Menü

Szülés utáni juttatások – tájékozódj!

Elsőként kezdjük a szülés után kapható anyasági támogatással, melyet azok az édesanyák igényelhetnek, akik a terhesség alatt legalább négy alkalommal (koraszülés esetén egy alkalommal) részt vettek terhesgondozáson, és a kérelmet benyújtották a Kormányhivatalban.

Az anyasági támogatás nemcsak a vér szerinti gyerek után jár, az örökbefogadó szülő és a gyám is igényelheti. 2018 óta kaphat anyasági támogatást a nem Magyarország területén élő, magyar állampolgárságú gyerek édesanyja vagy gyámja is.

A támogatás egyszeri összeg, mely 2020-ban gyerekenként 64.125 forint, ikrek esetén pedig gyerekenként 85.500 forint.

A szülést követően hat hónapja van az igénylőnek arra, hogy benyújtsa a kérvényt az anyasági támogatásra akár ügyfélkapun keresztül, akár személyesen. Így igényelhető a juttatás.

Az internetről letölthető a kérelem az Államkincstár oldaláról.

A gyermekek után családi pótlék is jár. A családi pótlék alatt a nevelési ellátást és iskoláztatási támogatást értjük. A pótlékot havonta fizetik bankszámlára, vagy küldik ki postán.

A családi pótlék összege 2020-ban egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén 13 700 forint, két gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 13 300 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén gyermekenként 14 800 forint, három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén gyermekenként 17 000 forint. Tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint, tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén 25 900 forint, tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300 forint.

A családi pótlék a gyerek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyerek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti.

A családi pótlékra külön kérelmet kell benyújtani, melyet az Ügyfélkapun keresztül lehet megtenni, vagy személyesen, esetleg postai úton.

A csecsemőgondozási díj, vagyis a CSED azoknak a szülőknek jár, akik a gyerekük születését megelőző két éven belül, 365 napon át biztosítottak voltak. A CSED összege a naptári napi jövedelem 70%-a. A CSED 168 napon keresztül jár, s folyósítása mellett keresőtevékenységet nem végezhetünk.

A GYED annak a szülőnek jár, aki előzőleg 168 napon át jogosult volt a CSED-re (csecsemőgondozási díjra), s a gyerek 2 éves koráig, vagy ikrek esetében 3 éves korukig jár. A GYED mellett már dolgozni is lehet.

A GYED összege a figyelembe vehető jövedelem alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70%-a. Ha a szülő több gyerek után is jogosult a GYED-re, akkor gyerekenként a minimálbér szerinti összeget kaphatja meg.

A CSED-et és a GYED-et a munkahelyen kell igényelni, akár együtt is, hiszen a GYED iránti kérelem már a CSED-kérelemmel együtt is beadható. A nagyszülői GYED-re a még nem nyugdíjas biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat.

A várandósság végén amellett, hogy igyekezzünk minél többet pihenni, bepakoljuk a kórházi bőröndöt, elkészítjük a babaszobát és megvesszük a szükséges babaholmit, bizony fontos, hogy rákészüljünk a baba érkezésére anyagilag is, ehhez pedig a támogatásokkal kapcsolatos tájékozódás is hozzátartozik.

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Tisztítsd a klímát!

Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

Télből tavaszba

A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?

Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs

Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.