Menü

Hogyan legyél jó beszélgetőtárs?

Vannak emberek, akikkel élmény beszélgetni, akiknek a társaságában repül az idő, akikkel mindenki könnyen megtalálja a közös hangot. Akiknek szívesen vagyunk a társaságában, és akikkel örömmel beszélgetünk, akár legbelsőbb titkainkról is. A minap arról írtam, hogy hogyan kerüljük el a kommunikációs zsákutcákat, most arról lesz szó ennek tovább gondolásaként, hogy hogy lehet valakiből igazán jó, odafigyelő hallgató, azaz beszélgetőpartner.

Biztosan szeretnél olyan beszélgetőpartner lenni, akivel mindenki szívesen beszélget, aki jó hallgatóság és jó beszélgetőtárs. Legyen szó akár barátnőről, kollégáról, kisgyerekről, kamaszlányról, a jó kommunikáció kulcsa az értő hallgatás.

A legfontosabb alap dolog, amit szinte le sem kéne írnom, annyira egyértelmű, az a szemkontaktus. Amikor valakit hallgatunk, fontos, hogy odafigyeljünk rá. Ezzel fejezzük ki érdeklődésünket a másik iránt. Ha máshova kalandozik a tekintetünk, az olyan, mintha unnánk a beszélgetést, érdektelenek lennénk, vagy közömbösek, s ezt a másik fél egyből megérzi. Koncentrálj őszintén a beszélgetőpartneredre!

Figyelj oda a részletekre! Mindenkinek jól esik, ha emlékeznek a szavaira, ha a másik vissza tud csatolni az elhangzottakra, ha őszintén érdeklődik és kérdez, kérdez, kérdez. Méghozzá jól kérdezz! Az embereket nem te, hanem saját maguk érdeklik legjobban. A legtöbb ember szeret önmagáról beszélni, s ha látja, hogy téged érdekel, ettől máris fontosnak érzi magát.

Zárd ki a zavaró tényezőket!

Nyugodt körülmények között lehet bizalmasan beszélgetni, ahol nincs nagy zaj, felesleges tömeg, hangos zene, alapzaj. Egy délutáni beszélgetés egy csendes kávézóban, vagy egy cukrászda teraszán még belefér, sőt, kellemes és ideális helyek egyike lehet, ahol nem jelent kihívást teljesen odafigyelnünk a másik félre.

Ebbe beletartozik az is, hogy semmiképp ne nyomkodjuk a telefonunkat közben, ne nézzük az óránkat, ne unatkozzunk látványosan. Annak érdekében, hogy jó beszélőpartner legyél, tudnod kell kizárni az összes zavaró tényezőt a beszélgetés közben. Telefonodat pedig némítsd le, tehát: vegyél részt a beszélgetésben!

A társalgás során ne csak hallgass! A folyamatos hozzászólás, véleményalkotás, visszakérdezés, visszacsatolás (pl. „aha”, „értem”, „igen”) azt jelzi a partnerednek, hogy ténylegesen figyelsz és koncentrálsz rá.

Kerüld az ismétlést. Gyakran hajlamosak vagyunk ismételni önmagunkat, ez pedig egy idő után unalmassá válik! Ezen felül a partnered veheti úgy is, hogy nem is figyelsz a beszélgetésre, ami egyszer még elmegy, de utána zavarni fogja őt.

S végül: dicsérd meg! Mindenki elismerésre vágyik, szeretetre. Ha bókolunk a másiknak, attól nagyon jól fogja magát érezni.

Fontos, hogy tisztában legyél azzal, hogy hogyan is kell jól beszélgetni, és mitől lesz kellemes, emlékezetes, meghitt és baráti egy beszélgetés. Megvannak ugyanis ennek a fortélyai, csak oda kell figyelni rájuk.

Martinka Dia

Így állítható meg a túlevés ördögi köre

A hirtelen ránk törő, csillapíthatatlan falási roham könnyen túlevéshez vezethet. A háttérben többféle ok állhat, az alváshiánytól és a rendszertelen napirendtől egészen a stresszig.

Digitális demencia – erre figyelj

A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.

Újra divat a kamra – a modern konyhák egyik legpraktikusabb helyisége

Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy egy családi házhoz kamra is tartozott. Aztán a modern, egybenyitott konyhák térhódításával sokan úgy gondolták, nincs többé szükség rá. Most azonban úgy tűnik, a kamra újra reneszánszát éli. Nem feltétlenül úgy, mint régen, hanem korszerűbb, praktikusabb formában.

Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés

Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.