Menü

Hogyan legyél jó beszélgetőtárs?

Vannak emberek, akikkel élmény beszélgetni, akiknek a társaságában repül az idő, akikkel mindenki könnyen megtalálja a közös hangot. Akiknek szívesen vagyunk a társaságában, és akikkel örömmel beszélgetünk, akár legbelsőbb titkainkról is. A minap arról írtam, hogy hogyan kerüljük el a kommunikációs zsákutcákat, most arról lesz szó ennek tovább gondolásaként, hogy hogy lehet valakiből igazán jó, odafigyelő hallgató, azaz beszélgetőpartner.

Biztosan szeretnél olyan beszélgetőpartner lenni, akivel mindenki szívesen beszélget, aki jó hallgatóság és jó beszélgetőtárs. Legyen szó akár barátnőről, kollégáról, kisgyerekről, kamaszlányról, a jó kommunikáció kulcsa az értő hallgatás.

A legfontosabb alap dolog, amit szinte le sem kéne írnom, annyira egyértelmű, az a szemkontaktus. Amikor valakit hallgatunk, fontos, hogy odafigyeljünk rá. Ezzel fejezzük ki érdeklődésünket a másik iránt. Ha máshova kalandozik a tekintetünk, az olyan, mintha unnánk a beszélgetést, érdektelenek lennénk, vagy közömbösek, s ezt a másik fél egyből megérzi. Koncentrálj őszintén a beszélgetőpartneredre!

Figyelj oda a részletekre! Mindenkinek jól esik, ha emlékeznek a szavaira, ha a másik vissza tud csatolni az elhangzottakra, ha őszintén érdeklődik és kérdez, kérdez, kérdez. Méghozzá jól kérdezz! Az embereket nem te, hanem saját maguk érdeklik legjobban. A legtöbb ember szeret önmagáról beszélni, s ha látja, hogy téged érdekel, ettől máris fontosnak érzi magát.

Zárd ki a zavaró tényezőket!

Nyugodt körülmények között lehet bizalmasan beszélgetni, ahol nincs nagy zaj, felesleges tömeg, hangos zene, alapzaj. Egy délutáni beszélgetés egy csendes kávézóban, vagy egy cukrászda teraszán még belefér, sőt, kellemes és ideális helyek egyike lehet, ahol nem jelent kihívást teljesen odafigyelnünk a másik félre.

Ebbe beletartozik az is, hogy semmiképp ne nyomkodjuk a telefonunkat közben, ne nézzük az óránkat, ne unatkozzunk látványosan. Annak érdekében, hogy jó beszélőpartner legyél, tudnod kell kizárni az összes zavaró tényezőt a beszélgetés közben. Telefonodat pedig némítsd le, tehát: vegyél részt a beszélgetésben!

A társalgás során ne csak hallgass! A folyamatos hozzászólás, véleményalkotás, visszakérdezés, visszacsatolás (pl. „aha”, „értem”, „igen”) azt jelzi a partnerednek, hogy ténylegesen figyelsz és koncentrálsz rá.

Kerüld az ismétlést. Gyakran hajlamosak vagyunk ismételni önmagunkat, ez pedig egy idő után unalmassá válik! Ezen felül a partnered veheti úgy is, hogy nem is figyelsz a beszélgetésre, ami egyszer még elmegy, de utána zavarni fogja őt.

S végül: dicsérd meg! Mindenki elismerésre vágyik, szeretetre. Ha bókolunk a másiknak, attól nagyon jól fogja magát érezni.

Fontos, hogy tisztában legyél azzal, hogy hogyan is kell jól beszélgetni, és mitől lesz kellemes, emlékezetes, meghitt és baráti egy beszélgetés. Megvannak ugyanis ennek a fortélyai, csak oda kell figyelni rájuk.

Martinka Dia

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).