Menü

Szülés utáni juttatások – tájékozódj!

Elsőként kezdjük a szülés után kapható anyasági támogatással, melyet azok az édesanyák igényelhetnek, akik a terhesség alatt legalább négy alkalommal (koraszülés esetén egy alkalommal) részt vettek terhesgondozáson, és a kérelmet benyújtották a Kormányhivatalban.

Az anyasági támogatás nemcsak a vér szerinti gyerek után jár, az örökbefogadó szülő és a gyám is igényelheti. 2018 óta kaphat anyasági támogatást a nem Magyarország területén élő, magyar állampolgárságú gyerek édesanyja vagy gyámja is.

A támogatás egyszeri összeg, mely 2020-ban gyerekenként 64.125 forint, ikrek esetén pedig gyerekenként 85.500 forint.

A szülést követően hat hónapja van az igénylőnek arra, hogy benyújtsa a kérvényt az anyasági támogatásra akár ügyfélkapun keresztül, akár személyesen. Így igényelhető a juttatás.

Az internetről letölthető a kérelem az Államkincstár oldaláról.

A gyermekek után családi pótlék is jár. A családi pótlék alatt a nevelési ellátást és iskoláztatási támogatást értjük. A pótlékot havonta fizetik bankszámlára, vagy küldik ki postán.

A családi pótlék összege 2020-ban egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén 13 700 forint, két gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 13 300 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén gyermekenként 14 800 forint, három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén gyermekenként 17 000 forint. Tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint, tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén 25 900 forint, tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300 forint.

A családi pótlék a gyerek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyerek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti.

A családi pótlékra külön kérelmet kell benyújtani, melyet az Ügyfélkapun keresztül lehet megtenni, vagy személyesen, esetleg postai úton.

A csecsemőgondozási díj, vagyis a CSED azoknak a szülőknek jár, akik a gyerekük születését megelőző két éven belül, 365 napon át biztosítottak voltak. A CSED összege a naptári napi jövedelem 70%-a. A CSED 168 napon keresztül jár, s folyósítása mellett keresőtevékenységet nem végezhetünk.

A GYED annak a szülőnek jár, aki előzőleg 168 napon át jogosult volt a CSED-re (csecsemőgondozási díjra), s a gyerek 2 éves koráig, vagy ikrek esetében 3 éves korukig jár. A GYED mellett már dolgozni is lehet.

A GYED összege a figyelembe vehető jövedelem alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70%-a. Ha a szülő több gyerek után is jogosult a GYED-re, akkor gyerekenként a minimálbér szerinti összeget kaphatja meg.

A CSED-et és a GYED-et a munkahelyen kell igényelni, akár együtt is, hiszen a GYED iránti kérelem már a CSED-kérelemmel együtt is beadható. A nagyszülői GYED-re a még nem nyugdíjas biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat.

A várandósság végén amellett, hogy igyekezzünk minél többet pihenni, bepakoljuk a kórházi bőröndöt, elkészítjük a babaszobát és megvesszük a szükséges babaholmit, bizony fontos, hogy rákészüljünk a baba érkezésére anyagilag is, ehhez pedig a támogatásokkal kapcsolatos tájékozódás is hozzátartozik.

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.