Menü

Önerősítés felsőfokon

Az önsegítő technikák működési mechanizmusa nem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk. Hatékonyabb gyakorlat lehet, ha leírjuk mindazon dolgokat, melyek fontosak, értékesek számunkra: pl. család, karrier – ez kevésbé függ az önbecsülésünktől.

Viszont éppen ezt az önbecsülést erősíthetjük ezzel. Ha tudatosítjuk magunkban, mennyire fontos a családunk, az az önbizalmunkat is növeli, közben pedig magát a családot is védi, például jobban kiállunk érte.

Egyszerűen jó kitartani saját értékeink, értékrendünk mellett.

Ha fenyegetve érezzük magunkat, pl. egy kritika vagy kudarc miatt, emlékezzünk az érdemeinkre.

Próbáljuk meg az önértékelésünk alapjait kiszélesíteni, minél több pozitív dolgot találni magunkban, ezzel képesek leszünk szabályozni érzelmeinket (csökken a depresszió esélye, a kudarcra/kritikákra adott heves reakció esélye, ha tisztában vagyunk saját értékeinkkel – minél többet fedezünk fel magunkban, annál jobb).

A megfelelési kényszertől szenvedő ember egy furcsa, nehezen összeegyeztethető kettősség szorításában éli az életét: egyrészt saját értékeit illetően kishitű és ezért nehezére esik spontán felvállalnia önmagát, másrészt pedig perfekcionista és maximalista, aki nehezen viseli el saját gyengeségeit (pontosabban az általa annak minősített személyiségvonásait és mulasztásait). Utóbbinak éppen az a magyarázata, hogy úgy érzi, kiválónak kell lennie, tökéletesen kell teljesítenie ahhoz, hogy „megfelelő” legyen, hogy mások elismerjék, kedveljék, jó véleménnyel legyenek róla. Nagyon érdekes, hogy az öntudatosnak és határozottnak tűnő, akár vezető pozícióban levő emberek esetében is gyakran fellelhetőek a tudattalan kishitűség jelei, ha elemezzük a viselkedésüket és a mögötte álló személyiséget.

Aki megtanul uralkodni a gondolatain, és arra törekszik, hogy erősítse a pozitív dolgokat, az megteremti a saját védelmét is. Kevés a pozitív gondolat, ha közben a környezetünkkel szemben folyamatosan negatív érzések ébrednek bennünk. A féltékenység, a bosszú, a harag, az irigység könnyen kioltja a legerősebb önerősítő technikát is.

A dolgok nemcsak mozgásban vannak, de létezésük különböző szintjein egyfajta vonzás és taszítás áll fenn közöttük. Lelki szinten ez azt jelenti, hogy amilyen energiát kibocsátunk magunkból, ahhoz hasonlót fogunk „vonzani” az életünkbe. Amilyen frekvenciájú a rezgésünk, olyan vibrálású embereket, jelenségeket vonzunk magunkhoz, miközben a más jellegű vibrációkat taszítjuk. Amilyen gondolataink vannak, olyanná válik az életünk. Ha a lelkünk mélyén békére és harmóniára vágyunk, akkor ezt fogjuk megkapni, ha azonban ez a vágyunk ember keménység és erős munkabírás mögé rejtheti saját személyével kapcsolatos bizonytalanságát, kételyeit, és ez az álcázás néha olyan jól sikerül, hogy még önmagát is félrevezetheti. Mivel a lelki támadások többsége belülről fakad, az egészség megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy először önmagunkkal legyünk „jóban”.

Fontos, hogy feltárjuk személyiségünk árnyoldalait, hogy merjünk szembesülni téves döntéseinkkel, és merjünk korrigálni. Mert ezzel nemcsak a születéskor felvállalt karmánkat tudjuk ledolgozni, hanem az egészségünket is megóvhatjuk.

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.