Menü

Falászavar – mi az oka?

Falászavar esetén is elmondható, ami az anorexiánál, bulímiánál és a többi táplálkozászavarnál, hogy pszichés eredetű, negatív érzelmek okozzák, akár harag, akár stressz, akár aggódás. Míg bulímia esetén megjelenik a kompenzációs viselkedés, pl. hánytatás, sport, addig a falászavarnál ez nem jelentkezik.

A betegséget nem szabad azzal összekeverni, ha egyszer valaki “túleszi” magát, hiszen ez egy másik dolog. Amennyiben viszont rendszeresen evés közben elveszíti valaki a kontrollt a mennyiség felett, rövid idő alatt tömi magába az ételt, akkor is, ha egyáltalán nem éhes, akkor valószínűleg az falászavar.

Szakemberek megállapították, hogy általában társas helyzetben a falászavarban szenvedők mindig ugyanannyit esznek, mint a többiek, többnyire akkor törnek rájuk a falásrohamok, amikor egyedül vannak, gyakran késő este, éjjel fordul elő, és jellemző utána a lelkiismeretfurdalás és a szégyenérzet, düh megjelenése.

A falászavar az a táplálkozászavar, ami abban különbözik a „bulimia nervosa”-tól, hogy a beteg túleszi magát, viszont ezt nem követi semmiféle purgációs mechanizmus, sem hánytatás, sem hashajtás, sem túledzés. A beteg képes nagy mennyiségű ételt elfogyasztani éhségérzés megléte nélkül rövid idő alatt. Falásrohamokra jellemző a kontrollvesztés.

A falászavart pszichológiai okok is kiválthatják, pl. alacsony önértékelés, szorongás, depresszió.

A falászavar és a depresszió közötti kapcsolat igen szoros: a falászavaros emberek szinte a fele szenved depresszióban, s sokan a falásrohamokkal próbálnak küzdeni a negatív érzések ellen. A depressziós tünetek gyakran múltbeli sérelmekig nyúlnak vissza.

A testképzavarok jórészt nőket érintenek, azonban a férfiakra is jellemző.

Az összes klasszikus evészavaros (anorexiás és bulimiás) eset 15 százalékát a férfiak teszik ki manapság, a falászavarnál pedig az esetek 40 százalékát a férfiak teszik ki.

A falászavar kezelése komplex módon zajlik, amelynek két fő célja a falásrohamok megszüntetése és legfőképp a kiváltó okokkal, a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása. A falászavarban szenvedőkre általában az jellemző, hogy mozgásszegény életmódot élnek, pedig a sportnak sok pozitív hatása van testre és lélekre egyaránt. A rendszeres testmozgásnak ilyen szempontból a megelőzésben, illetve a betegség kezelésében is segít.

Martinka Dia

Mi köze az alvásnak az egészséges életmódhoz és a fogyáshoz?

Ha valaki komoly energiákat fektet a fogyókúrájába, életmódváltásába, akkor érdemes elolvasni mai cikkünket, mielőtt a fogyókúrából észrevétlenül hízókúra lesz.

Mi az és mire jó a szimbiotikum?

A probiotikumokat és prebiotikumokat egyaránt tartalmazó szimbiotikum tökéletes megoldás a bélflóraproblémákra. A reklámokból jók ismert kifejezés a probiotikum, azonban arról keveset hallunk, hogy ezeknek a jótékony bélbaktériumoknak táplálékra, azaz prebiotikumokra is szükségük van, a kettőt pedig legjobban a szimbiotikum ötvözi.

Vendégváró fehércsokis receptek

A fehércsoki letisztult színével és kellemesen édes ízével maga a megtestesült elegancia. Készítsünk belőle dekadens desszerteket, például egy téli befejezéseként.

Elsősegély trükkök kisállat tulajdonosoknak

Mindannyian fel vagyunk készülve olyan esetekre, ha egy családtagunk elvágja az ujját vagy megsérül. De tudjuk-e, mit tegyünk, ha kisállatunk fulladozik egy csonttól vagy rohama van? Nem árt tudni néhány alapvető elsősegély technikát, mert legtöbbször kedvencünk életét menthetjük meg vele.

Mi az az erdőterápia?

Különösebb magyarázatot nem igényel, miért annyira népszerű program erdőben lenni, nagyokat túrázni a fák között, hiszen mindenki tapasztalhatta már milyen szellemi- fizikai élményt, megmagyarázhatatlan nyugalmat tud adni egy nagy erdei séta, egy hegymászó túra, egy erdei iskola. Nos mielőtt azt hinnénk pusztán erről van szó, nézzük mit jelent és milyen egészségügyi hatásai vannak az erdőterápiának.