Menü
  • Életmód
  • Falászavar – mi az oka?

Falászavar – mi az oka?

Falászavar esetén is elmondható, ami az anorexiánál, bulímiánál és a többi táplálkozászavarnál, hogy pszichés eredetű, negatív érzelmek okozzák, akár harag, akár stressz, akár aggódás. Míg bulímia esetén megjelenik a kompenzációs viselkedés, pl. hánytatás, sport, addig a falászavarnál ez nem jelentkezik.

A betegséget nem szabad azzal összekeverni, ha egyszer valaki “túleszi” magát, hiszen ez egy másik dolog. Amennyiben viszont rendszeresen evés közben elveszíti valaki a kontrollt a mennyiség felett, rövid idő alatt tömi magába az ételt, akkor is, ha egyáltalán nem éhes, akkor valószínűleg az falászavar.

Szakemberek megállapították, hogy általában társas helyzetben a falászavarban szenvedők mindig ugyanannyit esznek, mint a többiek, többnyire akkor törnek rájuk a falásrohamok, amikor egyedül vannak, gyakran késő este, éjjel fordul elő, és jellemző utána a lelkiismeretfurdalás és a szégyenérzet, düh megjelenése.

A falászavar az a táplálkozászavar, ami abban különbözik a „bulimia nervosa”-tól, hogy a beteg túleszi magát, viszont ezt nem követi semmiféle purgációs mechanizmus, sem hánytatás, sem hashajtás, sem túledzés. A beteg képes nagy mennyiségű ételt elfogyasztani éhségérzés megléte nélkül rövid idő alatt. Falásrohamokra jellemző a kontrollvesztés.

A falászavart pszichológiai okok is kiválthatják, pl. alacsony önértékelés, szorongás, depresszió.

A falászavar és a depresszió közötti kapcsolat igen szoros: a falászavaros emberek szinte a fele szenved depresszióban, s sokan a falásrohamokkal próbálnak küzdeni a negatív érzések ellen. A depressziós tünetek gyakran múltbeli sérelmekig nyúlnak vissza.

A testképzavarok jórészt nőket érintenek, azonban a férfiakra is jellemző.

Az összes klasszikus evészavaros (anorexiás és bulimiás) eset 15 százalékát a férfiak teszik ki manapság, a falászavarnál pedig az esetek 40 százalékát a férfiak teszik ki.

A falászavar kezelése komplex módon zajlik, amelynek két fő célja a falásrohamok megszüntetése és legfőképp a kiváltó okokkal, a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása. A falászavarban szenvedőkre általában az jellemző, hogy mozgásszegény életmódot élnek, pedig a sportnak sok pozitív hatása van testre és lélekre egyaránt. A rendszeres testmozgásnak ilyen szempontból a megelőzésben, illetve a betegség kezelésében is segít.

Martinka Dia

  • A rovat további cikkei

Amikor az otthonod is „beszél” hozzád

Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.

A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt

Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.

Miként alakult az anyák napja világszerte

Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?

Egyensúly a víz alatt

Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.