasárnap elkezdődött az advent.

Fogatlanok országa?

Az EU-ban mi magyarok vagyunk a legkevesebb saját foggal rendelkezők. Ami azt jelenti, hogy nemcsak az elhízásban járunk az élen, de a fogproblémákban is.
A tanulmány szerint a 60 év felettiek több mint felének nincs már saját foga, de már a 14 éves korosztály jelentős részének is hiányos a fogsora.