Menü

Hogyan fejlesszük a gyermekünk finommotorikai képességét?

A finommotorika a szemek, száj, ujjak finom, összeszedett, koordinált mozgása, mely apró és pontos mozgásokból áll, s ezt kell valójában - természetesen játékos formában - fejleszteni. A finommotorika nemcsak az iskolában fontos, hanem egész életünk során, ezért tanácsos mindent megtenni a fejlesztés érdekében, erre hoztunk most néhány egyszerű, otthoni ötletet.

Ha óvodás gyermekünk nem fogja szépen a ceruzát, nem szeret színezni, vagy kézműveskedni, (nekem fiaim vannak és bizony párszor megkaptam az ovónőtől) akkor arra gondolok, nem baj, hiszen legóznak otthon, sokat gyurmáznak és néha rá tudom venni őket festésre, ollóval történő vágásra.

Ez nem a reklám helye, de a lego az egyik legjobb finommotorikai fejlesztő játék, gondoljunk csak a pici alkatrészekre, apró kütyükre, amelyekkel órákig elmaszatolnak a gyerekek.

A legon kívül persze számtalan egyéb módja van még otthon a kis ujjak ügyesítésének, mint említettem például kiváló eszköz erre a gyurma, vagy a linzer/mézeskalács netán egyéb alakzatok készítése és díszítése házi tésztából.

Az építőjáték különösen hasznos, hiszen már egészen pár hónapos kortól óriási a kínálat a boltokban, s remekül fejlesztik a szem-kézkoordinációt. Minél kisebbek a kockák, annál jobban fejlesztik a finommotorikát.

Nem kimondottan fiús játék, de az enyémek szeretik, a varrást! Elég egy vonalat húzni egy anyagra és azt végig varratni a gyerkőccel, vagy lyukat vágni egy textilre, amit össze kell, hogy varrjon.

Lányoknál a gyöngyfűzés ugyanezt a képességet ügyesíti, de a kavicsok festése is hasznos, vagy ha magokból képet ragasztunk egy nagy kartonra, ezt gyakran készítik el óvodások mákból, rizsből, egyéb magvakból. Fejlesztőtanár ismerősöm adta a tippet, hogy ruhacsipeszekkel rakjanak ki egy doboz oldalát a gyerekeim, vagy körbe egy kartonlapot, de a cseppentő használata, a pipettával való ismerkedés is remek ügyesítő gyakorlat.

A só-liszt gyurma örök kedvenc. Sokáig puha marad, elkészíteni pedig nagyon egyszerű:

Hozzávalók:

2 csésze liszt

1 csésze finom só

1 csésze víz

pici olaj, hogy szép fényes legyen.

A finommotorikus képességek fejlesztése kicsi kortól kezdve elkezdhető és a fejlesztést el is kell kezdeni, hiszen az ujjak erősödése eredményezi, hogy majd az iskolában szépen fogja a ceruzát. A fejlesztése mindig játékos formában történjenek, így nemcsak élvezi a foglalkozást a gyermekünk, de közben ügyesedik, fejlődik is.

Martinka Dia

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.