Menü

Falászavar – mi az oka?

Falászavar esetén is elmondható, ami az anorexiánál, bulímiánál és a többi táplálkozászavarnál, hogy pszichés eredetű, negatív érzelmek okozzák, akár harag, akár stressz, akár aggódás. Míg bulímia esetén megjelenik a kompenzációs viselkedés, pl. hánytatás, sport, addig a falászavarnál ez nem jelentkezik.

A betegséget nem szabad azzal összekeverni, ha egyszer valaki “túleszi” magát, hiszen ez egy másik dolog. Amennyiben viszont rendszeresen evés közben elveszíti valaki a kontrollt a mennyiség felett, rövid idő alatt tömi magába az ételt, akkor is, ha egyáltalán nem éhes, akkor valószínűleg az falászavar.

Szakemberek megállapították, hogy általában társas helyzetben a falászavarban szenvedők mindig ugyanannyit esznek, mint a többiek, többnyire akkor törnek rájuk a falásrohamok, amikor egyedül vannak, gyakran késő este, éjjel fordul elő, és jellemző utána a lelkiismeretfurdalás és a szégyenérzet, düh megjelenése.

A falászavar az a táplálkozászavar, ami abban különbözik a „bulimia nervosa”-tól, hogy a beteg túleszi magát, viszont ezt nem követi semmiféle purgációs mechanizmus, sem hánytatás, sem hashajtás, sem túledzés. A beteg képes nagy mennyiségű ételt elfogyasztani éhségérzés megléte nélkül rövid idő alatt. Falásrohamokra jellemző a kontrollvesztés.

A falászavart pszichológiai okok is kiválthatják, pl. alacsony önértékelés, szorongás, depresszió.

A falászavar és a depresszió közötti kapcsolat igen szoros: a falászavaros emberek szinte a fele szenved depresszióban, s sokan a falásrohamokkal próbálnak küzdeni a negatív érzések ellen. A depressziós tünetek gyakran múltbeli sérelmekig nyúlnak vissza.

A testképzavarok jórészt nőket érintenek, azonban a férfiakra is jellemző.

Az összes klasszikus evészavaros (anorexiás és bulimiás) eset 15 százalékát a férfiak teszik ki manapság, a falászavarnál pedig az esetek 40 százalékát a férfiak teszik ki.

A falászavar kezelése komplex módon zajlik, amelynek két fő célja a falásrohamok megszüntetése és legfőképp a kiváltó okokkal, a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása. A falászavarban szenvedőkre általában az jellemző, hogy mozgásszegény életmódot élnek, pedig a sportnak sok pozitív hatása van testre és lélekre egyaránt. A rendszeres testmozgásnak ilyen szempontból a megelőzésben, illetve a betegség kezelésében is segít.

Martinka Dia

Ha pótvizsgázik a gyerek…

Több okból is előfordulhat, hogy valakinek osztályozóvizsgát, javítóvizsgát kell tennie, nem feltétlen hanyag volt, lehet, hogy betegség miatt maradt ki sokáig az iskolából, vagy egész más oka van annak, hogy tanév közben nem sikerült valamely tantárgyat kellőképp elsajátítani, az augusztusi pótvizsgákon újra lehetőséget kapnak a diákok. Hogyan készítsük fel a gyereket a pótvizsgára?

A-vitamin vagy béta-karotin

Nem csak az A-vitamin legfontosabb forrása, de sok betegség is megelőzhető a béta-karotinnal.

Készítsd el a saját házi pestodat!

Ha te is odavagy a bolti verzióért, de szeretnéd kipróbálni, vajon mennyire bonyolult otthon elkészíteni, vagy egyszerűen csak biztosra akarsz menni, milyen összetevőkkel dolgozol, és tudni, hogy amit elfogyasztasz, valóban mit tartalmaz, kattints!

Babérlevél, a népi gyógymód egyik alapköve

Mindenki ismeri a babérlevelet, hiszen a konyhában előszeretettel használjuk fűszerként, főleg ételek savanykás mellékízéért felelős, de vajon hánya tudják, hogy mi mindenre is jó még?

Mit üzen a testbeszéd?

Mi is az a testbeszéd? Ha röviden szeretném megfogalmazni, akkor a testbeszéd egy közvetítő tényező az emberi kommunikációban. Nem verbális kommunikáció, mely természetes kísérője a verbális kommunikációnknak, az emberek közötti kapcsolatteremtés egyik formája.